Ismeretlen Jászság: Aba-Novák freskóktól a megváltásig

    Hideghónaljúak és Lehel kürtje. Birínyiek és a redempció. Bicskások és a svéd király. Irány a Jászság!

    Bár a Jászság tájegység létéről valószínűleg mindenki tud, talán még a térképen is eséllyel bök rá, azonban kevesebben ismerik, mint azt érdemei alapján elvárhatnánk. Tegyünk hát egy kirándulást ebbe a méltatlanul alábecsült tájegységbe, ahol – az ország egyik legrégibb múzeumában – találkozhatunk a Lehel kürtjével, de Magyarország leghosszabb nevű településén is átutazhatunk.

    Kemény vidék, büszke helyiek

    A Jászságot nem kényeztette el a természet, de az ország infrastrukturális fejlődése sem – ez egy kemény vidék, ne feledjük, többeket büntetésül ide telepítettek ki a szocializmusban. Az őslakos jászok méltán büszkék hát arra, hogy túléltek a zord körülmények közt – nem csoda, hogy hideghónaljúnak, azaz higgadt, gyanakvó, zárkózott embereknek tartják őket. A lápos, mocsaras, majd az emberi közreműködés folytán a puszta síkságra letelepedett törökös eredetű jászok az 1800-as évekig őrizték különállásukat, külön önkormányzatukat.

     

    Zagyva-part Galéria: Az ismeretlen JászságFotó: Mózes Krisztián / Travelo

    A büszkeséget táplálja az is, hogy olyat tettek, amire Magyarország történetében nem volt példa: a török kiűzése után az 1702-ben elvesztett előjogaikat közadakozásból 1742-ben visszavásárolták, ami után mentesek lettek a földesúri szolgáltatásoktól és vámoktól, s visszakerült saját hatáskörükbe a szabad tisztviselő- és lelkészválasztás és a pallosjog is – máig számon tartják, hogy melyek voltak a redemptus családok, akik adakoztak a cél érdekében.

    Utazóként a Jászság előnye, hogy az ország közepén helyezkedik el, nem nehéz tehát a megközelítése, Budapestről alig 80 kilométer a székhely Jászberény. Hátránya viszont az imént említett felemás fejlődés, hiszen a fővárosból közvetlenül csak egy kétszámjegyű út visz oda, vasúton is át kell szállni, ha nem Szolnokról vagy Hatvanból érkezik az utazó.

    Jászberény: Lehel kürtjétől a lajhárokig

    A térség legnagyobb – háromszáz éve Magyarország hatodik legnagyobb – városa, a Jászkun Kerület egykori székhelye a 26 ezres Jászberény, ahol máig tetten érhető a nyakasságból eredő diszkrét kisvárosi báj. A gyönyörűen felújított és parkosított belváros a Pollack Mihály tervezte városházával, a Jászkun Kerületek 1700-as évekbeli székházával, a gótikus ferences kolostorral és Zagyva-parttal sétára, fagyizásra, oktalan korzózásra csábít, de az Év múzeuma címmel kitüntetett közeli Jász Múzeum kulturális látnivalót is biztosít.

     

    Jász Múzeum Galéria: Az ismeretlen JászságFotó: Mózes Krisztián / Travelo

    Itt őrzik a Lehel kürtjét – vagy ahogy itt nevezik a Jászkürtöt –, és a kaukázusi eredetű jászokkal – például azok korán kihalt nyelvéről is – egy professzionálisan berendezett kiállításon lehet ismerkedni. Az elsősorban néprajzi tárlathoz célszerű tárlatvezetést kérni. Így lehet például megtudni, hogyan pucolták meg a jász asszonyok a kihalászott csíkokat (eláruljuk a választ: egy mélyedésbe tették őket, behintették őket sóval és haláltusájukban addig dörgölőztek egymáshoz, míg teljesen lepikkelyezték magukat).

    Gyerekekkel érdemes lehet felkeresni a szintén színvonalas berényi („birínyi") állatkertet, ahol pingvin, lajhár és leopárd is várja az érdeklődőket, de időről időre rendkívüli programokkal készülnek. A korcsolya szerelmeseinek jó hír, hogy Magyarország 23 fedett jégpályájából egy itt várja a sportolókat. A nyárias időben érkezők a strandot, vagy esetleg a különleges hangulatú fürdőt választhatják kikapcsolódásra.

    Látnivalók Jászszentandrástól Jászfelsőszentgyörgyig

    Az egyik legkülönlegesebb látnivaló Jászszentandrás Aba-Novák festette templombelsője. A modern freskók megosztották a lakosokat, a fennmaradásuk sem volt egyértelmű az első időkben. Mára azonban csoportok keresik fel a templomot, ahol a falakon ráadásul egykori lakosok képei is felfedezhetők. A templomba bejutáshoz meg kell keresni a faluban a gondnokot, ő pár szóval körbe is vezet. A település második világháború előtti lakosait jól jellemzi, hogy a környékbeliek bicskásoknak nevezték őket, mert gyakran összetűztek egymással és a környékbeliekkel is – ahogy azt egy helytörténeti munka is megjegyzi.

    Korszakok találkoznak Jászárokszálláson, ahol Magyarország első második világháborús hősi emlékművét állították 1988-ban. A városképet meghatározza Csörsz Vezér Szálloda, a romantikus városháza, és a szintén 19. század végi, néprajzi kiállítással berendezett Jász Ház. A Külső Fogadó tradicionális épülete viszont még a 1700-as évek elején épült, megfordult itt Kossuth Lajos és a svéd király is, a 19. században lóváltó állomásként szolgált, a második világháborúban viszont zsidógettóként működött – hasonmása a szentendrei Skanzenben látható.

     

    Jászverény belvárosa, háttérben a Lehel Vezér Gimnázium Galéria: Az ismeretlen JászságFotó: Mózes Krisztián / Travelo

    Árokszállási érdekesség az 1971-es kubikus szobor, a pizzéria, ahol lehet kolbászos, tükörtojásos, tarjás, csemegeuborkás pizzát rendelni (igen, ezt így egyben), illetve, a falucsúfolója, amely úgy hangzik: "az árokszállásiaknak csak egy vágyuk volt, az is szarvágy" – utalva az ott folyó Szarv-ágy patakra.

    Jászapátin áll a Jászság egyik legrégebbi temploma, hiszen 1391-ben már állt itt egy szentély, de 1493-ban már komoly tornyot kapott az épület, amely mára az egri érsekség második legnagyobb templomává nőtte ki magát. Két tornya miatt a második világháborús bombázóknak is fontos tájékozódási pontul szolgált.

    Ha nem is látványos, de statisztikai szempontból érdekes a tény, hogy az ország karakterszámra leghosszabb önálló települése Jászfelsőszentgyörgy.

    További látnivalók a környéken
    Közvetlenül a Jászság környékén is sok egyedülálló látnivaló akad, amelyeket alig pár kilométerre találni:
    Heves, Sakkmúzeum (közel a Szerelem Alfréd úthoz). A világon csupán három másik ilyen intézmény működik. Itt sakk-készletek láthatók 1750-től napjainkig szantálfából, kerámiából, achátból, de olimpiai, világ- és Európa-bajnoki aranyérmek is ki vannak állítva.
    Tarnaméra, Rendőrmúzeum. Az ország első – bár mára nem egyetlen – ilyen jellegű intézménye ez az Almásy-kastélyban működő tárlat, amelyben a világ legnagyobb rendőrruha-gyűjteménye is található.
    Tápiószele, Blaskovich-kúriamúzeum – az ország egyetlen, második világháborút sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma, amely a hamisítatlan századeleji miliőbe kalauzolja a látogatót.
    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!