Így lett Ausztriából száz év alatt a pincérek és síoktatók országa

    Ausztria neve ma már egyet jelent a profi téli sport-infrastruktúrával: a végtelen sípályarendszerekkel, minden igényt kielégítő szálláshelyekkel. De nem volt ez mindig így. Kíváncsi, hogyan lett a skandináv vadászok közlekedési eszközéből tömegsport? Olvasson tovább!

    Ha Ausztriára gondolunk, többségünkben nagy valószínűséggel bécsi kávéházak (esetleg adventi vásárok) és hófehér sípályák képei derengenek fel. Nincs ebben semmi meglepő: az alpesi Ausztriában a (sí)turizmus húzóágazat, a téli sportok az osztrák nemzeti öntudat alapját képezik. Gondolták volna, hogy ennek ellenére a századfordulón a korabeli újságok még csak Norvégia nemes sportjaként mutatták be olvasóiknak a síelést? A téli sportok történelméről Dr. Hannes Leidinger, a bécsi egyetem professzora mesélt nekünk egy tál Frittatensuppe és némi Tafelspitz fölött az Österreich Werbung, vagyis az osztrák idegenforgalmi hivatal sajtóvacsoráján.

    Így kezdődött

    Bár maga az utazás nem új keletű dolog, a történelem során sokáig csak bizonyos foglalkozások velejárója volt, – gondoljunk csak a zarándokokra vagy kereskedőkre –, és később is jó ideig csak az elit számára voltak elérhetők a vallási vagy éppen tanulmányi célú utazások. Az első komoly változást a 19. század hozta: az emberek természetről alkotott képe átalakulóban volt, az orvostudomány fejlődésével pedig egyre többekben merült fel az igény a kirándulásra és a gyógyászati célú fürdőzésre. Az Adria partján fekvő Abbázia (ma Opatija, Horvátország) például 1901-re már azzal hirdette magát, hogy érdemes nem csak a nyarat, de az őszi-téli szezont is a tengerparton tölteni a kellemes klíma miatt – mondhatjuk hát, hogy ekkoriban jelent meg elsőként a téli üdülés gondolata is.

     

    Nem ma kezdték a téli sportokkal reklámozni Ausztriát
    Galéria: Így lett divat a síelés
    Fotó: Austria.info

     Az igazán forradalmi változás a századforduló és az első világháború között játszódott le: a középosztály és a nagyvárosok kialakulásával, a munka és a szabadidő világának kettéválásával, a létfenntartáshoz szükséges jövedelmen felül elkölthető pénzösszegek megjelenésével egyre nagyobb igény mutatkozott a turistáskodásra. Az emberek a felgyorsult, zaklatott városi életből az érintetlen, korábban ismeretlen környékekre vágytak, ez a vágy pedig az ipar rohamos fejlődésének hála kielégíthetővé vált: a korszakban a korábban megközelíthetetlennek vélt tájakon sorra épültek ki a vasútvonalak, a felvonók és siklók.

    Sítörténelem

    Az infrastruktúra fejlődése azonban csak egy volt az előfeltételek közül, melyek később a síelés divatjának kialakulásához vezettek. Például, a korabeli sajtónak is nagy szerepe volt a téli sportok elterjesztésében: telente nem csak a melegebb éghajlaton található üdülőterületekről cikkeztek, hanem egyre gyakrabban kaptak teret a havas tájak is. 1899-ben például a Dillinger´s Reise- und Fremdenzeitung olvasói kanadai és skandináv szánokról tájékozódhattak, három évvel később pedig az Illustrirte Fremden-Zeitung a síelésről, mint a norvég nemzeti sportról közölt cikket.

    Síelő istenek, alpesi síklubok

    Természetesen nem ekkoriban találták fel magát a síelést: már a skandináv mitológiában is szerepel sítalpakon vadászó istenség, ugyanakkor tény, hogy korábban csak vadászathoz és közlekedési eszközként használták a sítalpakat, és leginkább csak a skandináv térségben volt ez jellemző. Sportként csak az 1800-as években jelent meg: az első ismert síugró, Olaf Rye norvég-dán katonatiszt 1809-ben hajtotta végre első ugrását, az első nyilvános síversenyt 1843-ban tartották a norvégiai Tromsøben, az első nyilvános, nagyközönség számára is meghirdetett sítúrára a norvég Trondheimben pedig 1849-ig kellett várni. Nemzetközi hódító útját a század vége felé kezdi meg a síelés, mint sportág: az 1878-as párizsi világkiállításon Norvégia pavilonja síléceket mutat be – az "új" sporteszköz úgy elnyeri a közönség tetszését, hogy sokan vásárolnak is maguknak belőle. Franciaországban 1895-ben alakul az első alpesi síklub, az első olasz síversenyt 1904-ben rendezik meg, 1905-ben pedig az amerikai síszövetség is megalakul.


    Forrás: Wikipedia

     Csupán egyetlen évtized kellett hozzá, hogy a síelés többé ne csupán Norvégia "nemes sportjával" jelentsen egyet: a téli turizmus egyre népszerűbbé vált. 1912-ben az újságok már a sípályák kijelölésének és a szálláskínálat fejlesztésének szükségességéről cikkeztek. Eközben Tirolban, Karintiában, Bécsben és Alsó-Ausztriában a turisztikai egyesületek a téli sportok népszerűsítését és sportversenyek létrehozását sürgették. Mürzzuschlagot és Kitzbühelt pedig a téli sportok paradicsomaként ünnepelték. Persze nem volt mindenki ennyire lelkes: a német- és osztrák alpesi szövetség például azt nehezményezte, hogy a fejlesztések és a versenyek megzavarják a korábban érintetlen hegyvidékek nyugalmát.

    Jól jöttek a síelők a háborúban

    Tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy az első világháború 1914-es kitörése megakasztotta volna a fejlődést. Éppen ellenkezőleg: a hadseregeknek jól jött a síelés egyre nagyobb népszerűsége, hiszen úgy gondolták, minél több ember tanul meg síelni, annál jobb esélyeik lesznek egy téli háború esetén. Ez a gondolkodásmód pedig hosszú távon nagyon jól jött a turizmusnak: a potenciális vendégek száma egyre csak gyarapodott. Sőt, a professzor szerint a háborús propagandafilmek is hozzájárulhattak a téli turizmus elterjesztéséhez a hegyi hadműveletek dicsőítésével. Ekkoriban indult meg a síelés az elitsportból tömegsporttá válás útján.

    Síelők, 1918
    Galéria: Így lett divat a síelés
    Fotó: FORTEPAN

     Ausztria = síelés

    A fentiek mellett a síelés sokat köszönhet a munkásmozgalomnak is: a két világháború között három Munkásolimpiát is rendeztek, az egyiket pont a téli sport paradicsomnak számító Mürzzuschlagban, 1931-ben. Finn, lett, észt, svájci, német, csehszlovák, osztrák és magyar versenyzők vetélkedtek tízezer néző előtt. Bár a gazdasági világválság és a második világháború komoly törést okozott a turizmusban is, a századforduló óta tartó folyamatos fejlődést nem hagyhatjuk figyelmen kívül: Ausztria neve fokozatosan összeforrt a téli turizmussal.

    Napjainkban: nagyüzem a Mölltall gleccseren
    Galéria: Így lett divat a síelés
    Fotó: Austria.info

     1945 után pedig a téli turisták még fontosabbá váltak Ausztria számára. Míg a hetvenes években a nyári hónapokban a turisták száma stagnálni kezdett, addig a téli hónapokban egyre többen és többen érkeztek síelni Ausztriába – így vált egy évszázad alatt kis alpesi ország a "pincérek és síoktatók országává", ahol ha síversenyt rendeznek, mindenki egy emberként szurkol, a bajnokot pedig nemzeti hősként ünneplik.

    Téi sportok múzeuma: Mürzzuschlag
    A fentieknél is jobban érdekli a síelés történelme? Irány a stájerországi Mürzzuschlag, azon belül is a Winter!Sport!Museum! A kiállításon a legnagyobb bajnokokat éppúgy megsimerheti, mint a lavinaveszélyt, a régi és új felszereléseket, de a bobozást is kipróbálhatja egy szimulátor segítségével. Belépő 5 euró, további információ itt.
    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!