Magyar régészek tárták fel az Újasszír Birodalom központját

    Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. 7. évezredtől a 19. századig szinte folyamatosan lakott volt – írja az MTI a kutatók közleménye alapján.

    Az építmény egy erőd lehetett, a magyar régészek szerint erre utal a szelvény északkeleti sarkában feltárt félköríves torony maradványa isForrás: Assziria.btk.elte.hu

    A kutatók már korábban is sejtették, hogy a 30 méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság nyugati oldalát, az Újasszír Birodalom (Kr. e. 9-7. század) egyik jelentős tartományi központját rejti. Az október 8-án befejeződött ásatás során a hatalmas és szokatlanul meredek oldalú domb több helyén, jelentős szintkülönbségeken is újasszír korú lakóházak maradványai kerültek elő. Kiderült, hogy egy olyan teraszos elrendezésű településről van szó, amelynek építése során alkalmazkodtak a terepviszonyokhoz.

    Hasonló települések ábrázolásokról már ismertek voltak, de először sikerült ilyet régészeti eszközökkel feltárni. Különleges jelentőséggel bír, hogy az egyes lakóházak háztartásának szokatlanul nagy része maradt eredeti helyen, a régészek ép és teljesen rekonstruálható edények nagy sorozatát találták, különlegesen érdekesek például a sörfőzéshez használt edények.

    A feltárt kerámiaanyag a nagy mennyiségű őrlőkövekkel, mozsarakkal és egyéb háztartási eszközökkel együtt lehetővé teszi az egykori élet megbízható rekonstrukcióját. A szokatlanul ép együttes annak köszönhető, hogy ezt a települést egy támadás nyomán rombolták le, amelynek nyomai - például nyílhegyek a település számos pontján - előkerültek. Ennek a támadásnak és a pusztulásnak a konkrét időpontját későbbi kutatások hivatottak pontosítani.

    A II. felszín temetője, amely négy felnőtt és 18 gyermek, illetve csecsemő maradványait rejtetteForrás: Assziria.btk.elte.hu

    Az újasszír elit fogyasztási szokásait tükröző finomkerámia és a státuszát jelző bronztárgyak (például lószerszámhoz tartozó bronzcsengő) egyértelművé teszik, hogy egy jelentős helyi igazgatási központról van szó, amelynek feladata a birodalom határvidékének ellenőrzése, és a környező termékeny síkság javainak begyűjtése volt.

    A lelőhely ezen kívül is számos kincset rejt. Az újasszír város romjain felépített hellénisztikus-pártus (Kr. e. 3. századtól Kr. u. 3. századig) település és a középkori erődítmény és temető emlékein kívül nagy számban kerültek elő a korábbi mintegy nyolcezer év leletei, például egy különleges kőrézkori (Kr. e. 6. évezred) pecsét is. A korai időszakok részletes kutatása szintén a következő évadok feladata lesz.

    A több hónapos kurdisztáni ásatásról az ELTE ókori keleti portálján sokkal részletesebben, fotós magyarázatokkal alátámasztva olvashatnak!

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!