Budapest panzió: bombázás miatt zárva

    Miért Budapest a neve egy Gáza belvárosától tíz percre lévő panziónak és miért bánják a gázaiak, hogy a háború miatt bezárt? A magyarul kiválóan beszélő tulajdonossal készített email-interjúnkból kiderül.

    A Gázában működő Budapest Chalet tulajdonosa Dr. Lulu Maged, aki 19 évet élt Magyarországon. Ezalatt kitűnően megtanult magyarul, doktorált, magyar állampolgár lett és évente többször ingázik Gáza és Budapest között. Kötődése miatt logikus volt, hogy panzióját Budapestről nevezi el, valószínűleg egyetlenként a térségben. Kérdéseinkre magyarul válaszolt.

    Budai panoráma Lánchíddal
    Galéria: A gázai Budapest szálló
    Fotó: Budapest Chalet

    A Budapest szó nemcsak a panzió névben, hanem az enteriőrben is visszaköszön: a bejáratnál a falon egy nagy vésett dombormű a Lánchidat, a budai Várat és a Dunát ábrázolja meglehetősen élethűen.

    A panzió egyik központi eleme a hangulatos medence. Ez a tulajdonos szerint azért fontos, mert a környékbeli tengerpartok fürdésre alkalmatlanok, mivel szennyvizet engednek bele. A Budapest Chalet vendégeinek többsége ezért gázai, akik voltaképp egy-egy rövid nyaralásra jönnek a tengerpart helyett ide és a környékbeli többi chalet-ba - magyarázta Maged (a chalet kb olyan, mint egy egész napra vagy napokra kibérelhető panzió, de erre később a tulajdonos is kitér). A panzió bérleti módja épp ezért nem is szokványos: „Úgy adjuk ki, hogy napi bért kérünk 11 órára, akár nappal, akár éjszaka" – magyarázza. „Például reggel 8-tól este 7-ig, vagy este 8-tól reggel 7-ig x számú embernek, maximum 20 főnek."

    A vendégek ilyenkor bármit szabadon használhatnak a panzió területén; süthetnek-főzhetnek, fürödhetnek, játszhatnak; „olyasmi a rendszer, mint amilyenek Magyarországon a bérelhető faházak télen" – mondja. „A barátok, családok összedobják a bérlet összegét és élvezik a kirándulást."

    Családi nyaralás békeidőben
    Galéria: A gázai Budapest szálló
    Fotó: Budapest Chalet

    A panzió nemrég ünnepelte egyéves születésnapját, a gázai vendégeken kívül eddig csak pár külföldi család fordult meg náluk. Magyarok egyelőre nem jártak a Budapest panzióban.

    De mivel háború van

    Az itt felvázolt helyzet a boldog békeidőkre jellemző, a jelenleg folyó háború miatt (lásd keretes írásunk) a panzió nem üzemel. Ramadán első hete után, kb. negyven nappal ezelőtt döntött úgy a tulaj, hogy bezár, azóta egyetlen vendég sem járt az aktuális fotók alapján azóta is kellemesnek tűnő panzióban. „A fegyverszünet alatt sem tudjuk üzemeltetni, mert sokszor nincs áram a medence feltöltéséhez és tisztításához, és nincs, aki felügyeljen rá" – írja Maged az aktuális állapotokról. „És mivel mindenhol bombáznak, nem biztonságos."

    A főépület a medence partján
    Galéria: A gázai Budapest szálló
    Fotó: Budapest Chalet

    Az egyéves panziót több mint 3100 ember követi a Facebookon és a maximálisan adható öt csillagból négy és félen áll. A Budapest Chalet a Booking.com-on is fent van, ahol hét éjszakáért 610 ezer forintot kérnek.

    A kialakult fegyveres konfliktus már önmagában visszaveti a turizmust, a Budapest Chalet esetében pedig tetőzi a bajt, hogy a hotel csak nyáron üzemel, télre bezár, mert nincs meleg víz és nem fedett a medence. „Sajnos az iskolák a hónap végén kezdődnek, a vendégeink nagy része pedig gyerek, így nem lesz vendégünk az iskolaidő alatt."

    Mi történik Gázában?

    Az 1948 óta folyamatosan feszült palesztin–izraeli helyzetet három izraeli, majd egy palesztin fiatal elrablása és meggyilkolása után jutott el újra robbanáspontig. Izrael a - bűnrészességét tagadó - Hamászt vádolta a fiatalok elrablásával, a Hamász pedig újabb rakétatámadásokat indított a Gázai övezetből. Erre Izrael először intenzív légi csapásokba kezdett, majd július 17-én szárazföldi offenzívát indított. Ennek célja az izraeli vezetés szerint a Hamász sokezres rakétaarzenáljának megsemmisítése mellett a területről Izraelbe vezető alagútrendszer felszámolása. A konfliktusban a múlt heti tűzszünetig majdnem 2000 palesztin - többségében civil - halt meg, és a sebesültek száma is a tízezret közelíti. Ráadásul csaknem félmillió ember kényszerült lakhelyének elhagyására, miután nagyjából 10 ezer épületet semmisítettek meg az izraeli hadműveletek július 8-i kezdete óta. Izraeli oldalon már 64 katona és három civil halt meg az elmúlt három hétben.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!