Induljon a Mátra és a Bükk legszebb kincseinek felkutatására!

    Deszkatemplomokra és zengő barlangokra bukkanhatnak, miközben virágfestők és íróasszonyok történeteit is megismerhetik, ha felfedezőtúrára indulnak a Mátrába és a Bükk-vidék területére. Mert még mindig nincs késő egy kellemes sétát tenni Mezőkövesd faragott kapus városrészében vagy Lillafüreden a romantikus Hámori-tó környékén, és jól teszik, ha belesnek Egerszalókon a barlanglakásokba is. Mutatjuk, merre kiránduljanak ezekben az őszi hetekben.

    Mezőkövesd: az élő matyó népművészet otthona

    Budapesthez a legközelebb eső, mégis méltatlanul kevéssé ismert látványossággal kezdtük a sort háromnapos felfedezőtúránk idején. A mezőkövesdi Hadas városrész felé vettük az irányt, mely apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcáival, meszelt falú, nádtetős parasztházaival 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát. Amint fotóinkon is látszik, az őszi napsugarak még hívogatóbbá varázsolták a környezetet. Egyszerűen jó volt sétálgatni a házak között és bepillantani a szépen ápolt kertekbe. A fakerítéseken túl pedig egy egészen másik világ várja a látogatót: az élő matyó népművészet autentikus színhelyei, vagyis a kézműves mesterek alkotóházai.

    Ahol kivirágoznak a szívek is!Forrás: Polyak Attila / Travelo

    A településrész könnyedén körbejárható, a legszebb épületek szinte egy kupacban vannak, mivel az egymással rokon családok egy udvarban vagy legalábbis közeli szomszédságban laktak. A városrész építészetileg még ma is őrzi ezt a szerkezetet, és egyben a nevét is, amelyet az itt élő hadakról vagyis családokról neveztek el az atyafiságot jelentő hadas kifejezés után.

    Összetartozó udvarok és generációkForrás: Polyak Attila / Travelo

    A terület szívében a Népi Művészetek Házát találják, amelyet tájházak és védett népi épületek vesznek körül. Hadas legismertebb népművésze, Kisjankó Bori (1876-1954) volt, akinek az otthonában egy ma is látogatható emlékházat rendeztek be. Az 1850 körül épült ház hűen őrzi a mezőkövesdi népi építészet jellegzetességeit, a lakásbelső pedig a híres „íróasszony" (hímzésminta rajzoló) tárgyait. A ház mai felelőse minden apró tárgyról és fényképről tud valami érdekes információt, kérdezzék tőle bátran.

    Vendégségben az "íróasszonynál"Forrás: Polyak Attila / Travelo

    De nemcsak az „íróasszony" házában, hanem a bútorfestő- és hímző alkotóházban, illetve az Üvegcsiszoló és a többi műhelyben is szívesen fogadnak látogatókat, ha előre bejelentkeznek.
    Időpont egyeztetés után bepillanthatnak a különféle kézműves mesterségek fortélyaiba, Kovács Szabolcs a Népművészet Mestere, bútorfestő népi iparművésztől hallhatnak a hímzett és festett virágok különbségeiről, a parasztházak kézzel festett bútorairól és a festékek kikeverésének érdekességeiről.

    Elérhetőség és bejelentkezés: Népi Művészetek Háza, www.matyofolk.hu

    Miskolc, amelynek Deszkatemploma mindig újjászületik

    Október végi háromnapos túránk következő úti célja Miskolc volt, pontosabban az Újváros néven ismert városrész, melynek szerkezete a 15. század környékén alakult. Az itt található tetemvári temető azóta is temetkezési helyül szolgál, de a templomra például csak 1698-as iratok utalnak először. Később, 1727-ben már egy kőalapra emelt újabb templomról szólnak a hírek, melyet tölgyfa gerendákból ácsoltak. Ezt egy darabig általános istentiszteleti célokra használták, de csak 1808-ig, amikor megépült a Kossuth utcai templom. Innentől kezdve évtizedeken keresztül romlott az állapota. A gerendázata elérett, még az összeomlás veszélye is fennállt. Lebontani nem akarták, az újjáépítésre viszont nem volt pénz. Végül megszületett a döntés: a templom gerendáiból építenek egy újat.

    A templomra 1698-as iratokban utalnak előszörForrás: Polyak Attila / Travelo

    Az új Deszkatemplomot 1938 szeptemberében szentelték fel, amely innentől kezdve ismét istentiszteleti hely lett. Azonban 1997. december 4-én hajnalban szörnyű látványra ébredtek a környéken lakók. A Tetemvári Deszkatemplom délnyugati oldala lángokban állt, nem sokkal később pedig óriás fáklyává változott a torony és a főhajó is. A templomtérbe zuhanó égő darabok elpusztították a bútorokat, a padsorokat és a kegytárgyakat – a város egyik legjelentősebb műemlékét vesztették el. A pusztulás döbbenetével és a részvétnyilvánításokkal egyidejűleg mindenkiben megfogalmazódott a gondolat, hogy a templomot újjá kell építeni. Végül a térdhajtásos, ikerdúcolásos-függesztéses szerkezetű épületet, melynek faanyaga 95%-ban fenyő (vörös, borovi és lucfenyő), a székely építőmesterek hagyományai szerint építették újjá, hűen Szeghalmy Bálint építész eredeti munkájához. 

    1997-ben a templom tornya úgy lángolt akár egy fáklyaForrás: Polyak Attila / Travelo

    Nyitvatartás: Az épület istentiszteleti alkalmakon vagy előzetes bejelentkezés után látogatható. Hétköznapokon 9 és 12 óra, valamint 13 és 16 óra között.
    Bejelentkezés: A templom gondnokánál az alábbi telefonszámon vagy e-mail címen:
    + 36 30 407 7496, csanyibela55@gmail.com
    Belépő: 400, nyugdíjasoknak és diákoknak 250 forint

    Lillafüred, ahol még a föld alatt is szépségre lehet bukkanni

    Bár mi Diósgyőrön át közelítettük meg a vadregényes Hámori-tó környékét, a mesébe illő Palotaszállót és a Szent István-barlangot, de ha olvasóink inkább a tömegközlekedést választanák, akkor sem lesz nehéz dolguk. A Miskolcról induló 5-ös vagy 15-ös helyi járatról a Szent István-barlang nevű megállóban kell leszállni, vagy a Lillafüredi Állami Erdei Vasúttal érkezve a Lillafüred megállóig utazni. A barlang bejárata a település főutcáján, az Egri országúton található.

    A barlang bejárata a település főutcáján találhatóForrás: Polyak Attila / Travelo

    A fokozottan védett Szent István-barlang, Lillafüred egyik legismertebb látványossága. Tele van gyönyörű, érdekes formájú cseppkőképződményekkel, és télen még denevérekkel is találkozhatnak a járatokban. A barlangot ma nyolc denevérfaj, közöttük is leginkább a nagy patkósorrú denevérek választják téli szállásként.

    Lillafüred egyik legismertebb látványosságaForrás: Polyak Attila / Travelo

    Az időszakos forrásbarlang járatait csak túravezető kíséretében lehet látogatni. Mi is egy ilyen túra során tudtuk meg, hogy a barlang járatainak teljes hossza 1043 méter, a bemutatott szakasz pedig 230 méter hosszú. Sétánk során felpillanthattunk a Kutya-lyuknak keresztelt járatba, mely egy üregbe esett kutyáról kapta a nevét. Egykor ugyanis az állat keserves vonyítását hallva és követve találtak a környékbeliek a barlang felső bejáratára. A járatba Kadić Ottokár ereszkedett le először 1913-ban, ő jutott el az első nagy terembe is. Innentől kezdve indult el a járatok kiépítése. Ma a bemutatott szakaszon kiépített, villanyvilágítással ellátott utakon, utcai öltözetben lehet sétálni.

    Sok csoport érkezik kimondottan terápiás céllal a barlangbaForrás: Polyak Attila / Travelo

    Mikor 1931-ben megnyitották az érdeklődők előtt a barlangot, mindenki látni szerette volna, hogy mit rejt a föld mélye. A háborítatlan nézelődés azonban nem tartott sokáig, mert a második világháború idején már óvóhelyként használták a járatokat és a termeket. Ebben az időben pedig valahogy több cseppkőnek is lába kelt. Ma már sokaknak elképzelhetetlen, hogy letörjenek egy évezredek óta növögető cseppkövet, de akkoriban még természetes volt, hogy elvitték szuvenírnek, hiszen senki nem felügyelt rájuk.

    Nyitvatartás: október 1. és 2019. március 29. között: 9-től 14 óráig (az utolsó túra 14 órakor indul)
    A túrák időtartama: körülbelül 30 perc
    A csoporttal érkezőknek előzetesen be kell jelentkezni a +36 46 334 130-as telefonszámon.
    Belépők: felnőtt: 1200 forint/fő; diák/nyugdíjas: 800 forint/fő; óvodás: 300 forint/fő

    Egerszalók, amelynek több száz éves barlanglakásai még ma is látogathatók

    Egerből, a Szépasszony-völgyön keresztül, Demjén irányában találják meg Egerszalókot. Nem ez az egyetlen hely az országban, ahol barlanglakásokat vájtak a hegyoldalba. De talán ez a legszebben rendbe hozott, skanzen jellegű együttes, ahova legalább egyszer érdemes mindenkinek ellátogatni.
    Ilyen, riolittufába vájt pincéket, istállókat, lakásokat és házakat a Tarna-völgyétől a Miskolcig terjedő Bükkalja vidékén többet is találnak. Például, ha csak egy kicsit lassabban mennek az autóval, akkor a falusi házak hátsókertjeiben is felfedezhetik ezeket.

    Barlanglakások a Sáfrány utca végénForrás: Polyak Attila / Travelo

     Az egerszalóki barlanglakások első darabjai még a 17-18. században készülhettek, a 20. század közepén már 33 ilyen lakás volt a területen, a legutolsókat pedig még a 20. század végén is lakták. A Sáfrány utca végén található barlanglakásokat, mielőtt még teljesen tönkrementek volna, az önkormányzat megvásárolta és helyi védelem alá vonta. Ezeket 2011-ben felújították, 2017-ben pedig kibővítették és kialakították a Sáfránykertet is.

    Rálátás a Fogadóparkra és a SáfránykertreForrás: Polyak Attila / Travelo

    A látogatók azóta a Fogadóparkból, a Sáfránykert és a Szabadtéri színpad mellől indulhatnak egy ilyen nagyobb felfedezőtúrára. Három barlanglakás már a parkban is megtekinthető, az egyik tiszta szobával, a másik pincehelyiségként, a harmadik pedig kézműves foglalkozások színhelyéül szolgál. Felsétálva az utca végébe pedig már a régi lakások várják a látogatókat. Mivel az itteni bútorok többsége idővel elveszett, ezért gyűjtésből és egerszalóki adományokból rendezték be a belső tereket. Találnak itt mezőgazdasági eszközöket, kisebb gépeket, régi festményeket és fotókat, ágyakat és ládákat; edényeket a koromfekete, kézzel vésett kémény alatt, és itatókat a hátsórészben kialakított istállóban.

    Konyha, közösségi tér és istálló egybenForrás: Polyak Attila / Travelo

    Travelo tipp:

    Egy 3D mozis kiegészítő jeggyel pedig még egy virtuális időutazáson is részt vehetnek – a mozit stílusosan a leghátsó barlanglakásban alakították ki. A film segítségével visszatekinthetnek egészen a kőzetek kialakulásáig, és megismerkedhetnek a barlanglakások helyiségeivel is.

    Az időben visszarepítő 3D-s barlang moziForrás: Polyak Attila / Travelo

    Nyitvatartás: naponta 9-től 16 óráig, téli időszakban időjárásfüggő
    Elérhetőség:www.gyogyvizekvolgye.hu
    Belépőjegyek: felnőtt 600 forint, gyerek és nyugdíjas 400 forint, családi jegy 1600 forint
    A 3D mozi kiegészítő jegye: 400 forint

    Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.

    Tudsz egy jobb helyet, mint amit mi ajánlottunk? Vagy még több inspirációra vágysz? Mutass egy jó helyet, találj egy még jobbat itt: hellomagyarország.hu (x).

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!