A LOT Dreamlinerével jöttünk haza Varsóból

    Varsó rettenetesen hideg, cserébe nagyon hangulatos részei vannak, és akár egy nap alatt is bejárható. A Dreamliner pedig hatalmas, csendes, tele van szórakoztató elektronikával, és nagyon kényelmes.

    Különleges kirándulásra kaptunk meghívást a lengyel nemzeti légitársaságtól, a LOT-tól: megnézhettük a behavazott Varsót, és repülhettünk új szupergépükkel, a Boeing 787-es Dreamlinerrel. Így egynapos moszkvai kalandunk után egy újabb nagyvárosról derült ki, hogy ha csak pár óránk van a nézelődésre, akkor is érdemes útnak indulni. És hogy milyen volt a Dreamliner? Nagyon csendes, nagyon nagy, nagyon műanyag, és nagyon high-tech. De kezdjük az elején.

    Budapesten szakadó hó, Varsóban szikrázó napsütés

    Január 14-én, hétfőn nemcsak a városnézésre szánt idő rövidségével, de a budapesti időjárás viszontagságaival is meg kellett küzdenünk. A reggeli szakadó hóesésben a Liszt Ferenc repülőtérre igyekezve, több elakadt BKV-buszt látva szinte biztos voltam benne, hogy itt ma nem lesz repülés. Szerencsére a reptér üzemeltetői másképp gondolták: így bár jókora késéssel, de tíz óra után már gurult is át velünk a LOT menetrend szerinti kis Embraer gépe az egyes terminál elé – ekkor éppen innen lehetett felszállni. Egy órával később már landoltunk is Varsó Chopin repterén, ahol rettentő hideg, ám szikrázó napsütés fogadott.

    Łazienki park
    Galéria: Varsóban jártunk a Dreamlinerrel
    (Fotó: mimi / Travelo)

     Minket ugyan kisbusszal vittek be a meglepően közel eső belvárosba, de az egyéni közlekedés is jól megoldott: busz (175-ös járat) és gyorsvasút (S2-es) között választhatunk. Csoportunk a Łazienki parkban kezdte az ismerkedést Varsó nevezetességeivel, de akinek nincs túl sok ideje – mert például csak egy csatlakozó gépre várva ütne el pár órát a lengyel fővárosban – az inkább közvetlenül az óváros felé vegye az irányt. Mert bár a park télen is gyönyörű – nyáron pedig állítólag egyenesen mesebeli – kicsit kijebb esik a centrumtól. Egészen pontosan a Királyi úton nagyjából félúton található, amely az óvárosi Királyi Kastélyt köti össze a „lengyel Versailles"-nek is tartott Wilanówi kastéllyal. Egyébként akinek sok ideje van, ez utóbbit is érdemes megnézni, főleg tavasszal és nyáron, amikor a kert is bejárható.

    Pávák és mókusok Varsó legnagyobb parkjában

    De akinek van ideje, bátran ajánlom minden évszakban a Łazienki parkot: a tóra épült, szigeti palota előtt szabadon kószáló, és nagyon szelíd pávákkal, rengeteg kacsával és különlegesen szép mandarinrécékkel lehet barátkozni annak, aki szereti a szárnyas jószágokat. A fákon mókusok ugrálnak, és van valami egészen varázslatos hangulata a behavazott parknak római kori ihletésű amfiteátrumostul, pálmaházastul, Fehér Házastul, Chopin-emlékművestül. Persze a helyiek azt mondják, nyáron az igazi, amikor a tavon jókora hattyúk társaságában csónakázhatunk, az illatozó rózsák között található Chopin emlékműnél pedig szombaton és vasárnap délben és délután négykor ingyenes zongorakoncerteket lehet hallgatni.

    Királyi Kastély
    Galéria: Varsóban jártunk a Dreamlinerrel
    (Fotó: mimi / Travelo)

     Innen az óváros felé vettük az irányt a helyi Váci utca, a Nowy ¦wiat irányából. Hétfő lévén behajthattunk kisbuszunkkal, hétvégén azonban csak a gyalogosoké a terep. A világörökség részét képező történelmi belváros felé sétálva először a Szent Anna templomot látogattuk meg – aki a barokk túldíszítettséget kedveli, boldog lesz. Innen már csak pár lépés a Királyi Kastély, ami remek fotótémának bizonyult a körülötte lévő színes házak, és a még mindig előtte álló karácsonyfa miatt. Egyébként egész Varsó adventi díszektől csillogott – nagyon szép volt, csak nekünk kicsit szokatlan, hogy még január közepén is tart az ünnepi pompa. De soha nagyobb problémát egy várossal kapcsolatban.

    Színes házikók az óvárosban, felhőkarcolók a modern negyedben

    Akinek van ideje, belülről is érdemes megnézni a kastélyt, a teljes árú belépő 22 złoty, és idegenvezetőnk szerint másfél óra alatt könnyen bejárható, a közös történelmi epizódok miatt a magyaroknak is nagyon érdekes. Nekünk sajnos erre nem volt időnk, tovább sétáltunk a metsző hidegben az óváros főtere felé. Út közben még benéztünk a világháborús bombázások után szépen helyreállított, gótikus stílusú Szent János katedrálisba, ahol anno még koronázásokat is tartottak.

    A főtérre kiérve kicsit nézegettük a színes házikókat, majd betértünk egy finom forralt borra az egyik szimpatikusnak ítélt vendéglátóipari egységbe. Az utcán ugyanis tilos alkoholt fogyasztani, így itt nem találkozhatunk a nálunk megszokott forraltbor-árusokkal. Az U Fukiera étterembe belépve úgy tűnt, remekül választottunk, odabent békebeli hangulat fogadott, és később az is kiderült, hogy magyar kötődése is van a helynek: a királyok itt tárolták a Tokaji-készleteiket. Az árak igen borsosak, de a hely hangulata miatt egy italra is érdemes betérni – ránk se néztek csúnyán, hogy csak egy forralt bort kértünk.

     

    Az U Fukiera fánkkal fogadja előterében a vendégeket
    Galéria: Varsóban jártunk a Dreamlinerrel
    (Fotó: mimi / Travelo)

     A melegedés után kicsit még sétáltunk, majd a Királyi Kastélytól pár lépésnyire található Literatka nevű étteremben fogyasztottuk el ebédünket. Forró húslevest, sajttal és aszalt paradicsommal töltött grillezett csirkemellet, fűszeres krumplit és céklasalátát, illetve túrós süteményt ettünk – jelentem, mennyei volt! Bár ez sem tűnt egy pénztárcabarát helynek, ha központi helyen nagyon jót akarnak enni elegáns környezetben, a Literatka megér egy próbát.

    A kései ebéd után buszba ültünk, és onnan vetettünk néhány pillantást Varsó modern negyedére. Bár a helyiek nagyon nem szeretik – inkább csak megszokták – a Kultúrpalota Sztálin-barokk felhőkarocolóját, a késődélutáni félhomályban felkapcsolt díszkivilágítás kifejezetten jól áll neki. Sőt, az egész negyedet érdemes bejárni – vagy időhiányban legalább átbuszozni rajta – nagyon menőn néznek ki az itt felhúzott toronyházak. Más kérdés, hogy élhető-e ez a negyed, vagy csak luxusszállodák és irodák gyűjtőhelye, de dögösnek mindenképpen dögös.

    A Dreamliner: hatalmas, műanyag, és nagyon szórakoztató

    Innen a reptér felé vettük az irányt, és ekkor következett utazásunk fő apropója: a Boeing 787-esnek, vagyis a Dreamlinernek a felfedezése. Az európai légitársaságok között elsőként a LOT repül a jelenleg kapható legmodernebb repülőgéptípussal. Természetesen hosszú távú járatokat fognak üzemeltetni velük (Varsóból Chicagóba, Pekingbe, Torontóba, New Yorkba), de előtte Európa nagyvárosaiban turnéznak a géppel, ami a személyzet kiképzéséhez is hozzá tartozik – így jutott el a Dreamliner Budapestre is.

     

    Mi fán terem a Dreamliner?

    A Boeing 787-es tervezése még a kilencvenes évek végén kezdődött, amikor az amerikai gyártó elkezdett gondolkodni a sikeres Boeing 747-es és még inkább a 767-es széria utáni gépek kialakításáról. A 2000-es évek elejére kiderült, hogy a Jumbóban még van fejlesztési és üzleti fantázia is, így készült el a 747-8-as széria, amelynek cargo változatát már több mint egy éve rendszeresen láthatjuk Ferihegyen. A kisebb befogadóképességű, 220-300 személyes, de hosszútávú repülőgép kategóriában viszont a Boeing látott fantáziát, így született meg a Dreamliner a 767-esek leváltására és az Airbus A 330-as konkurenciájaként.
    A növekvő üzemanyagárak miatt különlegesen nagy hangsúlyt helyeztek a gép gazdaságosságára. Ezt részben a takarékos hajtóművekkel (Rolls-Royce Trent 1000 és General Electric GEnx) részben pedig a géptörzs és a szárnyak különlegesen aerodinamikus kialakításával és a könnyű műanyagkompozitok alkalmazásával érték el. A repülésben egyre nagyobb teret hódítanak a különféle (üvegszálas, szénszálas erősítésű) műanyagok, amelyek könnyebbek, rugalmasabbak és tartósabbak a fémeknél, így a Dreamliner tömegének nem kevesebb, mint ötven százaléka már műanyag.
    A Boeing 787-es először három évvel ezelőtt, 2009. december 15-én emelkedett a levegőbe a seattle-i Boeing Field repülőtérről. Kereskedelmi forgalomba két és fél évvel ezelőtt, 2011. szeptember 26-án állt, elsőként a japán All Nippon Airways színeiben. A Dreamliner első európai légitársasága a lengyel LOT volt. A lengyelek gépe három osztályos elrendezésben 18 business, 21 prémium turista és 213 turista helyet kínál, azaz összesen 252 személyes. A gépet kifejezetten a hosszútávú repülésre tervezeték. Mivel az első üzemelési tapasztalatok szerint 21 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a Boeing 767-es, így akár összesen 15 000 kilométeres járatokat is teljesíthet egy felszállással, mint amilyen például egy Tokió-Frankfurt vagy New York-Hong Kong közvetlen járat.
    A pilótakabinban mindent az elektronika irányít, öt nagy színes monitor tájékoztatja a személyzetet a legfontosabb repülési adatokról, a hajtóművek működéséről, míg további két, kisebb monitor a navigációs adatokat jeleníti meg. Légitársasági szempontból nagy előny, hogy a gép műszerezettsége nagyban azonos a Boeing 777-es családéval, így a pilóták szakszolgálati engedélye lehetővé teszi mindkét típus repülését. A Boeing 787-es szárnyfesztávolsága 60 méter, hossza 56,7 méter, legnagyobb felszálló tömege (MTOW) 228 tonna. Utazósebessége 913 km/h a szokásos, 10.700 méteres utazómagasságon.
    forrás: Budapest Airport

     

    Hazudnék, ha azt mondanám, nem tartottam az utazástól az új gépen. Az előző hét folyamán aggasztó hírek jelentek meg a Dreamliner "gyerekbetegségeiről", és nem tűnt túl bíztatónak az sem, hogy a pénteki budapesti premiert is szombatra kellett halasztani. És bár a légitársaságok többsége kitart amellett, hogy a típus biztonságos, az amerikai szövetségi közlekedésbiztonsági hatóság vizsgálatot rendelt el a Boeing közreműködésével, hogy kivizsgálja és kiküszöbölje az eddig jelentkezett problémákat. (A legfrissebb hírek szerint pedig a japán ANA és a Japan Airlines időlegesen kivonta a forgalomból a 787-eseket.)

     

    Stewardess a business osztályon
    Galéria: Varsóban jártunk a Dreamlinerrel
    (Fotó: mimi / Travelo)

     A fentiek egészen addig aggasztottak, amíg fel nem szálltunk a gépre, és felfedező útra nem indultunk rajta. Mindenki hatalmas lelkesedéssel próbálgatta a különböző ülőhelyeket, érintőképernyős szórakoztató eszközöket, gombnyomásra sötétedő ablaküvegeket. A felszállás zökkenőmentes volt a Varsóba idő közben megérkező havazás ellenére is, a gép pedig olyan halk, hogy többször oda kellett néznem, hogy már valóban a levegőben vagyunk-e. Általában rettenetesen megviselnek a fel- és leszállások, pattog a fülem, fáj a fejem. A Dreamlineren ilyen problémám sem volt, a nyomáskülönbséget meg sem érezni a fedélzeten. Mi a prémium osztályon kaptunk helyet, de a turistaosztályt is megnéztük: az sem szűk, és az ülések ott is nagyon kényelmesek.

    Minden osztályon jár mindenkinek az érintőképernyő, melyen e-könyv olvasót (napilapok, magazinok széles választékával), játékokat, sorozatokat, filmeket találunk és internetezni is lehet. A filmek, zenék, tévéműsorok élvezetéhez természetesen fülhallgatót is kap mindenki a stewardessektől. Aki saját tartalmakat akar nézegetni, USB-csatlakozót talál a székénél, így ha nem tetszik a fedélzeti kínálat, vihetünk saját filmet, vagy akár munkát is magunkkal. A sok szórakoztató eszközzel pillanatok alatt elrepült az egyórás út. Búcsuzóul még belestünk a pilótafülkébe, hálát adtunk a sorsunkért, hogy billentyűket püfölünk óriási utasszállítók vezetése helyett, majd a szakadó ónos esőben elbúcsúztunk a hatalmas géptől.

     

    Landolás után - Kattintson bátran a képre, galériánkban rengeteg képet talál a Dreamlinerről és Varsóról is!
    Galéria: Varsóban jártunk a Dreamlinerrel
    (Fotó: mimi / Travelo)

     Összességében egy nagyon izgalmas és szép napot töltöttünk Varsóban, az idő rövidsége és a nagy hideg ellenére is. Ha valaki csak úgy talál olcsón repjegyet a lengyel fővárosba, hogy egy napon belül kell megjárnia, vagy van pár felesleges órája a csatlakozó járatáig, mindenképpen éljen a lehetőséggel, és fedezze fel Varsót! Télen is érdemes, nyáron valószínűleg még barátságosabb arcát mutatja a város. A Dreamlinertől pedig szerencsére feleslegesen tartottam, nagyon kényelmes volt, és míg egy kisebb, szűk széksorokkal telezsúfolt gépen már egy-két óra is kínszenvedés, addig itt úgy éreztem, hogy akár Chicagóig is repülhetnénk. Reméljük, kinövi a "gyerekbetegségeit", és méltó lesz nevéhez – igazán megérdemelné.

    Köszönjük a meghívást és szervezést a LOT légitársaságnak!

     

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!