Beszédes falakért és izgalmas történetű épületekért irány Nagyvárad!

    Harmincezer holttestet rejtő vár, egy izgalmas történetű bazilika és egy múzeumként megnyílt zsinagóga – december közepén jártunk Ady Endre Körös-parti Párizsában, ahol egykor paloták és füstös kávéházak váltották egymást. Mutatjuk, mi mit láttunk Nagyváradon.

    Ha másról nem, a fűzöld, arany és mustársárga színekről, a kacskaringós cirádákról és virágmotívumokról még az is könnyen felismeri a szecessziós épületeket, aki egyébként nem jártas a művészeti irányzatok között. Márpedig ezekben nincs hiány Nagyváradon. Az óvárosi részén sétálva számos épület homlokzata készteti az arra járót, hogy hajtsa egy kicsit hátra fejét, és merüljön el szeme a díszek finomságában vagy az erkélyrácsok mintázatában.

    Persze, ha mostanság járnak a városban, alaposan meglepődnek majd a renoválásra előkészített hotelek és középületek látványa miatt; ugyanakkor számos utcát, teret, múzeumot és kávézót már gyönyörűen felújítva fognak találni. Nagyvárad folyamatosan alakul, szépül, és ahogy a helyiektől hallottuk, vannak olyan szerencsés helyzetben, hogy mindehhez pénzük is van – szakképzett munkaerőt és a terveikhez profi kivitelezőt azonban nehezen találnak. Azt remélik, hamarosan magyar építőipari cégek is meglátják bennük a fantáziát, és segítenek felhúzni mindazt, amit megálmodtak maguknak.

    Forrás: Travelo

    Persze gyönyörű épületeket és látnivalókat így is bőven találni a városban. Ráadásul a legfontosabbak olyan közel vannak egymáshoz, hogy mégcsak tömegközlekedésre sem kell szállni a bejárásukhoz. Ha mégis így tennének, jó, ha tudják, hogy 5 lejért (350 forintért) kapható vonaljegyért egy teljes órán át utazhatnak bármely irányba a várost behálózó buszokon és villamosokon; ha pedig e-jegyet vesznek, mert itt az is működik, akkor csak három lejt kell fizetniük egy félórás utazásért.

    Deák Árpád nagyváradi szobrászművész szoborcsoportja Adyról és a Holnaposokról: Dutka Ákosról, Juhász Gyuláról és Emőd Tamásról mintázvaForrás: Travelo

    És ha már árak – az éttermekben a hazaihoz képest legalább 20-30 százalékkal alacsonyabb árakat láttunk az étlapon, és a szállásért fizetendő összegek is szerényebb számokat mutatnak a számlán a hotelből kijelentkezéskor. Vendéglátóink szerint egy kétgyerekes család reggelivel együtt - átszámítva - már 15 ezer forintért is talál magának szobát egy panzióban, de például abban az ötcsillagos hotelben, ahol újságírói csapatunknak is helyet foglaltak, reggeli nélkül, 20 ezer forintért is pazar kényelemmel és a tévében két magyar csatornával felszerelt tágas szobában, óriás ágyak párnái között alhatnak. És mivel a wellness részleggel bővített DubleTree by Hilton Hoteljének mindkét panorámaliftje a Sebes Körös partjára néz, így a reggelihez igyekezve akkor is gyönyörködhetnek a folyó látványában, ha szobájuk a főút vagy a szomszédos aquapark felé néz. Ettől a hoteltől indulva pedig - ahogy persze szinte bármelyiktől - az alábbi látványosságok mindegyikét fel lehet fűzni egyetlen kiadós sétára, amit esetleg egy bordó színű villamoson zötykölődéssel érdemes lerövidíteni.

    A Nagyboldogasszony templom, amely vállmagasságig barokk 

    "A könyvek szerint ezzel a székesegyházzal és azzal az időszakkal kezdődik Nagyvárad történelme, amikor Szent László király az 1080-as évek végén megalapítja az első püspökséget. Ez annyi különbséggel igaz, hogy nem Szent László, nem Nagyváradon, és nem is az első püspökséget alapította. Mert innen 10 kilométerre Bihar székhelyén már létezett egy (Szent István alapította – a szerző), amelyet Szent László később egyszerűen csak ide költöztetett" – kezdte a túránk vezetését Lakatos Balla Attila, a régi sírokat kutató, és egyben az egyházmegye turisztikai irodáját is irányító helyi kalauzunk a Kanonok-sor árkádjai alatt állva.

    Nagyváradi római katolikus székesegyházForrás: Travelo

    Az alatt a Kanonok-sor alatt, amely miatt 1901-ben három napra börtönbe zárták Ady Endrét, mert a helyi káptalan egyből beperelte, amint a Nagyváradi Friss Újságot lapozgatva rábukkant Egy kis séta című krokijára. Ebben azt írja, hogy a Kanonok-sor tíz díszes házának "lakosai a legmihasznább, legingyenélőbb emberek", akik, ahogy a délutánonként lehúzott redőnyeik is mutatják, nem dolgoznak, csak „haszontalanul vonják el ezer és ezer éhezőtől a kenyeret." (Mek.oszk.hu).

    Adyhoz kapcsolt történetekkel és emlékhelyekkel persze tele a város. Ilyen a mai Astoria Szálló saroképülete, amely egykor lakóépület volt, és amelynek egyik szobájában még ma is látható az író egykori asztala. De ilyen a hotel egykori Emke kávéháza (ma Crown Cafe) is, ahol Lédával találkozott, és megalapította a Holnap irodalmi társaságot. Utóbbi alakjai a hotel közelében egy kávéházi hangulatban megformázott életnagyságú szoborcsoportban láthatók (erről fotó fentebb), ahol az ötödik helyet direkt a fotózkodni szerető turistáknak hagyta ki a szobrász. 

    A kupola freskója ugyanazt a jelenetet ábrázolja, mint Róma leghíresebb barokk temploma, az Il Gesú RómábanForrás: Travelo

    De aztán sírásó-túravezetőnk tovább mesélt a templom történetéről. Például arról, hogy miért kellett egy alig háromezres katolikus közösségnek ekkora monstrumot építeni. Mert amikor 1780-ban elkészült, a történelmi Magyarország legnagyobb templomépületének számított – ma csak Eger és Esztergom bazilikája nagyobb nála. És azért ilyen nagy, mert az akkoriban püspök Forgách Pál, a kedvenc római, hatalmas méretekkel rendelkező, barokk templomának, az Il Gesù másolataként építtette meg. És, hogy miért tűnik egyszerre gazdagnak és mértéktartóan díszesnek? Mert amikor Forgách továbbállt Vácra püspökösködni, a római építész pedig meghalt, Mária Terézia királynő saját udvari főépítészét küldte Nagyváradra, aki két dolgot utált: az olaszokat és a barokk pompát.

    A márványdíszítések, a szószék és az oltár itt valódi, helyi márványból készült, a nagyváradi püspöknek ugyanis saját márványbányája volt a XVIII. századbanForrás: Travelo

    Ezért az épületet alaposan átalakította, amelynek köszönhetően ma a templom falainak díszítettsége vállmagasságig barokk, attól felfelé pedig klasszicista stílusú. "Ilyen öszvér nincs még egy a magyar építészetben, csak Nagyváradon" – tette hozzá sírásó-idegenvezetőnk, majd felvitt minket a lépcsővel megközelíthető oldalkarzaton található kiállításra, ahol Szent László hermájában a király koponyacsontjának egy kis darabkáját őrzik. Ide nemcsak nemcsak a törikönyvborítóról ismert aranyozott mellszobor és a háborús időkben a harcmezőre is utazóládában hordozható katonai oltár miatt érdemes fellépcsőzni, hanem egyszerűen azért, mert ott fenn egészen különleges szögből lehet rálátni a templom belsejére és annak gyönyörű kupola-festményére. 

    Belépő: a Szent László Egyházművészeti Gyűjtemény bejárásához ingyenes idegenvezetést biztosítanak
    A kiállítás nyitvatartása: hétfőtől szombatig 8-tól 15 óráig (kivéve ünnepnapokon és liturgikus események idején)

    A zsidó múzeum, amelynek falai beszélnek

    Nagyváradon néhány éve újult meg a Neológ Zsinagóga, amely ma már kulturális központként működik, októberben pedig befejezték a Teleki utcai zsinagóga felújítását, amely decemberben múzeumként nyílt meg a közönség előtt. Nagyváradon volt a Trianon előtti Magyarország egyik legnagyobb zsidó közössége, egykor még 18 zsinagóga működött, de a mai Nagyvárad szinte teljes óvárosi része is zsidó építészeknek köszönhető.

    Teleki utcai zsinagógaForrás: Travelo

    A zsinagóga belsejében az izraeli zászló fehér és kék színei uralkodnak, a földszinten a zsidó vallás hagyományaihoz köthető tárgyakkal és kiadványokkal berendezett vitrinek állnak. De már innen is jól látszik, hogy fentebb, a karzaton történetük legsúlyosabb időszakáról szóló tárlat várja a látogatót. A nagyváradi gettóból 1944 tavaszán a város lakosságának harmadát, mintegy 30 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba. Neveik ma egy interaktív kijelzőn és a múzeum karzatának falain egymáshoz szorosan közel írva olvashatók; személyes tárgyaik, fényképeik és utolsó leveleik a karzat felső részében láthatók.

    Forrás: Travelo

    A kiállítás talán legerősebb üzenete egy kislány története az emelet egyik sarkában, egy piros bicikli mögött olvasható. Heyman Éva 13. születésnapjától kezdve, három hónappal későbbi elhurcolása pillanatáig írta naplóját, amelyben egy gyerek lelkének állandósult halálfélelmeiről lehet olvasni. A karzatra vezető lépcső melletti falra emberek sziluettjeit rajzolták, az emelet padlóján már egy sínpár rajza fogadja a látogatót; míg a másik lépcsősoron, mely lejáratként szolgál, köveket helyeztek el az emlékezés jelképeiként. 

    Az emelet falaira és plafonjára a holokauszt áldozatainak neveit írták, amelyek egy interaktív kijelzőn is olvashatókForrás: Travelo

    Nyitvatartás: minden nap 9 és 17 óra között
    Belépő: felnőtteknek 5 (350 forint), gyerekeknek 3 lej (210 forint)

    A vár, amely harmincezer holttestet rejt

    A nagyváradi várat I. László építtette 1083–1095 között, de alig száz évvel később, amikor a királyt szentté avatták, Nagyváradot zarándokok ezrei lepték el. Hirtelen olyan népszerű lett, hogy a középkorban csak "a magyar Compostellaként" emlegették a várost. Nem véletlen, hogy számos király és királyné is ide akart temetkezni – még a német-római császár Luxemburgi Zsigmond is, aki egyenesen elrendelte, hogy koporsóját László sírja mellé helyezzék. (A régészek szerint a 600 év alatt mintegy 30 ezer embert temethettek el a vár udvarán, az ásatások során pedig az is kiderült, hogy a testek hét, nyolc sorban egymás alatt sorakoznak, jelenleg még dolgoznak ezek feltárásán is.)

    Az erődítmény fejedelmi palotája, amely a Kárpát-medence legnagyobb késő reneszánsz épülete, és amelynek ma három terme látogathatóForrás: Travelo

    Ma Szent László sírja is a belső udvar alatt található mintegy négy méter mélyen, az általa alapított garzonlakás méretű székesegyház romjai között. (Ezt a templomot Bethlen Gábor a XVII. század elején stratégiai okból lebontatta, a köveket pedig a vár erőddé alakítására és a bástyák építésére használták kőművesei.) Ám ha minden a vár vezetőségének tervei halad, néhány éven belül a külső várat, a várfalat és a bástyákat is megújítják, és hamarosan a látogatók előtt is megnyitják Szent László sírhelyét. Így már nem csak a fejedelmi palota három terme és a régészeti ásatások kőtára lesz látogatható.  

    Nyitvatartás: hétfő kivételével 10-től 17 óráig.
    Belépő: felnőtteknek 5 (350 forint), nyugdíjasoknak és diákoknak 3 lej (210 forint). De a várban található Nagyváradi Városi Múzeumban január 30-ig még látogatható Salvador Dalí, Marc Chagall és Giorgio de Chirico műveit bemutató kiállítás is, amelyért a felnőtteknek 20, a 7-14 éves gyerekek után 10 lejt kell fizetni.

    Ezek után már csak egy kis melegvízre vágynak? 

    Akkor irány a Nymphaea Aquapark, amely bár nyáron hét hektárnyi területen 10 csúszdával és 15 medencével várja látogatóit, télen fedett élményfürdőjével, szaunarészlegével és az ötmedencés, török fürdőjével csábít vetkőzésre. Utóbbi helyen a rituálészerű mártózást a színes, tompa fények és dallamok terápiája egészítik ki.

    A török fürdőForrás: Révész Róbert

    Belépő: három órás időtartamra felnőtteknek 25 lej, gyerekeknek (14-18 év) 20 lej, 14 év alatti gyerekeknek 12 lej, 3 év alatt ingyenes. Az árak nem tartalmazzák a szauna és a török fürdő részleg használatát, ezekről bővebben itt olvashatnak.
    Nyitvatartás: télen hattól este kilencig, nyáron este tízig.

    Megéheztek?
    Mi a a Sebes-Körös egyik partján álló, bisztró konyhát kínáló Crinul Alb étteremben, és vele szemben a Spoonban is falatoztunk, de a tenger gyümölcseivel megpakolt remek pirítósokat és halas fogásokat már az Allegriában kóstoltuk – mindet jó szívvel ajánljuk. Ha azonban kávézni támad kedvük, akkor térjenek be a Szent László tér közeli Ristrettoba, ahol egy idős törzsvendég kötött kis kardigánt a meleg italokat kínáló bögrékre és poharakra, így náluk a legforróbb csoki is hosszan szorongatható.

    Nézzék ezt a helyes kis karácsonyi vásárt!

    December végéig ugyanis még ebbe a Szent László téri karácsonyi mesefaluba is beengedik majd önöket, ahol a tömbben kapható fehér- és étcsokoládéktól kezdve a kézműves sajtokon át a szörmés bőrkesztyűig minden kapható, ami vásári kellék. A csinos kis fabódék között 7 lejért kínálják a forralt bort, ötért az almaszörpöt és a teát, a főtér közepén kialakított jégpályán 20 lejért (1400 forintért) egy órán át lehet korcsolyázni, esténként pedig fényfestéssel borítják a tér körüli gyönyörű épületeket.

    A vásár legnagyobb dísze és egyben legnépszerűbb szelfi-pontjaForrás: Travelo
    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!