Fürdőruhás sivatagi túra Izraelben

    Lebeghetünk a Holt-tenger elképesztően sós vizében, lanovkával vehetjük be az évszázadokon át legyőzhetetlennek hitt sziklaerődöt és fürödhetünk Dávid király vízesésében is. Izrael nem csak Jeruzsálem miatt érdekes a turisták számára. Kiküldött tudósítónk tesztelte a látványosságokat.

     

    Előző cikkeinkben szó esett Izrael mindennapjairól, illetve Jeruzsálem bonyolult világáról, most már ideje lazítanunk kicsit. Izraelben van egy mondás: „Imádkozz Jeruzsálemben, dolgozz Haifában, szórakozz Tel Avivban!" Mi ezt most kiegészítenénk azzal, hogy „pihenj a Holt-tenger partján!"

    Ha a Holt-tengerről beszélünk, akkor szinte mindenkinek Jordánia jut eszébe, pedig Jeruzsálemből mindössze 40 perc autózással máris a tengerszint alatt közel 400 méterrel, a Föld legmélyebben fekvő szárazföldi részén találjuk magunkat. A Holt-tenger vizében tízszer annyi az oldott só mennyisége, mint a normál tengervízben, ami azt jelenti, hogy egy liter vízben, majd' 300 gramm só található.

    A Holt-tenger partja
    Galéria: Pihenés a Holt-tengernél
    Fotó: Or Hiltch / Europress / Getty

     

    Ebben az iszonyatosan sós vízben néhány baktériumtörzsön kívül semmilyen élet nincsen. Hajók a korrózió és a borulásveszély miatt nem járnak a vízen, és a benne való fürdés – annak ellenére, hogy óriási élmény – csak rövid ideig, egyszerre maximum 15-20 percig javasolt. A komoly sótartalom miatt a víz felhajtóereje sokkal nagyobb, mint a sima tengervízé, különösebb erőfeszítés nélkül lebeghetünk a tetején.

    A holt-tengeri só és iszap jótékony hatásait már régen felfedezték, ezért a régió szállodáiban található különleges iszapos és sós kezelések mellett nagy kozmetikai cégek is működtetnek gyárakat itt.

    Ez a környék a fürdőzés mellett rengeteg programot kínál számunkra. Most északról dél felé haladva mutatjuk, mit érdemes az itt töltött néhány nap alatt megnézni.

    Első állomásunk a Qumran hegység, annak is az a barlangokkal tűzdelt része, ahol 1947-ben egy beduin pásztorfiú felfedezte az első Holt-tengeri tekercseket. A hegységben kb. i.e. 175 és i.sz. 70 között éltek az esszénusok, akik a tekercseket készítették. Így itt nem csak a tekercsek történetét, hanem az ókoriak életmódját is megismerhetjük.

    Tovább haladva a következő oázis az Ein Gedi nemzeti park. Természetesen ennek a helynek is, mint Izraelben szinte mindennek, bibliai kötődése van: ide menekült Dávid Saul elől, amikor az meg akarta öletni. Éppen ezért a turistaút végén lévő, csodaszép vízesést Dávidról nevezték el.

    Sziklamászó elefántok

    Az Ein Gedi egyik jellegzetes emlősállata a kőszáli kecske mellett a fokföldi szirtiborz (hyrax). Annak ellenére, hogy csak nyúl méretű és vastag szőrmebundát hord, ez az állat a ma élő elefántok legközelebbi genetikai rokona.

     

    Ha időnk engedi, érdemes az alap (kb. egyórás) séta helyett, a hosszabb 2-3 órás túrát választani, így sokkal többet láthatunk a környékből. Mindenképpen vigyünk fürdőruhát, és mártózzunk meg a Dávid-folyócska kiszélesedő kis medencéiben, ami biztos felfrissülést jelent a hőségben.

    Ein Gedi nemzeti park
    Galéria: Pihenés a Holt-tengernél
    Fotó: Udvari Szabolcs / Travelo

     

    A Nemzeti Park bejáratától nem messze találjuk az Ein Gedi kibucot, mely az egyik legérdekesebb jelenség a Holt-tenger völgyében. A területet az ötvenes években néhány fiatal kezdte művelni, és a sivatagból kemény munkával zöldellő oázist hoztak létre. A kibuc nagyjából százhektáros területén fantasztikus arborétumot hoztak létre, melyben szinte minden, Afrikában és Ázsiában őshonos növény megtalálható. Emellett a területen szállodát üzemeltetnek, amelynek különálló házai, bungalói az arborétum területén helyezkednek el.

    Kibuc

    A kibuc olyan településforma, ahol a vagyon jelentős része nem az egyéneké, hanem a közösségé. Leegyszerűsítve egy kommunista közösségről van szó, amiben a tagok, a kibucnyikok egyenlő arányban részesülnek a közösség által megtermelt javakból.
    Mára a fent leírtak nem teljesen igazak, mert néhány kibucban elindult egyfajta privatizáció, illetve a tagok már a saját hozzátett munkájuk arányában részesülnek a közösség által termelt értékekből.
    Izrael-szerte többszáz kibuc működik, a gazdaság különböző területein. Vannak földműveléssel, oktatásal, különbözőipari termeléssel foglalkozó közösségek, és természetesen olyanok is mint az Ein Gedi kibuc, ahol kifejezetten a vendéglátásra szakosodtak.

     

    Utunkat tovább folytatva a régió egyik legjelentősebb történelmi emlékéhez, a Masadához érkezünk. A Masada egy erőd, egyben királyi palota, amit Heródes építtetett időszámításunk előtt 35 körül a 400 méter magasan fekvő, fél kilométer hosszúságú sziklatetőre.

    A Masada jelentősége

    Az erődöt a keleti oldalán 400, míg a nyugati oldalán 90 méteres szakadék határolja, így gyakorlatilag megtámadhatatlan.
    Azonban mégsem csupán ezek a katonai tények tették történelmileg fontossá az erődöt. Az i.sz. 66-ban kitört zsidó háború során mintegy 600 zelóta lázadó családjával együtt vette birtokba az erődöt, ahol nagyjából 10 évre elegendő élelmiszer- és vízkészlet, valamint fegyverek várták őket. A háború 73-ban érkezett ide Lucius Flavius vezetésével, a rómaiak 3 hónap alatt rámpát építettek a nyugati oldalon, hogy elérjék a falakat. 74-ben pészachkor (zsidó húsvét), a roham előtti este a védők azért, hogy ne essenek fogságba, és ne legyen belőlük rabszolga, inkább tömeges öngyilkosságot követtek el.
    A védők tettét az utókor hőstettként értelmezi, és a Masada a mai izraeli hadsereg egyik legfontosabb helyévé vált: itt teszik le az esküt a Cáhál, az izraeli hadsereg tisztiiskolásai és újoncai, jelmondatuk pedig üzenet értékű: Masada nem eshet el többé!

     

    A holt-tengeri oldalról lanovkával vagy gyalogosan juthatunk fel az erődbe (mi az előbbit javasoljuk, különösen meleg időben), miután a látogatói központban megismerkedtünk a hely történetével Odafent a heródesi paloták részben renovált maradványait járhatjuk végig, valamint csodálatos kilátás tárul elénk az egész Holt-tengeri régióra.

    Innen délre már csak sólepárló telepek és a szállodák várnak bennünket, a legközelebbi nagyváros, Eilat mintegy 220 kilométerre van.

    Masada
    Galéria: Pihenés a Holt-tengernél
    Forrás: TraveloFotó: Photostock-Israel / Europress / Getty

     Ettől függetlenül még ne forduljunk vissza, élvezzük a lebegést a tengerben, vagy próbáljunk ki egy iszapos pakolást. Ha már ezt is unnánk, ne csüggedjünk, hiszen a szállodák programjai között szerepelnek különböző kirándulások, így sivatagi kirándulások és dzsiptúrák is. Mi az utóbbit feltétlenül ajánljuk, hiszen a helyi – akár beduin – sofőrök mindent tudnak a környékről, és olyan helyekre vihetnek el bennünket, melyek egyetlen útikönyvben sem szerepelnek. Ha pedig kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen lehet a sivatagban élni, ne féljünk kérdezni tőlük, szívesen mesélnek mindenről.

    Kollégánk a Wizz Air napi járatával utazott Izraelbe.

     

    Újabb cikkünk ebben a témában:


    A turizmus érdekében aknamentesítik a Jordán folyó partját - 2016.05.17.
    Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy a következő két évben felszedik az aknákat Kaszer al Jahudnál, Jézus Jordán parti megkeresztelésének helyénél.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!