Strand a város közepén

Belgrád rendkívül kellemes hely, ráadásul 2-3 nap alatt kényelmesen felfedezhetjük a várost: üldögéljünk romantikus étteremben az ősi várnegyedben, kávézzunk a helyiekkel a belvárosban, napozzunk és bulizzunk a Száva partján. Mi még az utolsó jugoszláv király fiával is találkozhattunk.

Bevallom, ha nem kapok meghívást egy szerbiai sajtóútra, magamtól talán sosem utaztam el volna Belgrádba, mert valahogy nem éreztem eléggé érdekesnek. Mekkorát tévedtem!

Trendi stewardessek, dizájnos hotel

Az úton egyik házigazdánk az Air Serbia volt, így repülővel közelítettük meg Belgrádot. A röpke egy órás út pont arra elég, hogy megegyük a felszolgált szendvicset, és igyunk egy kávét. Illetve, hogy nézelődjük egy keveset: például, még sehol nem láttam ekkora gonddal kisminkelt legikísérőket, nem beszélve a frizurájukról, – mindenki egységesen kontyot viselt – és trendi egyenruhájukról.

Az Air Serbia légikisérője
Galéria: Belgrád menő!
Fotó: Iványi Orsolya / Travelo

Első megállónk a szállodába vezetett, mely nem is lehetett jobb helyen, mint a belváros szívében, a Kneza Mihaila sétálóutcában. Ez a város egyik legrégebbi utcája, egy kilométeren keresztül találunk itt kávézókat, éttermeket, jó sok üzletet, és persze utcai zenészeket: tipikusan az az utca, ahol órákon keresztül bámészkodhat az ember.

Hotelünk, a Belgrade Art Hotel nevéhez méltóan a megszokottnál dizájnosabb volt: a különleges virágcsokrok és a trendi kávézó nagyon tetszett. A szoba rendben volt, megfelelő mérettel és kényelmes ággyal. Igaz, hogy egy nyomasztó udvarra nézett, de ezen nem izgattam fel magam különösebben, mert nem terveztem sok időt bent tölteni.

14 méteres meztelen férfi, háttal a városnak

A főváros egyik leghíresebb részével, az ősi várnegyeddel (Kalemegdan) kezdtük az ismerkedést. A városrész egy 50 méter magas sziklaszirten fekszik, amely tulajdonképpen mára egy romantikus várrom lett – mintegy negyvenszer rombolták le a hosszú évek során – parkkal, éttermekkel, múzeumokkal, és lenyűgőző kilátással a Duna-Száva torkolatára.

Lelkesen keresem a magyar vonatkozást, hiszen mégiscsak itt arattak Hunyadi János vezetésével a magyar seregek hihetetlen győzelmet, amely megakadályozta a török terjeszkedést Európa felé 65 évre. És itt harcolt és lelte halálát Dugovics Titusz is, önfeláldozó hőstettéről mindenki tanult gyerekkorában. Aztán itt meg kell említenünk a déli harangszó kérdését is, egyes források szerint ugyanis a győzelemre emlékeztet, míg mások szerint már az ostrom előtt bevezette III. Calixtus pápa, annak érdekében, hogy a hívők imáikkal segítsék azokat, akik a törökök ellen harcolnak. A törököknek végül 1521-ben sikerült elfoglalni a várost, és jó sokáig itt is maradtak: pontosan 350 évig.

Az ősi várnegyed, Kalemegdan
Galéria: Belgrád menő!
Fotó: Iványi Orsolya / Travelo

Furcsa módon a világraszóló győzelem helyszínén összesen egy viszonylag jelentéktelennek tűnő emlékkövet találok, magyar-szerb felirattal: "1456 július 22-én Belgrád védői élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett."

Szintén az erőd területén találjuk a Belgrád jelképének is tartott 14 méteres meztelen férfiszobrot, egyik kezében békegalamb, a másikban leeresztett kard. A sztori szerint 1928-ban az első világháború emlékére készült "Győztes" nevű szobrot a belvárosban kívánták elhelyezni, de a belgrádi konzertívoknak ez nem tetszett, így erre a várfokra száműzték, háttal a városnak.

Ebédünket is az erődben költöttük el, méghozzá a Kalemegdanska terasa nevű helyen, ami egy nagyon kellemes étterem, remek panorámával és tágas terasszal, bár nem olcsó (levesek 1000 forinttól, főételek 5000 forint körül), de megéri, főleg ha romantikázni jövünk. Az étkezést – ahogy aztán még párszor – , szerb pálinkával, a rakijával kezdjük, én a birsalmás mellett döntök, ami bejött, viszont a (zöld) rucola ízesítésűt inkább kerüljék!

Kóstoló a legfinomabb ásványvízből

Az erődöt elhagyva egy kis sétát tettünk a városban, érintve a Terazije teret, ahol a négy csillagos, Zsolnay-tetős Hotel Moskva áll. Ez az ország egyik légrégebbi szállodája, a város egyik jelképének számít, t9bbek között lakott itt Albert Einstein, Alfred Hitchcock és Jean-Paul Startre is.

Később elhaladunk a Nikola Pasic tér mellett, itt megnézzük a szökőkútat, amiben gyerekek lógatják a lábukat. A mellette található ivókutat gyorsan ki is próbáltam, és amikor hazajöttem megtudtam, hogy amit kóstoltam nem más volt, mint a Knjaz Milos ásványvíz, ami a térség egyik legfinomabb ásványvize. Kár, hogy az idegenvezetők nem traktálnak ilyen információkkal.

Szent Száva katedrális
Galéria: Belgrád menő!
Fotó: Iványi Orsolya / Travelo

Az út során az egyik legérdekesebb élmény a Szent Száva katedrális volt, amely a világ legrégebben épülő és egyben legnagyobb ortodox temploma. 1935-ben kezdték el építeni, a belső tere még mindig nincsen kész, így kissé szürreális, hogy kvázi egy építkezési területre jönnek imádkozni az emberek.

Az esti program a bohém Skardarlija negyed meglátogatása az óvárosban. A Wikipedia azt írja róla, hogy "olyan, mint a párizsi Montmartre". A történet szerint a 20. század elején művészek költöztek erre a környékre, és így alakult ki az ötszáz méteres, nyüzsgő étteremekkel és kávézókkal zsúfolt hangulatos utca. A macskakő miatt magassarkú nem ajánlott.

Minket a Sesir Moj (magyarul Kalapom) nevű étterembe vittek idegenvezetőink, ahol a tradicionális szerb ételek kiválóak voltak, és még egy zenekar műsorát is élvezhettük – természetesen volt Surda, sőt az egyik újságíró kolléga táncra is perdült az énekes primadonnával.

Amit a legjobban irigylek a belgrádiaktól

A második napon az Ada Ciganlja, – a belgrádi Margitsziget – felé vettük az irányt. Ez egy mesterséges tó a Száván, így Belgrádnak két 7 kilométeres, ingyenes strandja is van. Még csütörtökön munkaidőben is sokan lógatták itt a lábukat, napoztak a parton, ebédeltek a kellemes parti éttermekben. Persze számos sportolási lehetőség is kínálkozik: tenisz, kerékpárút, röplabda, focipálya, gördeszkás pálya, kosárlabda, paintball, rögbi, kajak, kenu, horgászat, golf és még lenne tovább. Nyári hétvégéken közel 300 ezer ember jön ki ide. Megértem őket. Bevallom, én ezt a kis félszigetet irigylem a legjobban a belgrádiaktól.

Ada Ciganlja - Belgrád sport- és szabadidő félszigete
Galéria: Belgrád menő!
Fotó: Iványi Orsolya / Travelo

Miközben a busszal suhanunk következő állomásunkra, elhaladunk az 1999-es NATO-bombázásban lerombolt Honvédelmi Minisztérium épülete mellett, amely még ma is úgy áll, ahogy annak idején a bomba belecsapott, nem bontották le és fel sem újították, eléggé ijesztő, katasztrófaturisták figyelmébe ajánlom.

Amúgy a Fehér Palota felé suhanunk, ami a Karađorđević királyi család otthona. A palota erkélye rendkívül impozáns, remek esküvőt lehetne itt tartani. A belső termekben Rembrandt, Canaletto és Veronese képek sorakoznak, de szigorúan tilos fényképezni. A látogatás végén találkozhattunk Karagyorgyevics Sándorral, az utolsó jugoszláv királynak, II. Péternek a fiával. Sándor herceg és felesége kicsit megvárattak minket, – gondolom, hogy érezzük a királyi fogadtatást – , de nagyon kedvesek voltak mindketten, kicsit beszélgetünk velük, majd közös fotózás következett.

Este Belgrád bulinegyedében kötöttünk ki, szintén a Száva partján. Itt megszámlálhatatlan hajón, étteremben és bárban zajlik az élet. Mi a Cantina de Frida nevű étterembe tértünk be, aminek sajnos semmi köze a mexikói festőnőhöz, kivéve néhány vizuális elemet és a rikító színeket. Viszont a konyhája kiváló, tapasra szakosodtak. 10 után indul be rendesen a buli, élő zene van, és helyiek asztaluknál állva vagy az asztalok között táncolnak. Amikor tetőfokára hág a hangulat, egy gombostűt nem lehet leejteni, olyan telt ház van. Arra készüljünk fel, hogy Szerbiában még lehet dohányozni bent is, és nagyjából minden második szerb dohányzik is, ezzel téve teljessé a kilencvenes évek iránt érzett nosztalgiánkat.

Újságírónk az Air Serbia sajtóútján látogatott el Belgrádba.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek