Egy folyó, amelynek partjára a mai napig keresztelkedni járnak. Egy ősi romváros, amelyet egy párezer fős arab népcsoport faragott magának a sziklákba, hogy a világ szemei elől elzárt, titkos oázisként élhessenek benne. És egy sivatagi királyság, amely büszke bibliai örökségére, és gondosan őrzi a forrongó Közel-Keleti térségben megteremtett törékeny békéjét és biztonságos úti cél imázsát. Jordániában jártunk.
Jordán folyó, amelynek partjára még ma is keresztelkedni járnak
Amikor megérkeztünk az alig pár méter széles Jordán partjára, egy amerikai férfi vetkőzött le fürdőnadrágig, majd egy pap segítségével belépett a folyóba, víz alá merült, és miközben mindezt felesége telefonnal rögzítette, a pap megkeresztelte őt. Ma már így megy ez – mondja túravezetőnk Mahfouze. A keresztény egyházak szerint itt emelkedett az égbe Illés próféta, itt keltek át az Egyiptomból érkező izraeliták új hazájukat elfoglalni, és Szent János is itt keresztelte meg Jézust.
Néhány évvel ezelőtt, a keresztelőhely nagyobb részét az 1967-es hatnapos háború óta felgyülemlett több ezer akna miatt csak szögesdrót mögül lehetett megnézni, majd miután a terület egészét megnyitották, a folyó közepén hosszanti irányban bólyalánccal jelölték ki a határt. És amíg az izraeli oldalon a fehér ingruhában megmártózó zarándokoknak öltözködőket, pihenő helyiséget, vízbe vezető lépcsőket és kapaszkodókat is kiépítettek, a jordán parton egy jóval puritánabb, fából készült teraszt állítottak fel, rajta néhány paddal.
A két ország között a mai napig is tart a vita arról, hogy melyik zarándokhely a hitelesebb, vagyis a bibliai történet szerint Jézus pontosan melyik oldalon lépett a folyóba. Az előbb említett jordán Al-Maghtas területén, amely 2015 óta az UNESCO világörökségi listájára is felkerült, vagy a folyó nyugati partján, az izraeli hadsereg ellenőrzése alatt álló oldalon (Ciszjordániában, palesztin területen) található Qasr el Yahud részen.
Mindenesetre a jordánok szívesen hivatkoznak arra a tényre, hogy az ő zarándok-helyszínükön három pápa is megfordult már: 2000-ben II. János Pál pápa avatta fel a helyet, 2009-ben XVI. Benedek, öt évvel később pedig Ferenc pápa látogatott oda. Igaz, a folyó nyugati oldalának zarándokhelye csak az első két pápalátogatást követően, 2011-ben vált újra megközelíthetővé.
A keresztény látogatók nagyobb része talán nem is foglalkozik ezzel, számukra a folyóba lépés egyet jelent a hellyel, ahol Jézus megkeresztelkedett, és amelyben ott, akkor nekik is részük lehet. És tulajdonképpen tényleg mindegy, ki, milyen meggyőződéssel vagy szándékkal érkezik ide; egy biztos, a folyó partján állni, látni, és elképzelni, vajon kinek, mit jelenthet ez a hely, egészen különleges lelki élmény.
Nyitvatartás: november 1-től április 1-ig fél kilenctől 16 óráig, de csak 15 óráig lehet jegyet venni; április 2-től október 31-ig fél kilenctől 18 óráig (jegyet 17 óráig lehet venni); Ramadán idején pedig csak délután háromig engedik be a látogatókat.
Belépő: 12 JOD (4800 forint), a jegy a pénztártól induló kisbusz és a túravezetés díját is tartalmazza.
És, hogy mire számítsanak? Egy két kilométeres, pihenőkkel tarkított egyórás sétára, amelyhez kalapot, fejfedőt és palackban vizet mindenképp érdemes vinni, utóbbi a pénztár közelében is kapható. Vezetett túrákra ezen az oldalon lehet előre bejelentkezni.
Ammán, a világ egyik legrégebbi városa
Évekkel ezelőtt nemcsak a Malév, de a Royal Jordanian légitársaság is közlekedtetett járatot Budapest és Ammán között, nemrég pedig a Ryanair látott benne újra fantáziát, ezért ősztől el is indította közvetlen járatát. A magyarázat egyszerű: a jordán főváros még télen is jó idővel várja a látogatókat, Jordánia pedig nem győzi hangsúlyozni magáról, hogy a biztonság apró oázisának számít az egyébként forrongó Közel-Keleten.
Az ország észak-nyugati részén fekvő, hét dombra épült Ammán a világ egyik legrégebbi, folyamatosan lakott városa, ezért akit az ország kulturális hagyománya érdekel, az itt keresgéljen magának látnivalót. Itt található pl. Jordánia legnagyobb múzeuma, amely a történelem előtti időktől kezdve mutatja be az ország fejlődését. De megdöbbentően jó állapotban maradt meg a város ókori római amfiteátruma is, amelyben a jó akusztika miatt a mai napig tartanak koncerteket – erről pedig magunk is meggyőződhetünk, ha a színpad közepén a kőbe vésett kiskeresztre állunk, és elkurjantjuk magunkat.
Ha azonban egy igazán jó kilátópontot keresnek a város jellegzetesen homokszínű lakóházaira és a dombokat összekötő, a legkisebb mértékű zöldet is nélkülöző völgyútjaira, akkor járják be a Dzsabal Kala dombon álló citadellát. Persze, az egykori ammáni fellegvár területén ma már csak romokat találnak majd: a világ legnagyobb római szentélyének tervezett Herkules templomától kezdve, a kupolás uralkodói palotán és mecseten át, a herkulesi óriásszobor letört, földön heverő másfél méteres kézfejdarabjáig.
Akkor jó, ha tudja, hogy Jordánia fővárosába, Ammánba a Ryanair hetente kétszer, szerdán és vasárnap is jár Budapestről, jegyeket a weboldalukon például január végi indulással 5700 forinttól kezdődően találtunk.
Néhány dolgot azonban érdemes tudni indulás előtt. Ilyen pl. a szükséges vízum, amely 40 jordán dínárba kerül (16 ezer forint), egyszeri beutazásra szól, maximum egy hónapra, de minimum két éjszaka eltöltéséhez kötött, és Jordánia budapesti konzulátusán vagy az ammani repülőtéren is felvehető. Ha azonban legalább három éjszakára foglalnak szállást, érdemes online kiváltani 70 JOD-ért a Jordan Pass kártyát (innen), amely magában foglalja a vízumdíjat és Petra látogatását (ahova egyébként 50 JOD a belépő), valamint számos egyéb látványosság belépődíját. De a jordán út tervezgetésekor mindenképp figyeljenek arra, hogy útlevelük az utazás utolsó napjától számított 6 hónapig érvényes legyen!
Holt-tenger, ahonnan vétek hazatérni iszap nélkül!
Ammántól mindössze 40 kilométerre található a világ legmélyebb pontjaként emlegetett Holt-tenger (a tófenék 795 méterrel a földrajzi tengerszint alatt van), amely a sótartalma miatt semmilyen élőlényt nem tűr meg vizében. A jordán "aranyparton" a luxusfaktorban egymással viaskodó hatalmas hottelláncok helyi képviselői sorakoztak fel, a végtelen semmi közepétől pár méterre pedig egy egészen kisméretű pláza áll, amelynek néhány üzletében alkuképes eladók várják a betérőket. A Holt-tengeri kozmetikumokat, köztük a fél kilós gyógyiszapokat, bőrradírokat és fürdősókat változatos, többségében hármat fizet négyet kap akcióban kínálják a webáruházakban szokott árak feléért.
Egy dologra kell csak figyelni, ha ilyeneket vásárol, hogy hazafelé jövet ezeket ne a kézipoggyászba, hanem a feladott bőröndjébe csomagolja. A Holt-tenger kincseit ugyanis csak így engedik fel a gépekre – erre sajnos a szükségesnél jóval ritkábban, de a reptéri hangosbemondó is figyelmeztet. Ha esetleg azon keresztül nem hallják meg, a check in pultnál úgyis megkérnek mindenkit, hogy álljanak félre és pakolját át azokat a feladott csomagokba.
Márpedig a Holt-tengeri iszap igen népszerű portéka a bőrt szépítő, ekcémát, pszoriázist gyógyító, és reumatológiai betegségek tüneteit csillapító hatása miatt. A vízben ülve lebegés élményét megtapasztaló fürdőzők kenik is magukra szorgalmasan egy nagyobb tükör előtt állva, a kikészített amforákból. Mi legutóbb ezt a Marriott Hotel partszakaszán tapasztaltuk meg, amely gyönyörű naplementével, november végén is 28 fokkal, és egy, a szobánktól pár méterre fekvő hatalmas medencével is megkínált minket.
Persze, nem ilyen kerek ez a történet – és erről így vagy úgy hallani is fog az utazó, ha a világ legsósabb (30 százalékos sótartalmú) tavánál jár. A Holt-tengert ugyanis csak az egyre szerényebb vízhozamú Jordán folyó táplálja, a területén osztozó országok egyre nagyobb mértékben használják vizét, a tó vizszintje évente majdnem egy métert csökken. Így aztán sajnos könnyen megeshet, hogy az utánunk következő generációk ötven-hatvan év múlva ezt a tengerből átalakult tavat, az ókor talán legelső természeti wellnessrészlegét, Földünk más különleges pontjához hasonlóan, jó eséllyel már nem fogják látni.
Petra, a sivatag szikláiba vájt ősi romváros
Ammántól 180 kilométerre délre fekszik Petra, ahova a reptéren bérelt autóval 2,5-3 óra alatt lehet eljutni, de indítanak teletaxi mintájára működő minibuszjáratokat is – utóbbi áráról a sofőrökkel mindig lehet alkudni, a fejenkénti 30 dínár (12 ezer forint) reális összeg a helyi idegenvezetőnk szerint. Márpedig Jordániában járva Petrát kihagyni pont olyan, mint nyáron a Balatonnál járni, és nem megfürdeni vizében.
Száz méter magas sziklák, egy szűk szurdokban vezető út, kétezer éves barlanglakások, és a vörös homokkő ezer árnyalata napszaktól függő színekben váltakozva – ezek várják a nabateusok ősi romvárosában. Ez az ókori arab nép egészen különleges, zárt birodalmat faragott magának a sivatag szikláiból, gondosan elrejtve vízhálózattal teleszőtt oázisát a világ szemei elől. Az egykor izgalmasan virágzó birodalomnak a nyomait egy külön fotókkal és hasznos infókkal felszerelt cikkünkben mutattuk meg. Kattintsanak a cikkért, vagy lapozgassák végig albumunkat, amit a világ egyik újkori csodájáról, a két karavánút találkozásánál alapított Petráról hoztunk!
Az utazáson magyar újságírók egy kis csoportjával a Ryanair és a Visit Jordan meghívására vettünk részt.