Ide utazzon 2016 februárjában: Mohács és Velence

Kereplős, bundás, rémisztő busókkal gyújtana máglyát Mohácson, vagy inkább szaténruhás, titokzatos álarcos olaszok közt vegyülne el Velencében? Mindkét életérzéshez adunk tippeket.

 

Új sorozatunkban minden hónap elején javaslunk egy belföldi, és egy külföldi úti célt, ahová különösen érdemes pont akkor elutazni. Az apropó lehet egy felújított látnivaló, egy érdekes kiállítás, egy izgalmas fesztivál, egy új étterem, vagy akár az, hogy az adott hónapban a legszebb vagy éppen a legolcsóbb a célpont. Az első, februári részben a farsangi úti célok a főszereplők.

Belföld: Mohács

Mi mást ajánlhatnánk itthon farsangi úti célnak, mint Mohácsot, és a busójárást. A népszokás 2009-ben került fel az emberiség szellemi kulturális örökségeinek UNESCO-listájára, népszerűségét jól mutatja, hogy a csúcspontot jelentő, farsangvasárnapi felvonulásra és tűzgyújtásra érkező látogatók száma tavaly már a százezret is elérte.

Galéria: Ide utazzon 2016 februárjában: Mohács és VelenceFotó: karelxx / Indafotó

És már nem csak belföldi turisták kíváncsiak az eseményre, hanem Angliából, az Egyesült Államokból, sőt, Kínából és Japánból is jönnek turistacsoportok Mohácsra, hogy részesei lehessenek a télűző fesztiválnak.

A busójárás eredete
Mohács farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból - írtuk pont egy évvel ezelőtt.

Idén a rendezvénysorozat február 4-én, csütörtökön veszi kezdetét, a csúcspontot a február 7-i, vasárnapi borzas bundás, rémisztő, faragott maszkos, kereplővel és kolompokkal zajt csapó, a közönséggel vicceskedő busók felvonulása, és a főtéri tűzgyújtás jelenti. A programsorozat a hagyományos húshagyókeddi máglyagyújtással és a telet jelképező koporsó elégetésével ér majd véget február 9-én.

Hogyan juthatok el ide szervezetten? A MÁV Nosztalgia különvonatot szervez a vasárnapi eseményekre, a jegyárakról és a pontos programról ide kattintva tud tájékozódni.

Külföld: Velence, Olaszország

A velencei karnevál hagyományosan hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és egy nappal hamvazószerda előtt ér véget – idén január 23-án, szombaton nyílt meg, és február 9-ig tartanak a programok.

Galéria: Ide utazzon 2016 februárjában: Mohács és VelenceFotó: Bridget Davey / Europress / Getty

A karnevál idején Velence hatalmas színházi díszlethez hasonlít: elegáns jelmezek, Szent Márk tér fölött repkedő angyalok, akrobata előadások, fényjátékok, utcai felvonulások, palotákban rendezett puccos bálok, és néha már-már ijesztően kifejezéstelen maszkok jellemzik a forgatagot. A karnevál idei témája egyébként a helyi művészet és hagyomány.

Karnevál-történelem
A karnevál gyökerei egészen az ókori római időkig nyúlnak vissza: ekkoriban a február 15-én tartott Lupercalia-ünnepen az álarcos tömeg egy hajó formájú szekeret húzott végig az utcákon, a termékenység, bőség szimbólumaként, a természet újjászületését köszöntve. Az álarcos felvonulások a középkorban is divatosak voltak, az első írásos emlék, mely megemlíti a konkrét velencei karnevált, 1094-ből való. Velence a 18. században elnyerte a karneválok városa címet, így az európai nemesség kedvenc bulihelyévé vált. Állítólag inkognitóban még maga Ferenc József is részt vett az egyik karneválon. Kétszáz éves szünet után 1979-ben élesztették fel a karneválozás hagyományát, azóta turisták milliói keresik fel a várost, hogy részt vegyenek az ünnepségeken. 2014-ben fordult elő először, hogy 130 000 látogatót regisztráltak egyetlen napon, így új rekord is született a velencei karneválok történetében.

Az idei egymillió látogató fele a becslések szerint ismét külföldi lesz. Elsősorban a hétvégéket jellemzi elképesztő tömeg. Ilyen volt az elmúlt hétvége is, amikor kiválasztották Velence legszebb lányát, és felelevenítették az angyal repülésének hagyományát a Szent Márk-székesegyház harangtornyán. A karneválozók biztonsága érdekében megerősítették a biztonsági készültséget, bár az arcokat eltakaró maszkok viselését nem tiltották meg.

Galéria: Ide utazzon 2016 februárjában: Mohács és VelenceFotó: Anadolu Agency / Europress / Getty

Aki a karneváli forgatag mellett magára a városra is kíváncsi, érdemes már korán reggel a Szent Márk téren kezdenie napot, ugyanis nap közben itt van a legnagyobb tumultus. Ha megnéztük a székesegyházat, látogassuk meg a Dózse-palota gazdag gyűjteményét is, ahová akár már előre is megválthatjuk a jegyünket, kikerülve a pénztárnál álló sorokat.Szerelmesek számára a Sóhajok Hídja a következő kötelező állomás, a legenda szerint ugyanis ha egy szerelmespár áthajózik a híd alatt, a szerelmük örökké tart majd. És ha már a hajózásnál tartunk: Murano szigetét se hagyják ki!

Hogyan juthatok el ide szervezetten? Több magyar utazási iroda kínál buszos utakat a karneválra, a buszok Budapestről, és a nagyobb vidéki városokból indulnak. A legolcsóbb opciót a három napos "non stop" utak jelentik: a csoport az éjszakákat a buszon tölti, Velencére és a karneválra egy nap jut. Előnye, hogy akár fejenként 5900 forintból megúszható (plusz a 35 eurós kötelező hajójegy), hátránya, hogy a buszon aludni baromi kényelmetlen. Szintén autóbusszal, de háromcsillagos szállodában egy négynapos körút karneválozással már 67 500 forintba fáj.

Újabb cikkünk ebben a témában:

Lármás spanyoloktól a szolid skandinávokig - farsang Európában 
A farsang a hatalmas bulik és a lármázás időszaka, régen így űzték el a telet és a gonosz szellemeket. De ebben az időszakban Európa-szerte még ma is karneválok tucatjait szervezik, ezekből mutatunk most egy kis kóstolót.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek