Ha cári pompát akar látni, induljon az oroszok Velencéjébe!

    Meglepetés volt számomra, hogy baráti társaságomban is mennyien hiszik Szentpétervárról, hogy egy ősi orosz város. Pedig Oroszország Velencéjét csak a 18. század elején alapította Nagy Péter cár. Igaz, 300 éves történelme alatt három forradalomnak volt bölcsője, és nevet is háromszor változtatott. Ma az ország legkedveltebb turisztikai célpontjának számít az évi 7,5 millió turistájával, és egyáltalán nem véletlenül.

    Szentpétervárt a Finn-öböl partján, a Néva-folyó torkolatában alapította Nagy Péter cár 1703-ban. A város fejlődése a nagy északi háborúban aratott győzelem után indult meg, ahol az oroszok jelentős területeket foglaltak el a svédektől. A cár a gyerekkorát még Moszkvában töltötte, utána Hollandiában tanult hajóépítést, és a legendák szerint saját kezével is részt vett a baltikumi flotta építésében. A város azonban nem az alapítóról, hanem Szent Péter apostolról kapta nevét.

    A Péter Pál katedrális az erőd területén
    Galéria: Ahány ház, annyi történet Szentpétervár, a paloták városa
    Forrás: Travelo

    A város jelentős épületei közé tartozik például a Péter-Pál erőd, melyet a 18. század egyik főépítésze, az olasz-svájci származású Domenico Trezzini tervezett. Ezen belül magasodik a Péter-Pál Katedrális, ahol I. Pétertől III. Sándorig az orosz cárokat koronázták (korábban a moszkvai Kremlben található ötkupolás Uszpenszkij-székesegyház volt a cárok koronázó-temploma), illetve az utolsó orosz uralkodó, II. Miklós és családjának hamvai is itt találhatók.

    De összességében is elmondható, hogy a várost olasz és francia építészek tervei alapján építették Velence és Amszterdam mintájára. Területét csatornák szelik keresztül-kasul, rajtuk összesen 23 híd található, melyek többsége felnyitható. Rengeteg parkja, fényűző palotája van, és alig találunk olyan épületet, amelynek ne lenne hosszú története.

    Szentpétervárra repülne?
    Többek között az Aeroflot Budapestről induló járatának moszkvai átszállásával teheti ezt meg, mi így utaztunk. Az Aeroflot nap 2 járatot üzemeltet Budapestről Moszkvába. Moszkva és Szentpétervár között pedig napi 20 járat közlekedik.


    Liszttől Szinetár Miklósig

    A város mindig is élen járt az irodalomban, a zenében és a színházban. Itt élt és alkotott Puskin, Dosztojevszkij, Gogol, itt komponált Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Csajkovszkij és Stravinsky. A listát hosszan lehet folytatni, a közel 40 jelentősebb színháza pedig számos lehetőséget nyújt, hogy megismerjük az orosz és a nemzetközi művészet remekeit. Időnként még magyar művészek és rendezők is feltűnnek a városban, kint jártunk előtt például épp Szinetár Miklós rendezett operettet a Művészetek terén elhelyezkedő egyik színházban.

    Puskin szobra a Művészetek terén
    Galéria: Ahány ház, annyi történet Szentpétervár, a paloták városa
    Forrás: Travelo

    A 19. században Liszt Ferenc is több alkalommal koncertezett itt, amíg egy incidens után nem kívánatos személlyé vált az akkori fővárosban. Egyszer ugyanis a cár megtisztelte a művészt jelenlétével az egyik koncerten, de az orosz főméltóság olyan hangosan beszélt, hogy a művész megszakította játékát azzal az indokkal, hogy ha minden oroszok cárja beszél, akkor a zene is elhallgat. Liszt felszólalása általános döbbenetet váltott ki, de részben találékonyságának köszönhetően sértetlenül megúszta az esetet.

    A paloták városa

    Így is hívják Szentpétervárt, amely 1712-től egészen 1917-ig, a nagy októberi bolsevik forradalom győzelméig volt főváros. Ez idő alatt a cárok, cárnők, főhercegek, udvari hatalmasságok több száz kisebb-nagyobb palotát építtettek maguknak, családjuknak vagy épp kegyenceiknek. Ezek, a 18. század második felében, orosz barokk stílusban épültek, és elsősorban Rastrelli tervei alapján. Leghíresebb közöttük a Téli Palota, mely a Néva partján nyúlik el, és 1762-től volt a cárok rezidenciája. Az épület a szovjet időszakban lett az Ermitázs múzeumának központi épülete.

    A múzeum egyik terme
    Galéria: Ahány ház, annyi történet Szentpétervár, a paloták városa
    Forrás: Travelo

    Az Ermitázs Oroszország legnagyobb és leghíresebb múzeuma, nevét Nagy Katalin cárnő által épített Remete-lakról (franciául Hermitage) kapta. A porosz származású Nagy Katalin itt tartotta első gyűjteményét, melybe a korszak értékes európai alkotásait vásárolta be. Jelenleg az Ermitázsnak mintegy négymillió kiállítási tárgya van, ugyanakkor ennek alig több mint felét állítják csak ki. Ha minden szobáján végig szeretnénk menni, mintegy 22 km-t kellene sétálnunk. Ha minden kiállítási tárgynál csak fél percet időznénk, akkor is kb. két év kellene, hogy mindent meg tudjunk nézni.

    Az Ermitázs állandó kiállításai között találhatjuk az olasz reneszánsz, a holland barokk kor híres alkotásait, francia mesterek műveit és az orosz képzőművészet leghíresebb darabjait. De például Leonardo da Vinci 16 ismert festményéből kettő is ebben a múzeumban van kiállítva, és egy eredeti Michelangelo képpel is büszkélkedhetnek. Az épület egyik különleges része a Raffaello Loggia, mely Vatikáni mintára készült, de a 13 boltíves részt nem freskók díszítik, hanem vászonra festett képek. A képeket Unterberger vezetése alatt olasz festők készítették többnyire Raffaello munkáit másolva.

    A Raffaello Loggia mennyezete
    Galéria: Ahány ház, annyi történet Szentpétervár, a paloták városa
    Forrás: Travelo

    A Márvány-palotától az aranyozott templomig

    Míg a Téli Palota inkább a barokk jegyeket viseli, a 18. század végén már megjelent az átmenet a klasszicista stílus felé. Ez látható a Nagy Katalin által Orlovnak (Katalin kegyencének) építtetett Márvány-palotán - melyet azonban a gróf a korai halála miatt nem tudott élvezni -, a Taurisz-palotán és a Nyevszkij sugárúton található Kereskedőudvaron. A 19. században azonban már egyértelműen a klasszicista stílus uralkodott, ezt mutatja a Tőzsdepalota, a Lovarda épülete, a szovjet időszakban ateista múzeumként funkcionáló Kazanyi székesegyház és a Rossi által tervezett Mihály-palota is.

    Az Izsák székesegyház
    Galéria: Ahány ház, annyi történet Szentpétervár, a paloták városa
    Forrás: Travelo

     

     A 19. század elejének egyik kiemelkedő alkotása az I. Sándor cár által építtetett Izsák székesegyház, amely még a barokk stílus jellegzetességeit viseli magán. A székesegyház elkészülte után egyébként ez volt a város főtemploma. Méretei monumentálisak, magassága a 100 métert is meghaladja. Az épület díszítéséhez 400 kg aranyat, 1000 tonna bronzot használtak, a falait pedig értékes drágakövek díszítik. A székesegyház a Romanovok temetkezési helye is volt, ezért ma 32 cár síremlékét találjuk itt.

    Puskin városától a hiú cárunokáig

    Ha Szentpéterváron járnak, mindenképp látogassanak el a környező településekre is, ahol a cárok a nyári hónapokat töltötték. Ilyenek Pavlovszk, Petrodvorec (Peterhof) és Puskin város palotaegyüttesei, amelyek közül mi az utóbbit jártuk be a francia mintára kialakított parkjával együtt. A település korábbi neve egyébként Cárszkoje Szelo volt, ami cári falut jelent, azonban az író halálának 100. évfordulóján, 1937-ben a város felvette a Puskin nevet.

    A Nyári Palota Carszkoje Szeloban
    Galéria: Ahány ház, annyi történet Szentpétervár, a paloták városa
    Forrás: Travelo

    Az itteni cári palota építését még Nagy Péter leánya, I. Katalin kezdte meg (nem azonos Nagy Katalinnal), de Jelizaveta Petrovna (Nagy Péter unokája) a megkezdett épületet lebontatta, és rokokó stílusban építtette újra. Az épületegyüttes a cárok nyári rezidenciája volt, rengeteg fogadást tartottak benne a meleg hónapokban. A legendák szerint Jelizaveta Petrovna különösen hiú cárnő volt, egyetlen ruhát sem vett fel kétszer, és ezt megkövetelte környezetétől is. A fogadások után a kijáratnál katonák festékezték össze a vendégek ruháit, hogy a következő bálra már ők se viselhessék azokat.

    A cári palota báltermeinek mérete és díszítettsége lenyűgöző, a Borostyán szobáját például egyesek a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. Nevét arról a hat tonna borostyánról kapta, amellyel a fal közel 100 négyzetméteres felületét díszítették. A II. világháború után a palotát kirabolták, nem kímélve ezt a műremeket sem. A felújításról 1979-ben született politikai döntés, de végül csak 2003-ban készültek el vele teljesen - a munkát a Ruhrgas támogatta 3,5 millió dollárral.

    Színes kupolák, pazar díszítés

    És ha majd Puskin városából ismét Szentpétervárra tartanak, semmiképp ne hagyják ki a Vérző Megváltó templomát sem, melyet 1881-ben II. Sándor cár ellen elkövetett anarchista merénylet helyén emeltek. A mi utunk egyik legszebb emléke volt látni ezt a színes és anyagaiban is változatos épületegyüttest, amelynek hatalmas mozaikjaihoz, a padló és a mennyezet díszítéséhez a mesterek több mint húszféle ásványt használtak fel.

    A Vérehulló megváltó temploma
    Galéria: Ahány ház, annyi történet Szentpétervár, a paloták városa
    Forrás: Travelo

    Persze ettől függetlenül is azt mondjuk, Szentpétervár igazi ékkő - és nemcsak Oroszországban, az egész világon. A város hihetetlen gazdag múlttal rendelkezik, de jelene a pezsgő kulturális életének köszönhetően legalább annyira izgalmas. Épületeinek többsége szépen felújított, utcái kifejezetten tiszták. Ha egy helyet kellene választanunk Oroszországban, ahova újból elutazhatnánk, az biztosan Szentpétervár lenne.

    Vendégszerzőnk az 1000 út Utazási Iroda és az Aeroflot által szervezett sajtóúton vett részt.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!