Liechtenstein öt arca a kétfejű őzgidától az alpesi skanzenig

    Ne szégyellje, ha Liechtenstein egyetlen arcát sem ismerné! Inkább tartson velünk ebbe a furcsa miniállamba, ahol kevesebben laknak, mint Dunakeszin, a nők csak 1984-ben kaptak szavazójogot, és Üzbegisztánnal osztozik egy különleges tulajdonságon.

    Az Alpok lejtőin húzódó hercegség magas életszínvonala ismert, de ennél többet az átlagos turista nem tud Liechtensteinről. Pedig csak Ausztrián kell átutazni, hogy megérkezzünk ide.

    Liechtenstein, az anakronisztikus földrajzi érdekesség

    Vaduzt, a fővárost (ejtsd: faduc és igazából nincs városi címe), és annak is a rövidke sétálóutcáját ismeri a legtöbb turista, a Svájc–Ausztria-tengelyen közlekedő utazók egy pár perces pihenőt szoktak itt beiktatni.

    A hercegi vár
    Galéria: Az ismeretlen Liechtenstein
    Mózes Krisztián / Travelo

     Ez nem is véletlen, hiszen valóban ide koncentrálódik a turistalátványosságok legnagyobb része. Itt látható a nemzetközi hírű, ám tárlatához hűen nagyon modern épületű Kunstmuseum, az országot bemutató Landesmuseum – amelynek egyik különlegessége a preparált kétfejű őzgida – és a Postmuseum. Utóbbi – ahogy a kis országokban lenni szokott – már csak a bélyeggyűjtők miatt is érdekes, hiszen ritkaságszámba mennek a liechtensteini bélyegek.

    Itt áll még a 2008-ban átadott, látványos parlamentépület, a Landtag, és az ország legnagyobb temploma, a Szent Florin katedrális. A hercegek otthonául szolgáló hegyoldalbéli kastélyhoz is fel lehet caplatni, de sajnos sosem látogatható.

    Liechtenstein, a túra- és síparadicsom

    Liechtensteinben gyönyörű természeti környezet várja a kirándulókat. Kiválóan jelölt, sokfelé elágazó túraútvonalak hálózzák be a lakott részek fölé magasodó bérceket, hegyeket – a leghíresebb közülük a Fürstensteig.

    Kilátás Balzersre
    Galéria: Az ismeretlen Liechtenstein
    Mózes Krisztián / Travelo

     Az ország legalacsonyabb pontja is egy magasságban van a budapesti Normafával, legmagasabb pontja pedig 2599 méteres. Júniusban is találkozhatunk még hófolttal, télen pedig Malbun és a Samina-völgy valódi síparadicsommá válik. Ennek megközelítése sem nehéz, hiszen az országban kiváló a buszhálózat, sűrűn, ütemesen indulnak a járatok mindenhova, a távolságok legyőzése nem kihívás – igaz, a legnagyobb táv sem több 25 kilométernél.

    Liechtenstein, a menedék

    A középkorban nem annyira magas életszínvonaláról, inkább Isten háta mögöttiségéről ismert földdarabon nem csak az őshonos liechtensteiniek élnek. Triesenberg településre a tizennegyedik századtól érkeztek a svájci Wallis (Valais) kantonból az akkor elvándorló walserek, akik máig őrzik hagyományaikat, és évről évre másutt tartják fesztiváljukat. A 2500 fős településen a múzeumuk is megnézhető - az alatta lévő mélygarázs egyébként ingyenes.

    Malbun, Friedenskapelle
    Galéria: Az ismeretlen Liechtenstein
    Mózes Krisztián / Travelo

     Steg településképe a 16-17. század emlékeit őrzi, ugyanis ekkoriban vették meg a területet a pénzhiányos liechtensteiniektől a területhiánnyal küzdő svájci tehenészek. Itt különleges módon a mai napig körben állnak a házak. A körön belül az egyes házakhoz tartozó kertek, a körön kívül pedig a közös legelő található.

    Liechtenstein, a nyaralóhely

    Gamprin településen található a hercegség legjobb nyári ajánlata: a Grossabünt-tó. Ez egy ingyenes, de minden infrastruktúrával felszerelt zsebkendőnyi tavacska, amelynek kristálytiszta vizét egy patak cseréli folyamatosan. Körülötte büfé, ruhatár, napozó, gyerekpancsoló (anyukáknak lábáztató paddal), ugráló mesterséges sziklával – és alatta kimélyített aljzattal. Nincs tökéletes liechtensteini nyári nap egy grossabünti mártózás nélkül!

    A gamprini Grossabünt a háttérben a kétezres svájci hegyekkel
    Galéria: Az ismeretlen Liechtenstein
    Mózes Krisztián / Travelo

     

    Liechtenstein, az alpesi skanzen

    Bár több helyen tetten érhető, hogy a liechtensteinieknek elég sajátos a hozzáállása a régi dolgokhoz – gond nélkül lebontanak például egy 18. századi templomot csak azért, mert kinőtte a gyülekezet; és probléma nélkül építenek „ökomasszív", a környezetbe legkevésbé sem illő vasbeton kockaházakat a hegyoldalba –, mégis működik errefelé tájház.

    A schellenbergi Biedermannhaus (tájház)
    Galéria: Az ismeretlen Liechtenstein
    Mózes Krisztián / Travelo

     A schellenbergi Biedermann-Haus egy kis híján ötszáz éves faház, amelyet 1994-ben újítottak fel, és költöztettek mai helyére. Az 1500-as években ugyanis a gazdák néha felkerekedtek és magukkal vitték többszintes házukat, amelyet előtte gondosan szétszedtek, majd változatlan formában összerakták. Ebben segítette őket, hogy a ház oldalát adó fagerendákat római számokkal jelölték, hogy tudják, mi hova kerül – így építették át a 90-es években is a házat, amelyet egy kisfilmben is megnézhetünk a skanzenben (ajánlott!).

    8 tény, amit nem tudott Liechtensteinről
    - Himnuszát egy svájci lelkész írta, az eredeti szövegben német utalás szerepel, és ma is az angol himnusz dallamára szól.
    - Az ország nevét a különféle ügyletek során a területet megszerző Liechtenstein családról kapta, akik hivatalosan csak a 19. században látogattak el földjükre, és a névadó Liechtenstein vára igazából Bécs mellett áll.
    - Az 1984. július elsejei népszavazás nyomán kaptak a nők szavazójogot – kevesebb mint 120 szavazat döntött.
    - A világon csak két olyan ország van, amelynek nincs tengerpartja, sőt egyetlen szomszédországának sincs tengerpartja: ez pedig Liechtenstein és Üzbegisztán.
    - Lakosságszámra vetítve a legjobban áll olimpiai érmek számában: 10 medállal büszkélkedhet, mindet téli olimpiákon szerezve.
    - Csehországgal és Szlovákiával csak 2009-ben ismerték el egymást kölcsönösen. A volt szocialista országok ugyanis tartottak attól, hogy a herceg visszakövetelheti egykori birtokait, amelyek az ország területének tízszeresére rúgtak.
    - Liechtensteini a világ egyik vezető műfogsorgyártója, szerszámgyártója és liechtensteini kazánok fűtik a Buckingham palotát is (Ivoclar, Hilti, Hoval).
    - Európában egyetlen államként ad ki fekete alapú rendszámot – változatlan külalakkal 1920 óta.

    Aki úgy dönt, hogy pár óránál többet is eltölt ebben a kis ékszerdobozban, annak igazi kikapcsolódásban lesz része. Itt nincs rohanás, nincs tömeg, sőt, Vaduzon kívül az emberek köszönnek is, hiszen nem láttak még turistát, így fel sem merül bennük, hogy a szembejövő nem helybéli.

    Liechtensteini cukiság
    Galéria: Az ismeretlen Liechtenstein
    Mózes Krisztián / Travelo

    A felsorolt látnivalók sem igényelnek éjszakába nyúló tárlatvezetéseket vagy hosszas előzetes felkészülést. Minden kellemesen befogadható léptékű, még akkor is, ha az utazó a teljességre törekszik – és útba ejt olyan további, kihagyhatatlannak ígérkező látványosságokat is, mint a Liechtenstein villamosításán végigvezető Lawena múzeum.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!