A négy leggyönyörűbb Árpád-kori templomunk

    Bár viharos történelmünk miatt sajnos más országokénál jóval kevesebb évszázados műemlék áll Magyarországon, még így sem kell messzire menni, hogy az elmúlt századok mérnökeit dicsérő épületeket lássunk. A legrégebbieket még az Árpád-házi királyok idején építették, ezek közül válogattunk.

    1301: kezdődik a kis jégkorszak és III. András váratlan halálával fiúörökös nélkül marad, és ezzel kihal az Árpád-ház. Nos, ekkor, 715 évvel ezelőtt már mind álltak azok a templomok, amelyeket az alábbiakban mutatunk be. Átvészeltek törökdúlást, Dózsa-felkelést, Bocskai- és Rákóczi-féle, valamint az 1848-as szabadságharcot, a világháborúkat, megváltozott, vagy épp változatlan formában, több átépítés, felújítás után, de ma is várják a betérőt.

    Mikoriak tehát ezek a templomok?
    Az Árpád-kor I. (Szent) István koronázásával kezdődött 1000-ben és 1301-ig tartott, ennek során 23 király uralkodott. Névadója a hét vezér egyikének, Álmosnak a fia, a honfoglaló Árpád nagyfejedelem. Az ő ükunokája az államalapító, a királyok pedig mind férfiági leszármazottak.

    Dozmat

    Kevéssé ismert vasi zsákfalu a furcsa nevű Dozmat – szláv eredetű neve a vend rigászok póznával történő rigócsalogatására emlékeztet. A csodás tájban, domboldalban fekvő 230 lelkes, egyutcás kistelepülés fennmaradásához hozzájárul Szombathely közelsége.

    Dozmat legmagasabb pontján, egy feltételezhető sáncvár közepén áll a valószínűleg 13. századi templom. Tájolása nem tisztán kelet-nyugati, attól eltér, a római villák tájolását követi. Ez is megerősíti a feltevést, hogy egy ilyen villa alapjaira épült, valamint az is, hogy falai építésekor római sírköveket is felhasználtak.

    DozmatFotó: Pan Peter / Wikipedia

    A Szent György tiszteletére szentelt templom téglalap alaprajzú hajóval és félköríves szentéllyel rendelkezik, körülötte kis temető fekszik, alatta kripta. Ritkaságszámba menő értéke a „Dozmati Madonna", a 14. századi Mária a gyermekkel című szobor. Érdekesség, hogy a torony déli falának angyalábrázolása a jáki kőfaragók hatásáról vall. Az oltárok és a freskók azonban már a 17. századi leromlott állapot utáni, barokk kori újjáépítés idejéből származnak, idősebb Dorfmeister István alkotta őket. A templom mai külleme is a barokkot idézi, ám a 2014-es igényes felújítás óta kiemelve látszanak a korábbi alapok, épületrészek.

    Csaroda

    A Szatmári-sík tele van rejtett kincsekkel, ezek közül is kiemelkednek a fatornyos templomok. Nem hiába terjesztette fel Magyarország 2000-ben a Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyokat a Világörökségi várományosi listára. Ezek közül az egyik legrégebbi a csarodai református templom. Joggal merülhet fel a kérdés: hogy lehet egy vallás fiatalabb a vallás templománál? A válasz erre a reformáció körüli viharos évszázadok felekezetváltásaiban, népmozgásaiban keresendő.

    CsarodaFotó: Civertan / Wikipedia

    A templom a 13. században épült a névadó Csaroda-patak egyik árterületéből kiemelkedő száraz területen. Különlegessége, hogy az évszázadok alatt megőrizte eredeti formáját. Már a 13. században is karcsú, tűhegyes fazsindelyes toronnyal látták el, amely védelmi funkciót is betöltött. A karcsúság azt is mutatja, hogy harang sosem lakta a tornyot, a mellette álló harangláb az 1700-as években épült.

    Fordulatos történelem tanúja a templom, amelyet még az Árpád-kor idején mosolygós szentekkel díszítettek, majd 14. században, olasz mestereket idéző, méltóságot sugalló szentábrázolások kerültek a falakra. A 17. században azonban, miután a reformátusoké lett az épület, összhangban a vallás szentképmentességével, rávakoltak a freskókra, és leveles-indás, függönyt idéző ornamentikával látták el a falfelületeket. Ma mindegyik kor műalkotásai láthatóak a különböző falfelületeken.

    Csempeszkopács

    Szintén Szombathelyhez – valamint Tanakajdhoz és Rumhoz – esik közel a 280 fős, Csempeszfalvából és Kopácsból egyesített település, amelynek téglatemploma kopácsi falurészben, kis mesterséges dombon áll.

    Több hasonlóság is mutatkozik Dozmattal, ezek közül az egyik, hogy a beépített, helyben égetett téglák mellett római kori építőanyag, nagy formátumú téglák is helyet kaptak. Itt a bélletes kapu kialakításában működhettek közre a jáki kőfaragók, a barokk freskók pedig – ahogy Nyugat-Magyarországon sok helyütt – idősebb Dorfmeister István művei.

    CsempeszkopácsFotó: Civertan / Wikipedia

    A templom a 13. század első felében épült, a harangtorony azonban pár évtizeddel későbbi. 1342-ben már Szent Mihály arkangyal a védőszentje – ekkor élte Kopács a fénykorát, hiszen Vas megye főszolgabíráit innen választották. A belső tér változott, bővült az idők folyamán, karzatot építettek be és egybenyitották a toronybelsőt a hajóbelsővel. A templom életében rövid ideig, 127 évig evangélikusok tartották itt istentiszteleteiket, de 1653 óta ismét a katolikusok miséznek benne. A restaurálási munkálatok során összesen nyolc festési réteget azonosítottak, az első rétegből három apostolfej látható, az utolsó periódus a barokké.

    Zánka

    A Balaton északi partjának közepén található az eredetileg szőlőtermeléssel és borkészítéssel foglalkozó 800 lelkes község, amely már az őskor óta lakott hely. Római leleteket is gazdagon találtak – római építőköveket a templomépítéshez is használtak.

    Zánka ófaluja a parttól mintegy két kilométernyire épült – itt áll a sajátos sziluettű templom is. Ez a Balaton-felvidék egyik legrégebbi szakrális épülete, építésének idejét a 11-12. század fordulójára teszik a szakemberek. Ősiségének egyik bizonyítéka védőszentje – Szent István király – , másik a hajó keleti oldalán nyíló szentély kör alaprajza, amely egykor rotundaként, azaz körtemplomként funkcionálhatott. Ezt négyzet alaprajzúvá egészítették ki kívülről, majd ennek erős falaira tornyot építettek.

    ZánkaFotó: Regasterios / Wikipedia

    Másik ritka építészeti vonása – és ez adja a sajátos sziluettet – a hajó szélességű nyugati torony. Ez a 13. század második negyedéből származó toldás, példái a hildesheimi, a havelbergi vagy a mindeni dóm, s védelmi célokat is szolgált. Koraiak az ülésre szolgáló fülkék – több ilyet láthatunk a falba mélyesztve –, más Árpád-kori templomokban is találkozhatunk ilyenekkel, de később inkább díszítőelemként alkalmazták.

    Zánkát a törökök felégették, elnéptelenedett, a 18. század elején német telepesek érkeztek, a templom használatára, annak helyrehozása után pedig 1786-ban megosztva a reformátusok és az evangélikusok kaptak engedélyt. Mára csak a reformátusoké a zánkai egyház.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!