Toledo Segoviához hasonlóan bájos hely, Madridból szintén gyerekjáték eljutni ide. Egynapos kiránduláshoz bárkinek ideális, de annak, aki szeret ráérősen nézelődni és felvenni a helyi ritmust, hosszú hétvégét is simán megéri a városba szervezni.

Elindulni és megérkezni is élmény

Toledóba gyorsvasúttal (AVANT) fél óra alatt eljuthatnak a madridi Atocha pályaudvarról. Tapasztalataink szerint érdemes előre jegyet váltani, mert nagyon népszerű vonal, gyorsan elfogynak a szabad helyek. De egyébként akkor sincs vész, ha nem szeretnek előre tervezni, és helyben vennék meg a jegyeket, mert nagyon sűrűn járnak a vonatok. Viszont ez esetben készüljenek fel rá, hogy megeshet, hogy egy órát a pályaudvaron kell várakozniuk a következő vonatra.

Ami egyébként nem olyan rossz dolog: a hatalmas pálmák és a rengeteg itt lakó teknős miatt olyan, mintha egy pálmaházban várakoznánk, és van sok bolt, kávézó is. És a madridi terrortámadások emlékére készített különleges emlékhelyen is leróhatjuk tiszteletünket.

Csupán fél órás suhanás után már meg is érkezünk Toledóba. Ez már önmagában élmény lesz a mór építészet stílusjegyeire emlékeztető, gyönyörű pályaudvar miatt. Innen vagy taxival, vagy busszal, vagy gyalogosan juthatunk el a közeli dombot koronázó városba. Tapasztalataink szerint nem kell a sétától megrettenni, csak a meglehetősen meredek emelkedőre készüljenek fel.

A Plaza de Zocodoveren, azaz a nyüzsgő főtéren érdemes betérni a turistainformációs irodába. Itt ugyan annyira nem voltak készségesek, mint Segoviában, ahol a komplett napunkat megtervezték, de ingyen térképet azért kaptunk, és a legfontosabb látnivalókat bejelölték rajta.

Katedrálistól mecseten át a zsinagógáig

Amit Toledóról a városnéző séta előtt röviden tudni érdemes, az az, hogy a római katolikus egyház spanyolországi központja, történelmi belvárosa 1986 óta az UNESCO Világörökség része. Egyrészt úgy ismerik, mint a három kultúra városát, mivel évszázadokon át keresztények, zsidók és arabok népesítették be, másrészt, mint a királyok városát, mert ez volt a királyi udvar székhelye I. Károly spanyol király uralkodásának idején – írja róla a Wikipedia.

A látnivalók közül a már a messziről hívogató Alcázart érdemes elsőként megnézni, melyet a mórok építettek a 10. században. A 16. században királyi palotaként is funkcionált, ma hadtörténeti múzeum működik benne. A szűk kis utcák labirintusából egyszer csak a monumentális, gótikus katedrális emelkedik ki, ide is érdemes betérni.

És ha már Toledót a három kultúra városának nevezik, az egyetlen fennmaradt mecsetet, és a zsidó negyedet is keressük fel! Az 1000 körül épült Cristo de la Luz mecsetet később templomként használták, ha megnéztük az aprócska épületet, pihenjünk meg egy kicsit az ápolt kertben.

A legizgalmasabbnak a zsidó-negyedet, a Juderiát találtuk: itt két zsinagógát lehet meglátogatni – eredetileg egyébként tíz volt belőlük Toledóban. A Del Transito zsinagóga, mely 1366-ban épült, egy múzeumnak is otthont ad, ahol a középkori zsidóság életével ismerkedhetünk meg. A másik ma is álló zsinagóga a Santa María la Blanca, mely állítólag azért épülhetett meg, mert a király beleszeretett egy zsidó nőbe – írja a Worldjewishheritage.com. Később ezt a zsinagógát templommá alakították át.

Az El Greco múzeum is a zsidó-negyedben található, és kertje miatt akkor is érdemes betérni ide, ha nem rajongunk a manierista festő munkáiért. Szombat délutánonként különösen, ugyanis ekkor a belépés díjmentes. A krétai születésű, de életének nagy részét Toledóban töltő festőnek dedikált múzeum 1911-ben nyitotta meg kapuit. A múzeum egyik részében képet kapunk arról, milyen házban élhetett egykor El Greco, a másik részében pedig főként kései műveiből láthatunk válogatást. A múzeum egy madárcsicsergős, hangulatos kertben található, érdemes itt szusszanni egyet, mielőtt tovább indulunk.

Végezetül érdemes meglátogatni a San Juan de los Reyes ferences rendi kolostort és templomot is, melyet 1477 és 1606 között, gótikus stílusban építtettek a katolikus királyok, Izabella és Ferdinánd. Az épület különlegessége, hogy kívülről falait a móroktól kiszabadított keresztény rabok láncai díszítik.

Marcipán és naplemente

Ha megéheztek a városnézésben, a Mercado San Agustin piacot érdemes célba venni, nem messze a Plaza de Zocodovertől. Ne klasszikus piacként, hanem többszintes gasztro mennyországként képzeljék el, különböző tapasokat, sajtokat, péksüteményeket, kézműves burgereket, ázsiai specialitásokat kínáló pultokkal, és egy hangulatos tetőterasszal, ahol kávézni vagy koktélozni lehet.

Desszertnek Toledo messze földön híres, omlós marcipános süteményeit feltétlenül próbálják ki! Mi az El Café de Las Monjas ban kóstoltuk őket, a helyet garantáltan felismerik majd a kirakatban sütit készítő apácababák miatt. A naplemente Toledóban egészen különleges hangulatú, az Alcázar alatt található, folyómederre néző bár a tökéletes hely a megtekintéséhez, kezünkben lehetőleg egy behűtött sörrel.