Athént bejárni egyetlen hétvége alatt

    Egy kultúra két épületben, amit 2500 év és háromszáz méternyi távolság választ el egymástól. Akropolisz a dombon, Parthenón a harmadik emeleten és egy város, amiről nem elég olvasni, legalább egyszer látni kell. Mutatjuk, miért érdemes akár januárban is Athénba utazni.

    Ha létezik optimális időszak egy athéni hosszú hétvégéhez, akkor az a novembertől március végéig tartó, turistaszegény néhány hónap. Nincs tülekedés a látnivalók előtt, bármely szögből fotózható a görög kultúra minden darabja, az izzó napsugarak sem szédítik le az embert az Akropoliszról, és van idő arra, hogy úgy szippantsuk be az ókori város hangulatát, ahogy azt az úti könyvek írják. Ha csak egy hétvégéje van Athénra, használja ki okosan!

    Galéria: Athén képekbenForrás: Travelo

    Márványok, amelyek 2500 éve tartják lázban Európát

    Aki sétálgatott már az Akropoliszon, az jól ismeri az érzést: bármit megtenne azért a néhány pillanatért, amikor végre kiszakadhat a vezetett turistacsoportok bábeli zűrzavarából. Éppen csak annyi időre, míg elképzeli, ahogy ugyanezen a helyen Periklész szedi kettesével a márványlépcsőket, hogy megvitassa Pheidiasszal, hova kerüljön Athéné szobra, és hogy látszik e majd vajon 12 méteres magasságban az a bizonyos 160 méter hosszú dombormű a párkány alatt. Mert ők még nem tudhatták, hogy az utókor még 2500 év múlva is azon lesz, hogy ezeknek biztos helyet találjon.

    A britek például a mai napig maguknál tartják a kétszáz éve legendásan hozzájuk került Elgin-márványokat (Parthenón-fríz darabokat, oromzati szobrokat, egy oszlopot és egy kariatidát az Erekhteionról), hivatkozva egykori kultúrmissziójukra, miszerint a közös európai örökségnek tekintett műkincseknek csak a londoni múzeum tud megfelelő tárolást és kiállítást biztosítani. Pedig 2009 óta a briteknek erre aztán már igazán nincs okuk hivatkozni.
    A görögök a kétezres évek végén ugyanis a hellén kori templomhegy lábától 300 méterre megépítették a korábbinál jóval nagyobb Akropolisz Múzeumot, ahova a fényre és a savas esőre érzékeny márványgyűjtemény, köztük a kariatidák nőalakjai és a híres frízek néhány darabja is bekerülhetett.

    Egy múzeum, aminek a tetejét elforgatták

    Miközben az új múzeumot építették, a régészek egy i.e. 7-4. századbeli településre bukkantak, amit munkaidőben az óta is kutatnak, és amit az épület földszinti üvegpadlóján keresztül láthatunk. Az épület ugyanis vaskos, földrengésbiztos betonoszlopokon áll. És amíg Bernard Tschumi, a népszerű svájci építész a görög főváros teljes panorámáját komponálta a termekbe, addig a múzeum tárlatának elrendezése a mellette álló Akropoliszt idézi.

    Az épület felsőbb szintjére vezető széles lépcsősor például azt az érzetet kelti bennünk, mintha a Propülaián, az Akropolisz díszes kapuépülete alatt haladnánk át. A legfelső emelet a magaslat legfőbb templomát, a Parthenónt kelti életre, ahol a 115 blokkból álló Parthenón-fríz néhány darabja is található mintegy 50 méter hosszan (80 métert még mindig a British Múzeumban "őriznek", de a Louvre-ban és más európai múzeumokban is található szétszórva néhány blokk). A múzeumnak ezt a felső szintjét pedig elforgatták északi irányba, hogy éppen olyan tájolásba hozhassák, ahogy az eredeti Parthenón is áll a domb tetején, és hogy ezzel a legjobb kilátást biztosíthassák az athéniak fellegvárára. A múzeum területéhez képest a kiállított tárgyak mennyisége talán kevesebb, de még így is elidőzhetünk benne néhány órát.

    Travelo tipp:
    Ha az esti órákban mennek, kössék egybe bátran a kultúrát a helyi gasztronómia élvezetével. Kérjenek egy asztalt a múzeum éttermébe, közel az összefüggő ablakfronthoz, vagy langyos időben az ék alakú teraszon, és költsenek el egy igazi görög lakomát a gyönyörűen megvilágított Akropolisz előtt.

    Ha viszont napközben már végigjártuk a múzeumot, nézzük meg közelebbről az Akropoliszon álló építményeket is. Mivel ezeknek sem az időjárás, sem a műgyűjtő turisták nem tesznek jót, ezért évek óta darukkal körülvéve, állandó restaurálás alatt áll a terület. Az oszlopokon, az épületek falain, fehér márvánnyal pótolják a hiányzó részeket, így jól elkülöníthető, hogy melyek az eredeti és melyek az új kőzetek. A fellegvár bejárása ettől függetlenül nagyon is élvezhető. Pláne sport-, de legalábbis vastagabb talpú lapos cipőben (a kőrengeteg miatt), és különösen ősztől késő tavaszig, ahol a leghidegebb téli hónapokban sem süllyed tíz fok alá a hőmérséklet (a júliusi hőségben viszont embert próbáló teljesítmény a forró kövek között bandukolni). 

    Akropolisz Múzeum
    Belépő: felnőtteknek 5 euró, 65 év felett 3 euró, 18 év alatti gyerekeknek ingyenes (feltétel: érvényes személyi igazolvány, EU ország állampolgára)
    Nyitvatartás: hétfő szünnap, további szezonalitáshoz kötődő nyitvatartási időpontért érdemes ide kattintani.


    Akropolisz
    Nyitvatartás: november 1 - március 31. : nyolctól öt óráig
    Belépő: 12 euró, gyermek és kedvezményes belépő 6 euró, amely a közelben található többi ókori látnivalóhoz (pl. Hadrianus könyvára, Agora, Kerameikos Régészeti Múzeum) is érvényes - ráadásul három teljes napig, ezért egy hosszabb hétvégén mindet bejárhatjuk.

    Ókori Athén a törikönyvből

    Az Akropolisz kőszirtjéről lefelé tartva elképesztő panorámájú, széles lépcsőfokokkal tarkított, de a lakóházak között egy-egy helyen szinte vállszélességű utcákon át juthatunk az óváros felé. Az utóbbi években teljesen átépítették ezt a területet, és nem is titkolják, hogy nagyrészt a turisták kedvéért, akik így ókori romok, műemlékek között és fasoros sétányokon keresztül jutva jobban megismerhetik az ókori athéni polgárok mindennapjait. Az ötödikes történelemkönyv szinte minden épülete itt sorakozik fel: a vitás helyzeteket tisztázó Areiosz Pagosztól kezdve, az üzleti életet befogadó Agorán, és az ókori város kapujának számító Hadrianus diadalívén át a Plaka óvárosi negyedig, mindenhol érezhető az ókori történelem lenyomata.

    Egészen szűk, hangulatos utcák Plaka óvárosi negyedében
    Galéria: Athén képekben
    Forrás: Travelo

    Plaka egykoron a város régi központja volt, talán egész Athénban ez az egyetlen kerület, ahol az ókor óta folyamatosan laknak emberek. Európa legnagyobb három kilométeres körzetű sétálóutca-komplexuma is itt található, amelynek díszes kúriákkal és házakkal beépített szűk utcáiban szinte minden megtalálható. A turistáknak gyakran csak bevásárló utcaként aposztrofált Pandrossou utca mindkét oldalán többségében nyitott légterű üzletek kínálják portékáikat: főként kerámiákat, ékszereket, bőrből készült táskákat és cipőket, de nagyobb üzlethelyiségeket alakítottak ki maguknak a fűszer, pisztácia és olívaolaj árusok is - hiába, a görög konyha kellően megengedő, sok jó íz fér meg egymás mellett, akár egyetlen ételben is.

    Szállás és közlekedés
    A 2004-es ötkarikás játékok jót tettek az athéni közlekedésnek, és a hotelek többségét is ekkor újították fel. Új földalatti és felszíni metróvonalak épültek, így az új Eleftherios Venizelos repülőtérről a 30 kilométerre található athéni belvárost a 3-as metróval, külvárosi vasúttal és hat buszjárattal is elérhetjük. Bérelhetünk szobát 116 euróért a repülőtér szomszédságában, a Sofitel Airport hotelben, vagy fele ennyiért az Athén belvárosától 15 percre lévő és a Saronic-öbölre néző Coral Hotelben. A romantikát és a luxust kedvelők viszont azt a boutique stílusú The Margi Hotelt fogják értékelni, amelynek már a kertkapuja is baldachinos drapériákkal fogad, és szobát 130 euróért éppúgy kínál, mint kandallós, jacuzzis lakosztályt 450-ért.

    Apró tavernák és hangos halpiac

    Plakától a Monastiraki negyedig, és a környező oldalsó utcákban számtalan hangulatos tavernát, éttermet és bisztrót találunk. Egy ilyen italozóban voltunk mi is, ahol az utca egy meredek lépcsősorra épült, és ahol a lépcsőfokokon az üres párnák jelentették a szabad ülőhelyeket. Azokból pedig kevés volt, mert a tulajdonos szerint nemcsak a hely különleges hangulata, de az ottani ouzo, olívabogyó és a tzatziki hármasa az, amely visszacsalogatja a párnákra a vendégeket.

    Persze Athén központjában szinte mindent néhány perces sétára találunk: a rutinos shoppingolók éppúgy megtalálják számításukat a nemzetközi márkákat kínáló üzletekben vagy a görög dizájner butikokban, mint azok, akik csak egy öblös buzukira, netán apróbb szuvenírre vadásznak az otthoniaknak. De ha már ott vagyunk, nem érdemes kihagyni a halpiacot sem, ahol a jégen tartott halaknak az ára néha attól is függ, hogy a vevő milyen elánnal képes az értékesítés (alkudozás) igen hangos folyamatába hitelesen belefolyni. A rutinos vásározók nemcsak friss, de olcsóbb portékával térhetnek haza.

    Kisebb-nagyobb városnéző programok szervezéséhez pedig érdemes az utcai információs pultokon, a repülőtéren vagy a hotelekben található prospektusok ajánlóiból is merítkezni. 30 eurótól kezdve pl. tematikus városnéző túrákat kínálnak, 60 euróért pedig végigkóstolhatjuk a hagyományos görög konyha legjavát egy közös főzéssel egybekötött gasztrotúrán (az árakból a kis füzetek tulajdonosai persze kedvezményt kapnak).

    Ha tehát tehetik, utazzanak el Athénba, akár csak egyetlen nyújtott hétvégére is. Az Aegean Airlines télen is közlekedtet járatokat a görög fővárosba minden héten hétfőn és pénteken. Igyanak egy frappét az Akropolisz Múzeum ékalakú teraszán, üljenek egy kősziklára a görögök legszentebb magaslatán Athéné teploma előtt, vagy csak sétáljanak egyet a város tengerparti szakaszán. Athénban télen sem fognak csalódni.

    Újságírónk a Görög Turisztikai Hivatal és az Aegean Airlines hazai képviseletét ellátó Tensi Aviation szervezésében utazott Athénba.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!