Nyolc gyönyörű hely, melyeknek már csak évtizedei vannak hátra

    Maldív-szigetek, Nagy-korallzátony, Holt-tenger - csak néhány azok közül a világhírű, csodálatos helyek közül, amelyek a klímaváltozás miatt a következő évtizedekben meg fognak semmisülni.

    Az ENSZ november 30. és december 11. között, 195 ország részvételével tartott párizsi klímakonferenciájának kezdőnapján összeszedtük a legveszélyeztetettebb, turisták körében is népszerű helyeket. Ha a szomorkodás mellett tenne is valamit ez ügyben, fogadja meg lenti tippjeinket!

    A Maldív-szigetek a világ legalacsonyabban fekvő országa: 1200 szigetének nyolcvan százaléka fekszik a tenger szintjén vagy nem egészen egy méterrel fölötte. A globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés így várhatóan drasztikus hatással lesz a szigetcsoportra, a következő száz évben területének legnagyobb része víz alá kerülhet. A szigetek korallzátonyait szintén a klímaváltozás rombolja: becslések szerint a korallok kilencven százalékát érinti a korallpusztulás, amit a tengervíz megemelkedett hőmérséklete okozott.
    Galéria: Klímaváltozás
    Fotó: Wolfgang Kaehler / Europress / Getty

     

    A klímaváltozás, a tengerek elsavasodása és szennyezése okozta korallpusztulás a Nagy-korallzátonyt sem kíméli: beavatkozás hiányában száz éven belül teljesen elpusztulhat. Pedig jelenleg ez a gigantikus, 350 ezer négyzetkilométeres organizmus akkora területet fed le, mint Magyarország négyszerese. Több mint háromezer különálló korallrendszer alkotja, melyeken 350 különböző korallfajta él, nem beszélve a rengeteg halról, rákról és egyéb élőlényről, aminek otthont ad. Becslések szerint 2030-ra a világ korallzátonyainak hatvan százaléka eltűnik.
    Galéria: Klímaváltozás
    Fotó: Fairfax Media / Europress / Getty
    A Holt-tengert a kiszáradás fenyegeti. A világ legsósabb tavát csupán a Jordán folyó táplálja, melynek vízhozama azonban egyre csökken, ahogy a környező országok egyre nagyobb mértékben használják vizét. Az elmúlt négy évtized során a tó mérete egyharmadával, vízszintje pedig 24 méterrel csökkent, így az a különös helyzet állt elő, hogy a tengerparti üdülők hirtelen több mint egy kilométerre kerültek a víz partjától. Ha a víz utánpótlásáról nem gondoskodnak, az a következő ötven év során teljesen eltűnhet.
    Galéria: Klímaváltozás
    Fotó: Paula Bronstein / Europress / Getty
    Míg 1900-ban évente kevesebb mint tíz alkalommal öntötte el a tenger a velencei Szent Márk teret, száz évvel később már évente több mint hatvanszor. Az emelkedő tengerszint mellett a velencei lagúna természetes süllyedése is hozzájárul a komoly árvizekhez. Az elmúlt száz évben több mint húsz centimétert süllyedt Velence, a jelenlegi trendek mellett a városnak kevesebb mint hetven éve van hátra.
    Galéria: Klímaváltozás
    Fotó: Blom Uk / Europress / Getty
    Az Alpok fantasztikus hósipkás hegyeit is a globális felmelegedés fenyegeti. A nyolcvanas évek óta eltelt idő során a gleccserek ötöde már elolvadt, és a maradék is rohamos ütemben fogy. Ha ez így meg tovább, ötven év múlva lőttek a gleccsersízésnek, és marad a kopár hegyoldal.
    Galéria: Klímaváltozás
    Fotó: Education Images / Europress / Getty
    Az amerikai Gleccser Nemzeti Parkban száz éve több mint 150 gleccsert számoltak össze – 2005-re alig 27 maradt, és 2030-ra várhatóan valamennyi elolvad majd. A jéghideg víz hiányában a park ökoszisztémája drasztikusan megváltozhat.
    Galéria: Klímaváltozás
    Fotó: Wolfgang Kaehler / Europress / Getty
    A világ egyik legszebb hegyének tartott afrikai Kilimandzsáró tetején található gleccser is egyre zsugorodik. Felmérések szerint Afrika legmagasabb pontjáról tíz éven belül eltűnik a hósipka. Ennek végzetes következményei lehetnek a hegy tövében élőkre nézve, akik jelenleg a lecsorgó, olvadó jégből jutnak vízhez.
    Galéria: Klímaváltozás
    Fotó: Northfoto
    Alaszka gleccserei is folyamatosan olvadnak, az éghajlat jelentősen változik, az állatvilág pedig próbál alkalmazkodni. A jegesmedvék emiatt ma már a veszélyeztetett fajok közé tartoznak: a megváltozott éghajlat miatt nem tudnak megfelelő mennyiségű élelemhez jutni, az olvadó jégtáblák miatt pedig drasztikusan lecsökkent az életterük.
    Galéria: Klímaváltozás
    Fotó: Northfoto

    Cselekedne?

    • A fenti helyeken már azzal is segít, ha inkább csak fényképeken gyönyörködik bennük. Nincs a dolgon mit szépíteni, a veszélyt mi, emberek okoztuk. A klímaváltozáshoz az iparosodás éppúgy hozzájárult, mint az elképesztő mennyiségű repülőút és a tömegturizmus terjedése. A World Tourism Organization adatai szerint turizmus jelenleg a világ széndioxid-kibocsátásának öt százalékáért felelős, és ez a turisták számának folyamatos növekedésével egyre csak nőni fog.
    • Ha útnak indul, viselkedjen zöld turistaként! Ha teheti, minél kevesebb átszállással repüljön, hogy csökkentse a repüléssel járó környezeti terhelést. Ugyanebből a megfontolásból a sok rövid út helyett inkább kevesebb, de hosszabb utazásban gondolkodjon. Emellett ragaszkodjon a helyi termékekhez, gyalogoljon vagy használja a tömegközlekedést, kirándulás közben maradjon a kijelölt útvonalon és válasszon környezetbarát szálláshelyet. További tippjeinket ide kattintva találja.
    • Csatlakozzon a nemzetközi figyelemfelhívó kampányhoz! Ennek részleteit az alábbi, keretes írásban találja.
    Segítünk legyűrni a klímaváltozást
    Célegyenesbe ért a Live Earth néven indított figyelemfelhívó kampány, amely vállalta, hogy világszerte egymilliárd támogatót gyűjt össze, hogy nyomatékot adjon a klímaváltozás elleni harcnak a sorsdöntő párizsi klímakonferencia előtt.
    A kampányt Al Gore, az Egyesült Államok egykori alelnöke indította Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és a világ számos hírességének támogatásával. Magyarország májusban az elsők között csatlakozott az Élő bolygónk nevű testvérkampánnyal, Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére. A magyar Klímavokshoz egy sor hazai híresség csatlakozott, Ákostól Csík Jánosig, Cseh Lászlótól Nagy Lászlóig, Mező Misitől Caramelig, Novák Pétertől Revickzy Gáborig mindannyian videoüzenetben kampányolnak a cél eléréséért.
    Ez a cél pedig az, hogy végre sikerüljön valódi áttörést elérni a klímaváltozás elleni harcban az ENSZ november 30. és december 11. között, 195 ország részvételével tartott párizsi klímakonferenciáján. A klímacsúcsot sokan nagy reményekkel várják, mert a jelek szerint ezúttal több az esély arra, hogy érdemi megállapodás szülessen, mint az utóbbi években bármikor.
    Az üvegházhatású gázok súlyos környezeti hatásai ellen először az 1997-ben elfogadott Kiotói Jegyzőkönyvvel próbált fellépni a nemzetközi közösség, de már hosszú ideje azon dolgozik az ENSZ, hogy a túl szűk körű és korlátozott hatású egyezmény helyébe hatékonyabb megállapodás léphessen. A 2009-es koppenhágai klímakonferencia teljes kudarca után egyre sürgetőbbé vált, hogy sikerüljön olyan együttműködést összehozni, amelyben a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátó országai is nagyobb részt vállalnak. A cél, hogy elérjük a tudósok által meghatározott minimális klímacélt, vagyis hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodást megelőző állapothoz képest 2 Celsius-foknál többel. A félelmek szerint azonban ez a klímacsúcs is kudarcra van ítélve, hacsak a résztvevők nem teszik félre az egyéni terveiket, hogy a közös vállalásra, egy egységes szabályrendszer kidolgozására összpontosítsanak.
    Ezt az együttműködést sürgeti a Klímavoks is. A nemzetközi aláírásgyűjtő kampányhoz most bárki csatlakozhat a magyar testvéroldalon, az elobolygonk.hu-n.
    A kampányhoz a Travelo.hu kiadója, a CEMP csoport is csatlakozott.
    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!