A két héten át nálunk lakó karácsonyfák januárra már szinte családtaggá válnak, és talán eszünkbe sem jut, hogy honnan érkezhettek hozzánk. Mi most utánajártunk, hol is van kedvenc karácsonyfáink igazi otthona.
A karácsonyfa-állítás hagyománya Németországból ered, és Luther Márton volt az első, aki Jézus születésére emlékezve fát állított gyerekeinek, amit papírrózsával, cukorkával, almával és ostyával díszített fel. A 19. század végére a karácsonyfa fokozatosan kiszorította a tradíciók közül a mindaddig elmaradhatatlan karácsonyi piramist, egy tarka, papírral és aranyflitterrel borított faállványt, amit évről évre megőriztek a gyerekek. Magyarországon először az óvodásoknak volt saját karácsonyfájuk Brunszvik Teréz grófnő jóvoltából. Több mint száz évig tartott azonban, mire a szokás országszerte elterjedt.
Ma már nincs karácsony fa nélkül, na de honnan is érkeznek a karácsonyfák a nappalinkba? A karácsonyfákat napjainkban már kifejezetten erre a célra létrehozott fenyőültetvényeken termesztik, ezért kevesen tudják, honnan származnak valójában a Magyarországon leginkább elterjedt fenyőfélék.
Közönséges lucfenyő
A közönséges lucfenyő hazája Észak- és Közép-Európa, jellemzően a hegyvidékeken található meg. Az illata miatt imádjuk, ráadásul ez az egyik legolcsóbb karácsonyfa-fajta, de a leveleit sajnos nagyon gyorsan hullatja, ezért érdemes vízzel teli karácsonyfatalpba állítani, hogy tovább megőrizze a nedvességtartalmát. Képzelje, a Földön jelenleg ismert legidősebb élőlény is egy közönséges lucfenyő, az Öreg Tjikko névre keresztelt 9550 éves fenyőfa!
Ezüstfenyő
Az ezüstfenyő a lucfenyő kékeszöld levelű változata, ami Észak-Amerika nyugati részén őshonos. A magas nedvességtartalmú talajt kedveli, ezért leggyakrabban völgyekben és vízközelben találkozhatunk vele. Rendezett ágainak köszönhetően könnyen díszíthető, de ezüstös fénye miatt egyesek ridegnek tartják. Tény, hogy szabályos, fehéres színű ágaival műfenyő hatását is keltheti.
Kaukázusi jegenyefenyő
Nagy kár, hogy a Nordmann-fenyőként is ismert kaukázusi jegenyefenyő négyszer annyiba kerül, mint a közönséges luc, mert ez a luxuskategóriás fa szinte teljesen szimmetrikus, tömött és puha koronája van, a levelei nem szúrnak, és még több hét után sem hullanak le, megdörzsölve pedig kellemes, narancsos illatot árasztanak. A Nordmann-fenyőt tévesen normann, esetenként normand fenyőnek is szokták hívni, pedig nevét valójában Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta és nem Normandiából, hanem a Kaukázusból származik.
Feketefenyő
A feketefenyő nevét tűleveleinek szokatlanul sötét színéről kapta, amik sajnos elszáradva nagyon szúróssá válnak, ennek ellenére egyre gyakrabban használják karácsonyfának, mert olcsó, mégis tartós, és a kifejezetten száraz szobában is sokáig megtartja a leveleit. A feketefenyő őshazája Kis-Ázsiában és Délkelet-Európában van, Magyarországon általában az osztrák változatát lehet kapni.
Közönséges jegenyefenyő
A közönséges jegenyefenyőt nem csak karácsonyfának termesztik, illóolaját izomfájdalmak és reuma kezelésére is használják. Ez a legnagyobb termetű európai fenyő, Magyarországon kifejezetten drága és ritka, Nyugat-Európában viszont az egyik legkedveltebb karácsonyfa fajta, mert alig hullatja a leveleit és a színe sem fakul.
