Szorult helyzetben az utazás alatt? Segítünk!

    A székrekedés nehéz ügy volt – szinte az agyunkba égett ez a reklámszöveg. Nem csak maga a székrekedés, hanem a téma sem könnyű, holott egy teljesen természetes életműködésünkkel kapcsolatos. Az utazással járó stressz és a megváltozott körülmények, étrendünk miatt jelenthet átmeneti problémát, de visszatérő jellegűt is. Hogyan előzhető meg az utazáskor jelentkező székrekedés.

    Ciki, nem ciki, foglalkozni kell vele

    Érdekes módon az életünknek kezdetén és a végén, gyerekkorban és idősként, nem érezzük kényelmetlennek, hogy a székletürítésről beszéljünk, felnőttként viszont már inkább ciki témának minősül. Nem kellene, hogy az legyen.

    Mit is jelent pontosan?
    Székrekedésről akkor beszélünk, amikor a normálisnál ritkábban, vagyis 3-4 naponként történik székletürítés, és a széklet kemény jellege miatt, ehhez kellemetlen tünetek társulnak.

    Az biztos, hogy ez magánügy, és nem kell kiteregetni mindenkinek – szó szerint – a szennyest, ugyanakkor nem egy szégyellnivaló dolog, hiszen mindenkit érint, és az életünk része. Dietetikusként nekem persze egyszerűbb erről nem csak beszélni, de írni is, hiszen az étkezéshez ez is szorosan hozzátartozik, a kettő nincs meg egymás nélkül.

    A rostban gazdag reggeli jobb esélyekkel indít meg a mosdó felé, mint mondjuk egy rántottaForrás: Flickr.com

    A pozitív tendenciát egy német doktornő, Giulia Enders indította el talán, aki az itthon is igen népszerű, Bélügyek című könyvében viccesen, frappánsan, de ami ennél is fontosabb, olvasmányosan írt az emésztésről, székletürítésről. Reméljük, hogy ez a nyitottság itthon is elterjed, és nem félünk majd legalább az orvosunkkal beszélni a bel-, bélügyeinkről.

    Szó elszáll, széklet bennreked

    Mindenkinek más a megszokott ritmusa, hogy milyen gyakran jár ki a nagy dolgát végezni, az milyen állagú, könnyen jön-e vagy nehezebben, fájdalommal jár-e vagy sem (jó esetben nem), ezt nevezzük székelési habitusnak. Ismerjük meg magunkat e téren is, és vegyük észre, ha baj van! Ha ez a habitusunk ugyanis bármilyen irányban is megváltozik, meg kell keresni az okokat és megpróbálni megoldani azokat! Ha pedig már mindent megtettünk az ügy érdekében, de napokon belül nem változik, javul a helyzet, akkor irány az orvos!

    Testi-lelki harmónia

    A rendszeres, normális székletürítéshez több feltétel egyidejű teljesülése szükséges. Röviden a legfontosabbak: elegendő mennyiségű élelmi rost fogyasztása (ez egy felnőttnek általánosságban véve 25-30 grammot jelent), elegendő mennyiségű folyadékkal karöltve (egy átlagos testalkatú és fizikai aktivitású nőnek 2, egy ugyanilyen férfinek 2,5 liter az élelmiszerekben, ételekben megtalálható vizet is beleértve), rendszeres testmozgás, ami segíti a belek mozgását, valamint megfelelő körülmények, mind fizikailag (legyen egy csendes, nyugodt hely a kivitelezéshez és elegendő idő), mind lelkileg, hogy valóban kellően ellazultak lehessünk és engedve a székelési ingernek, valóban el is engedjük azt, amire már nincs szüksége a testünknek.

    Utazók székrekedése

    Van, akit a székrekedés csak az utazások alkalmával érint, míg mást életvitelszerűen. S ha már van olyan, hogy az utazók hasmenése, ennek a mintájára az ellenkező végletet is hívhatjuk hasonlóan: utazók székrekedése.


    Utazásaink során mások a körülmények és az étrendünk is, ráadásul még feszültek is lehetünk az utazás egyes bizonytalanságai miatt (nem késünk-e le semmit, megtaláljuk-e a szállást, nem vesznek-e el a csomagok, biztonságban odaérünk-e és a többi). Eleve nehezebben találhatunk kellően higiénikus vagy annak tűnő mosdót/bódét/fülkét, ahol a szokottnál is kevesebb időnk van elvonulni, és ezt tetézve ráadásul feszélyezve, frusztrálva érezhetjük magunkat, hogy esetleg mások is meghallják, ahogy a dolgunkat végezzük (repülőn, vonaton vagy éppen a cseppnyi szállodai fürdőszobánkban...), vagy éppen szégyenkezhetünk a magunk mögött szag miatt (pedig senkié sem rózsaillatú). Mindezek már eleve agyilag is gátolhatják, hogy kellően ellazuljunk, így a záróizmunk is feszül rendíthetetlenül. Ehhez jön hozzá, hogy utazásaink alatt kevesebbet is iszunk, mert félünk, hogy gyakran ki kell járnunk pisilni, nem feltétlenül eszünk annyi zöldséget-gyümölcsöt, mint szoktunk (ennek oka lehet az is, hogy a nyers zöldség, gyümölcs a távoli országokban eleve fertőzőforrásnak számít, vagy éppen nem ismerjük elég jól a helyi kínálatot), kevesebbet is mozgunk egy hosszabb út során és/vagy éppen a látnivalók és az élmények bűvöletében a sportot is kicsit háttérbe szorítjuk.

    A vízhiány csak ront a helyzeten, úgyhogy igyon sokatForrás: Flickr.com


    Mit tehetünk ellene?

    Jobb megelőzni a kellemetlen helyzetet, és már indulás előtt felkészülni a váratlan helyzetekre is. Ahhoz, hogy túllendüljünk a higiéniai gátakon, legyen nálunk egy higiéniai egységcsomag (nedves törlőkendő, WC-papír, kézfertőtlenítő folyadék, egy mini dezodor vagy valamilyen illatosító, repülőút esetén 100 ml alatt), hogy ha találunk mosdót, ne ezeken múljon a siker.

    Legtutibb tippünk

    Ha nehezen megy az ürítés, mert nem tudunk a WC-kagyló (már ahol van ilyen) felett guggolva székelni, oldjuk meg úgy, hogy miután lefertőtlenítettük és WC papírral „kitapétáztuk" az ülőkét, akkor ülés közben húzzuk magunkhoz a lábainkat vagy tegyük fel valamire a lábunkat, amivel a guggoló testhelyzetet imitáljuk. Ilyenkor a beleink lefutása előnyösebb helyzetbe kerül, és ezáltal könnyebbé válik a székletürítés. Otthoni használatra pedig beszerezhetünk ehhez egy kisebb sámlit is akár.

    Próbáljunk rendszeresen inni (lehetőleg vizet), még akkor is, ha emiatt gyakrabban ki kell mennünk vagy meg kell állni, de jobb így, mint utána szenvedni. Figyeljünk a rostfogyasztásra! Ha pár napig esetleg nélkülöznünk is kell a zöldséges, gyümölcsös ételeket, legalább valamilyen zabpelyhes, korpás keksz, teljes kiőrlésű lisztből készült extrudált kenyér vagy éppen aszalt gyümölcs (az aszalt szilvát talán nem is kell említenem) legyen nálunk a táskában! Persze ezekhez is sokat kell inni, ezt nem ússzuk meg. Végső soron azért törekedjünk a vegyes étrendre, de pár napig ezek is megteszik, jobbak, mint a korpatabletta vagy a hashajtó. Ha tehetjük, együnk minden nap élőflórás joghurtot vagy kefirt, az ezekben található tejsavbaktériumok segítik a megfelelő bélflóra kialakítását, ami szintén fontos a rendszeres székletürítéshez. Ha ez nem megoldható, akkor a kapszulázott pro- és prebiotikum kúraszerű szedése a megoldás. Fejben is koncentráljunk arra, hogy a székelés az egy normális cselekedet, semmi szégyellnivaló nincs benne, és nem érdemes másokra való tekintettel magunkban tartani a székletet. Ha mégis ilyen helyzet adódna, oldjuk fel azt valamilyen vicces beszólással! A székrekedés hosszú távon ugyanis számos olyan rövid és hosszú távú egészségügyi problémát okozhat, amit mindenképpen fontos megelőzni és kezelni, ha már kialakult a probléma.

    Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!