Látványos felvonulással ünneplik Amerika felfedezését New Yorkban

    Látványos felvonulással ünneplik Amerika felfedezését New Yorkban.

    Ötszázhuszonöt éve, 1492. október 12-én érte el Kolumbusz Kristóf San Salvador szigetét, s jutott el ezzel az addig ismeretlen földrész, Amerika partjaihoz - bár ő akkor még azt gondolta, hogy Indiába érkezett. Az amerikaiak hatalmas ünneplést csaptak a küszöbön álló évforduló alkalmából, mutatjuk a képeket.

    Az új világot felfedező Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) valószínűleg Genovában született 1451 előtt, és tizennégy évesen már a tengert járta. A következő évtizedekben megfordult Írországban, Izlandon és Nyugat-Afrikában is, mindeközben jutott rá ideje, hogy megtanuljon görögül és latinul, sőt geográfiai és teológiai ismeretekre is szert tett - írja az MTI.

    Tapasztalt hajósként ténynek tekintette, hogy a Föld gömbölyű; úgy vélte, hogy a fűszerekben gazdag Indiába nem csak kelet felé, Afrikát megkerülve lehet eljutni, hanem nyugatról is, de lényegesen kisebbre becsülte a távolságot. 1485-ben javasolta II. János portugál királynak az új útvonal felderítését, de elutasították - főleg azért, mert mértéktelen kiváltságokat kötött ki magának siker esetére.

    Kolumbusz évekig "lobbizott" a spanyol királyi udvarban, míg 1491 végére sikerült elérnie, hogy Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd támogassák útját; a pénz nagyobb részét így is gazdag kereskedők és pénzemberek adták össze. Az uralkodó párnál kiharcolta magának és utódainak a Don címet, az admirális rangot, a felfedezendő szigetek alkirályi és főkormányzói tisztét, továbbá az esetleg innen származó jövedelmek egy részét is.

    Galéria: Látványos felvonulással ünneplik Amerika felfedezésétFotó: Alba Vigaray / MTI / EPA

     Három hajója, a Santa Maria, a Nina és a Pinta 1492. augusztus 3-án futott ki Palos kikötőjéből, majd a Kanári-szigetekről indultak nyugat felé. Huszonkilenc napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna, miközben majdnem foglyul ejtette őket a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat szövedéke.

    1492. október 12-én aztán a Nina fedélzetéről egy matróz szárazföldet pillantott meg. Kolumbusz ezt már Indiának vélte, a valóságban azonban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki. A kis expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visszafordult Lisszabonba.

    Kolumbusz élete végéig abban a hitben maradt, hogy Kelet-Indiában járt. Azt, hogy új földrészt fedezett fel, csak jóval később bizonyította be Amerigo Vespucci, akiről később a kontinenst elnevezték (Kolumbusz emlékét Dél-Amerikában Kolumbia neve őrzi).

    Kolumbusz még háromszor (1493-1496, 1498-1500 és 1502-1504 között) járt az Újvilágban, felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaicát és Dél-Amerika partjait is érintette. Alkirályi hatalmával azonban visszaélt, a királyi udvarban számos ellenséget szerzett, így amikor a csalódott, a beígért gazdagságot hiába kereső hispaniolai telepesek fellázadtak, a helyzet rendezésére kiküldött bíró bilincsbe verve őt küldte haza. Sikerült ugyan tisztáznia magát, de tekintélyét és kiváltságos helyzetét elvesztette. Utolsó, negyedik útján már semmilyen támogatást nem kapott, és emberei is fellázadtak ellene. Mivel nem volt hajlandó lemondani alkirályi címéről, a királyi udvarral perben-haragban állva, testben-lélekben megtörve halt meg Valladolidban 1506. május 20-án.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!