Attila korabeli, ritka sírra bukkantak Kecskemét határában

    Attila korabeli, ritka sírra bukkantak Kecskemét határában.

    Az 5. század első felére tehető hunkori, módos férfi ritkaságszámba menő sírját tárják fel régészek a Mercedes újabb gyárának tervezett területén, Kecskemét határában – írja az MTI.

    A Mercedes gyár melletti feltárásFotó: Ujvári Sándor / MTI

    A hozzávetőleg negyvenhárom hektárnyi területen május 15. óta végeznek teljes felületű feltárásokat. Eddigi munkájuk során a 2. századtól az 5. század eleje között keletkezett szarmata, illetve a 7. századtól a 9. század elejéig keltezhető avar kori települések nyomaira bukkantak.

    A sírban egy díszes, ezüstveretes kard is voltFotó: Ujvári Sándor / MTI

    A hét lelőhely egyikén egy Krisztus utáni 5. század első felére, a hun korra tehető, észak-déli fekvésű, úgynevezett padmalyos sírt találtak. A feltehetően a sírrablók elleni védelmet szolgáló temetkezésre jellemzően a testet a téglalap alapú sírgödör oldalában kialakított üregbe fektették.

    A módos férfi keleti típusú, rövid tőrkardját veretes hüvelyben tárolta, és mellette a tőrjének hüvelyét díszítő arany veret is napvilágot látott. Két öntött arany csatot is rejtett a sír a halott lábainak közelében, ezek a lábbeli szíjazatához tartoztak. A férfi feje alól egy öntött arany hajkarika került elő. A sírgödör északi végében pedig egy tipikusan erre a korszakra tehető szürke, fényezett felületű, korongolt korsót is rejtett a föld.

    Öntött aranycsatok az elhunyt lábbelijérőlFotó: Ujvári Sándor / MTI

    A négy arany tárgy jelentőségét jelzi, hogy a múzeum gyűjteményébe hasonló korú és gazdagságú temetkezési lelet még nem került be. Mint mondta: a hun korból pár tucat hasonló, padmalyos temetkezés ismert ugyan a Kárpát-medence területén, de a Duna-Tisza-közéről ez az első ehhez a korhoz köthető, hiteles körülmények között megfigyelt sír.

    A korszakra jellemző szürke, korongolt korsóFotó: Ujvári Sándor / MTI

    Az eddigi munkák során előkerült további leletek mind azt bizonyítják, hogy igen sűrű településhálózat volt ezen a területen mind a szarmata, mind pedig az avar korban. Egyes lelőhelyeken sok római importból származó kerámiát találtak, de jelentősnek tekinthető annak a kiöntőcsöves korsó maradványainak előkerülése is, ami szintén a hun korra tehető.

    A terepmunkák várhatóan november közepén fejeződnek be. Mint korábban hírül adtuk, országszerte szakmai előadásokkal és családi programokkal várják az érdeklődőket május 26-án és 27-én a régészet napja rendezvénysorozaton; a székesfehérvári, pécsi és dunaújvárosi programokról írtunk részletesen.

    Újabb cikkünk ebben a témában:

    Friss régészeti szenzációt láthat a Múzeumok éjszakáján
    Néhány órára megtekinthető lesz a napokban talált aranylelet, mielőtt megkezdenék restaurálását.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!