Célozzák be a Balkán csúcsait!

Miután 1999-ben véget ért a koszovói háború, a béke megerősítésének egyik módja egy „békeösvény" létrehozása volt, mely Európa legújabb túraútvonala lett: összesen 193 kilométer hosszan kanyarog a Balkán csúcsain át (nevét is ezekről kapta: Peaks of the Balkans). Szándékosan vág át országhatárokon, így összekapcsolja Albániát, Montenegrót és Koszovót. A sziklás terepen vezető túra Peja (Peć) városából indul, a koszovói Rugova hegység lábától. Innen eldugott falvakon át felvisz a 2272 méter magasan fekvő Jelenak-hágóig – ahol az utazó átjut Montenegróba –, majd Albániába, az "elátkozott hegyeknek" is becézett Albán-Alpokba. Utóbbi korábban az áthatolhatatlanságáról volt híres, most inkább pompás panorámájáról. De ne lepődjön meg a néha felbukkanó betonbunkerek láttán sem: az 1960-as évektől kezdődően ugyanis két évtizeden át építtette ezeket az albán diktátor, Enver Hoxha. Az ösvényen továbbhaladva az út visszavisz Montenegróba, és a csodaszép Kotori-öbölben ér véget.

Az ösvény szervezetten is látogatható, és természetesen egy-egy szakasza külön is teljesíthető. Alapból tíz nap alatt lehet bejárni az egészet, de ez lerövidíthető hétnaposra is, vagy még ennél is rövidebb etapokra. Szállást és étkezést az önállóan utazók a kis falvak fogadóiban vagy magánszállásokon találnak, ami remek lehetőség a hely kultúrájának mélyebb megismerésére. Kevés ennél eldugottabb pontja van Európának, ahol túrázni lehet. A határokon való átjutáshoz papírokra van szükség, melyet a legjobb egy túraügynökség segítségével beszerezni – nehogy a bürokrácia miatt elmenjen a kedvünk még az indulás előtt. Részletes és bőséges információt talál a Peaks of the Balkans hivatalos honlapján; ugyanitt független túravezetőket is ajánlanak.

Inkább Bajorországba vágyik? 

Megértjük, Németországban nagyon népszerű a túrázás, és sok útvonal várja a kirándulni vágyókat. Akadnak köztük klasszikusok is, mint a Bajorország határvonala mentén, az ország szívében haladó ösvény. Az út matuzsálemi erdőkben, idilli tanyákon és szőlőskerteken át vezet, és ami a legjobb az egészben, több középkori kisvárost is érint, ahol fagerendás házakat láthatunk. A Ries-fennsíkon pedig egy tizenötmillió éves vulkáni kráter maradványai mellett gyalogolhatunk végig.

Az út egyik fénypontja Rothenburg ob der Tauber ősi városfala, aztán Nördlingen, a szinte teljesen szabályos kör alakú város a színpadias városkapuival, illetve Dinkelsbühl, ahol remek sörös pincéket lehet találni. A gasztronómiai élmények sem elhanyagolhatók: ne hagyja ki a grillezett folyami halat (meefischli), amit száraz spätlese (késői szüretelésből készített) borral öblíthet le.

Az útvonal Rothenburgból indul, és az öt nap alatt nagyjából 90 kilométert kell aktívan túráznia ahhoz, hogy Nördlingenbe érkezzen. A táj Németország legmelegebb és legszárazabb vidéke, így az erdők kellemes enyhülést nyújtanak majd. A „romantikus német túraútvonalnak" becézett ösvényről itt olvashat bővebben.

Katalónia: induljon a vulkánparktól, majd csobbanjon egyet!

Ha azonban olyan túrára vágyik, ahol egy hét leforgása alatt többféle terepen és tájon is megfordulhat, akkor irány Katalónia, azon belül is a Pireneusok a francia határ mentén. Az ajánlott útvonal a Garrotxa vulkánparkban indul, ahol negyven vulkáni kúp tör az égnek hatalmas bükkösök közepette. Az út elhalad néhány kúp mellett, majd Banyoles városkába ér, mely kellemes taváról ismert. Ezután az út bevisz egyenesen Gironába, ahol érdemes egy napot pihenéssel és városnézéssel tölteni. Innen aztán huszonöt kilométeres úton juthat el a Costa Bravára, hogy megérkezzen a szikrázó tenger mentén sorakozó halászfalvakhoz, ahol eldugott strandokat és öblöket fedezhet fel. 

Ez az útvonal nem számít különösebben nehéznek: nincsenek benne kihívást jelentő emelkedők, ráadásul az út során fellelhető szállások és éttermek színvonala is kiemelkedő. Katalónia ennél szebben be sem mutatkozhatna. Nagyon részletes információkkal szolgál ez a honlap – ami valójában a térség összes ajánlott túraútvonalát egyesíti; csak győzzön köztük választani!

Megnézné a szivárványhegyeket? Irány Izland keleti része!

Ha van hely, ahol biztosan nem fog megsülni, az Izland. Lehet persze a kitaposott ösvényeket választani, mi most mégis azt javasoljuk, próbálja ki a sziget keleti részét, mely még ma is a jég és tűz földje. Kelet-Izland a túrázók paradicsoma, ahol számtalan egy- vagy többnapos kirándulásra nyílik lehetőség, térképeket pedig a városok turistaközpontjaiban lehet szerezni. Túrázás szempontjából nagyon sok biztonságos, arra kijelölt útszakasz található itt.

Egy nyolcnapos túra során a sziget megmutatja a rendelkezésére álló teljes palettát: induljon mondjuk Egilsstadirból, ahova belföldi repülőjárattal is el lehet jutni Reykjavíkból. Innen az út Lodmundarfjordur-ba vezet: ebben a fjordban fókák úszkálnak, a mezőkön lovak és juhok legelésznek, és ez az egyetlen hely a szigeten, ahol vadon élnek nagyobb rénszarvascsordák is. Itt akár egy eldugott menedékházban is alhatnak, hogy reggel Húsavík felé indulhassanak tovább. Ezen a részen igazi szivárványhegyekben gyönyörködhet: a riolitkőzet a rózsaszíntől a vakító kékig mindenféle színben pompázik.

A Breidavík és Bakkegerdi közötti szakasz pedig olyan tájakat is érint, amelyek szerves részét képezik az izlandi mitológiának – ilyen például Alfaborg, az elfek otthona. Ők azonban csak azok számára válnak láthatóvá, akik kellő mennyiségű brennivín-t, azaz köménnyel ízesített krumplipálinkát fogyasztottak útközben.

Ugyanezen a környéken érdemes felkeresni a Vatnajökull nemzeti park keleti részét is: itt van az 1833 méter magas Snæfell, a szigetország legmagasabb hegye (a Google térképen csak pontos koordinátával találja meg: N64°47.846 W15°33.631), melynek hófödte csúcsáról isteni kilátás tárul a Vatnajökullra – Izland hatalmas jégsapkájára –, illetve a 2014-ben kitört Bárðarbunga vulkánra, mely ma is halkan morog a mélyben. Egyébként itt is rengeteg a rénszarvas és a rövidcsőrű lúd. Talán a legjobb a közeli Egilsstaðir városában befejezni a túrát, ahonna szintén repülővel térhetnek vissza Reykjavíkba. Van egy weboldal, ahol több túra-térképet is talál (az egyes térképek jobb felső sarkára kattintva lehet nagyítani).

Alpesi túrázás az álma? Bulgáriában is valóra válthatja!

Ha megkérdez egy bolgárt, hogy melyik a kedvenc része az országban, jó eséllyel az alpesi hangulatú Pirin-hegységre szavaz. Ez a nem különösebben nagy kiterjedésű hegyvonulat olyan szép, hogy központi része ma az UNESCO-világörökség részét képezi. Mivel eléggé távol esik az ország gyakrabban járt útjaitól, és az 1960-as évek óta védelem alatt áll, állat- és növényvilága igen gazdag, több, csak itt megtalálható fajjal. Főleg tűlevelű erdők alkotják, melyben medve, farkas és szarvas is él, ezenkívül 159 madárfaj otthona, úgyhogy távcsövet mindenképp vigyenek magukkal! Legmagasabb csúcsa, a Vihren: ez egykor elég magasan volt ahhoz, hogy állandóan hó és jég borítsa – ezek formálták a ma látható szurdokokat és sziklákat is. A Pirin-hegységben található Bulgária legkisebb települése, a 217 fős Melnik is, amely helyi boráról, szép régi épületeiről és érdekes homokpiramisairól is ismert. Letölthető túraútvonalakat itt talál

Ha pedig Bulgária legmagasabb csúcsát is szeretné meghódítani, akkor ne tétovázzon tovább, irány a Rila-hegység! A 2925 méteres magassáig vezető, Husalát is érintő, vegyes nehézségű túra bő hetvenöt kilométeres, és 4-7 nap alatt teljesíthető. Térképet és további információt a túrához itt találnak. Az út mentén számos menedékház és vendégház fogadja a megfáradt vándorokat, akár egész éjszakára is. A Rila-hegységben járva nem szabad kihagyni az ország legnagyobb kolostorát sem, amely szintén UNESCO-védettséget élvez; ugyanakkor a Hét Rila tavat sem, amelynek gleccsertavai pompás csúcsok és mély szurdokok között rejtőznek. Az egyik túrázásra kijelölt napot azonban a legjobb, ha a Sapareva Banya-nál fejezi be, ahol jól eső, meleg termálvízben pihentetheti a túrázásban megfáradt tagjait.