Tetszik a havas táj, de nem érdeklik a hagyományos értelemben vett téli sportok? A friss levegőn, esetleg ropogós hóban tett túra jót tesz a testnek és léleknek egyaránt. Mutatunk néhány útvonalat, ahol festői tájban gyönyörködhet majd.
Könnyű túra, kisgyerekes családoknak is: Várgesztes
A Vértes északnyugati csücskében, Tatabányától 17 km-re található Várgesztes, ahol túrázás címén nem kell nagy kihívásokkal számolni. A várgesztesi vár tövében pihenőhely található, és bár a vár jelenleg felújítás miatt zárva van, azért kívülről is megéri megnézni, úgyhogy nyugodtan forduljanak rá az utolsó kaptatóra!
Érdemes a kirándulást Vérteskozmánál kezdeni. Ez az eldugott kis zsákfalu igazi mesevilágot ígér télen. A falu egyetlen utcáján teljes csend honol, hiszen nincs átmenő forgalom. Innen bármerre is induljon, a Vértesben túrázhat; az egyik ilyen variáció pedig az lehet, hogy Várgesztes felé veszi az irányt.
Csókakői körtúra
A Vértes túlsó oldalán viszont Csókakő várához kapaszkodhat fel, ahol egy komplett körtúrát tehet. A vártól először induljon el északnak a Mária-zarándokúton (jelölése M), amíg el nem éri a zöld jelzést, aztán kanyarodjon jobbra. Kis idő múlva becsatlakozik balról a kék háromszöggel jelölt túraútvonal, és a két út együtt halad tovább. Amikor a kék háromszög elágazik jobbra, kövesse. (Visszajutás a várhoz: amikor eléri a kék kereszttel ellátott utat, tartson jobbra.)
A falu külterületén fekvő csókakői vár valamikor az 1200-as években épült, ma autóval is megközelíthető. A tatárjárás után készült erődítményt három oldalról szakadék határolja, és egészen messzire ellátni belőle. A várat mára szépen helyreállították, erről korábban egy fehércsurgói látogatásunkkor írtunk.
Barangolás Bánkút környékén
Szilvásváradról, a Tótfalusi völgyből indul az az erdőgazdasági út, amely felvisz a fennsíkra. Ehhez, a faluban az Egri úton található kemping mellett, egy földútra kell bekanyarodjonni, ahonnan pár száz méter múlva egy elágazás jön majd. Az elágazásnál tartson balra, majd amikor a zöld kerékpáros jelzésű úthoz ér, balra folytassa az útját, hogy elérje a sima zöld turistajelzést.
Ezen aztán haladjon tovább keletnek, majd bő egy kilométer után térjen rá a sárga jelzésre. Ezt követve először az Ivánka-lápa, majd a Gerenna-vár következik. Majd addig menjen, amíg a sárga jelzésű út egybe nem olvad egy rövid időre a kék kereszttel – amikor ezek elválnak, csak a kék keresztet kövesse. Ez vezet majd a Diabáz-barlanghoz, majd tovább egyenesen Bánkútra.
Ha megérkezett, és még érez magában erőt (nagyjából tíz kilométert tett meg eddig), akkor tegyen egy kitérőt hazánk egyik legmagasabb pontjára, a 956 méter magas Bálványon található Petőfi-kilátóhoz. Ha tiszta a levegő, akár a Magas-Tátra vonulatait is megpillanthatja a távolban.
Szívesen fotózna jéggé fagyott vízesést?
Akkor tegye azt! A Mátrában található Ilona-völgyet sokan keresik fel látványos vízesése miatt, amely tíz méter magasról zúdul le, és egyben hazánk legnagyobbja. Télen ráadásul – ha az időjárás is együttműködő – gyönyörű alakzatokat felvéve, megfagy. Parádfürdőtől 4-5 kilométerre található, a faluból a zöld kör jelzést kell követni – a legelső szakasz autóval is teljesíthető. Parádfürdőről, az Erzsébet Park Hotel mögötti úton déli irányban induló úton kell letérni.
Aki gyalog jön, hamarosan egy szépen faragott székelykapun léphet be az Ilona-völgybe. Aki nem szívesen válik meg a kocsitól, az egészen az ifjúsági tábor utáni Szent István-kútig is eljuthat az aszfaltos úton, a kútnál aztán pihenőt és parkolót is talál. A forrásnál kalcium-hidrokarbonátos vizet kóstolhat, mely eléggé érdekes ízű. Innen a Z jelzést kövesse, majd amikor egy pihenőhelynél a Z jelzés letér jobbra, maradjon a patak völgyében, és innentől már a ZO jelzést kövesse. Parádfürdőről még 3 kilométeres út vár önre, mely alapvetően könnyen teljesíthető – legalábbis az utolsó két-háromszáz métert nem számítva, amely meredek, fagyökeres rész.
Télen rövidebbek a napok, amivel a túra megtervezésekor mindenképpen kalkulálni kell. Még ha ismeri is az útvonalat, a nyárihoz képest egészen más terepviszonyok mellett, jóval lassabban tudja teljesítheti ugyanazt a szakaszt. Jól nézze meg, milyen bakancsban indul neki – minél bordázottabb a talpa, annál jobb, annál kevésbé fog csúszni.
Öltözzön rétegesen, és érdemes egy termoszban forró teát, energiaszeletet is bekészíteni a hátizsákba. Ami jól jöhet még: pótkesztyű és -zokni, esetleg túrabot.
Ne csak a kütyüjeire támaszkodjon: nyomtassa ki a kívánt térség túraútvonalát az internetről, és vigye magával! A hidegben a telefonok könnyen lemerülnek.
A zuhatag nemcsak fagyott állapotában látványos, de a tavaszi hóolvadáskor is – az év többi időszakában viszont csak soványka vízsugár csörgedezik itt. Úgyhogy ez a túra egyértelműen télen teljesítendő!
Vallási kegyhely, kőkorszaki barlang és maga a Pilis
Ha Pilisszántóra kirándul a télen, nem csak csodás erdei táj lesz a jutalma. Itt könnyű túrákkal több érdekességet is érinthet. Például nagyjából négy kilométeres túrával érheti el a Pilis-tetőt. Ehhez a falu északi részén, a buszforduló utáni parkolóban érdemes hagyni a kocsit, majd néhány száz méteren át követni a faluból kifelé vezető országutat (Pilisszentkereszt irányába).
Aztán térjen le balra a piros turistajelzésre – ez egy kifejezetten szűk, fák közötti ösvény, az út felől nézve mindössze 20 méternyire az Orosdy-kastélyhoz vezető aszfaltos út után. Az erdei út elhalad a kastély és a Magas-hegy (409 m) mellett is. A kereszteződéshez érve kövesse balra a zöld jelzést, mely a Trézsi-forrás érintésével a László kúpjához, majd a Pilis-tetőhöz vezet. A forrást „szeretetforrásnak" nevezik, és még padok is várják a pihenni vágyókat.
A Pilisszántói Kőfülke a László kúpja alatt, az Orosdy kastélytól néhány száz méterre található a piros, majd a zöld jelzés mentén. Ez a barlang 1982 óta fokozottan védett, mégpedig régészeti és őslénytani jelentősége miatt. Az üreg hossza alig kilenc méter, viszont itt és néhány környékbeli barlangban bukkantak a jégkor emberének tűzhelyeire és szerszámaira, mely pilisszántói kultúra néven vonult be a történelemkönyvekbe.
Igazi különlegesség a Pilisszántói Boldogasszony-kápolna, melynek tervét Makovecz Imre készítette. Az első olyan épület az építész alkotásai között, mely kizárólag kőből készült, a fát teljesen nélkülözi. A szakrális épülethez vezető köves út maga a Csillagösvény, melyet a parkolótól tábla jelez. Az ösvény mentén Nimródot, Attilát, Árpádot, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Boldog Özsébet, valamint Hunyadi Mátyást ábrázoló faszobrok vannak. Hunyadi Mátyás szobrát 2007-ben, a reneszánsz év keretén belül avatták fel, Árpádét szintén ekkor a téli napfordulókor, az Árpád év befejezésekor emelték.
A kápolnában misét tartanak, és minden évben egyszer, a téli napforduló idején egy kivételes szertartáson, egészen kora reggel Isten áldását kérik a magyar népre. A pontos miserendet itt találja. A kápolna egyébként Makovecz Imre mellett Őrfi József terve alapján készült, és 2006. december 21-én lett felszentelve. Tőle nem messze áll a Pilis Keresztje, alattuk pedig a Szikla Színház és a Pilis Kapuja található. A kápolnától és a Pilis keresztjétől fantasztikus kilátás tárul elénk: a Ziribár, a Nagy-Kevély, Pilisvörösvár, Pilisszántó és a Hármashatár-hegy is jól látható.