Újra látogatható a felújított Kossuth mauzóleum

    Szerdán felavatták a Nemzeti Örökség Intézetének gondozásában felújított Kossuth-mauzóleumot a Fiumei úti sírkertben. Hazánk legnagyobb sírépítménye vezetett csoportokban újra látogatható.

    Kossuth Lajos, az 1848-49. évi szabadságharc szellemi vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Előbb Angliában, majd 1861-től Olaszországban - leghosszabb ideig Turinban (Torinóban) - élt, és ott is érte a halál 1894. március 20-án, 91 éves korában. Holttestét március 30-án hazahozták Budapestre, és április 1-jén országos - jóllehet nem hivatalos - gyász keretében, csaknem félmillió ember kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőbe. (Ferenc József uralkodó az állami gyászt megtiltotta.) Kossuth - jelenlegi mauzóleumától mintegy 70 méterre - díszpolgárként ideiglenes nyughelyet kapott Budapesttől.

    Fotó: Balogh Zoltán / MTI

    A székesfőváros nem sokkal Kossuth halála után úgy határozott, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb államférfijának méltó nyughelyet állít. A következő években a fővárosi bizottság előkészítette a mauzóleum megépítését, 1900-ban kiírták a tervpályázatot, de az 1902 márciusában lezárt pályázat nem várt fordulatot vett: az eredményhirdetés előtt hat voks Gerster Kálmán építész és Stróbl Alajos szobrászművész alkotását támogatta, de öt zsűritag - köztük Lotz Károly festőművész, Zala György szobrászművész és Lechner Ödön építész - a Bálint Zoltán-Jámbor Lajos tervezőpáros és Kallós Ede szecessziós alkotását hozta ki első helyezettnek. A döntés miatt három zsűritag visszaadta mandátumát és távozott, mondván, "művészietlen" tervet választott ki a testület, és sajtópolémia is kerekedett. Kossuth Ferenc, a forradalmár fia akarva-akaratlanul is beavatkozhatott a döntésbe, amikor az eredményhirdetés előtt kifejezte, neki is a Gerster-Stróbl-féle terv tetszik.

    Fotó: Balogh Zoltán / MTI

    A különféle formai panaszokat elutasítva a főváros végül elfogadta a döntést, így 1903-ban - többszöri tervmódosítás után - elkezdődött az eklektikus stílusú mauzóleum hat éven át tartó felépítése a temető III. számú kapujával szemben. A hét emelet magas síremléken elhelyezett két szobor, a felső baldachinon álló, oroszlánt megfékező bronz Géniusz, valamint a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos munkája. A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth valójában a mauzóleum belsejében nyugszik. Az ókeresztény ravennai mauzóleumra emlékeztető belső tér legnagyobb értéke a Róth Miksa műhelyében - Kölber Dezső kartonja alapján - készült mozaikdekoráció: a halott államférfi szarkofágja felett aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút.

    1909. november 25-én temették át ide Kossuth Lajost feleségével, lányával és húgával együtt, 1914-ben melléjük került Kossuth Ferenc, 1923-ban pedig Kossuth Lajos Tivadar (Kossuth Lajos két fia). Az 1848-49-es szabadságharcosok sírkertje veszi körül a mauzóleumot, építésze a mauzóleum mögött nyugszik a 39. parcellában.

    Fotó: Balogh Zoltán / MTI

    A mauzóleum a második világháború és az 1956-os forradalom harcai során is sérült. Hevenyészve felújították, 1993 és 1999 között pedig átesett egy rekonstrukción, de a műemlék számára legnagyobb veszélyt jelentő vizesedést nem sikerült felszámolni. A felső és az alsó szigetelés elégtelensége miatt az épület az utóbbi évekre oly mértékben átnedvesedett, hogy az mind a szerkezetében, mind a belsejében lévő mozaikdekorációban jelentős károsodást okozott. Egy éve be kellett zárni az épületet, mert a mozaikok elkezdtek lehullani, veszélyeztetve a látogatók testi épségét is.

    Magyarország legnagyobb sírépítményének felújítására a Nemzeti Örökség Intézete nyílt közbeszerzési pályázatot hirdetett 2015 végén, amelyből a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., valamint a Reko Konzult Restaurátor, Kivitelező és Tanácsadó Kft. közös pályázata került ki nyertesként. A vállalkozók határidőre teljesítették a feladatot, és a megnyert 410 millió forintos vállalkozói díjat nem használták fel teljes egészében. Az épület szerkezetét, a szobrokat, a külső felületeket és belső tereket, valamint a mauzóleum környezetét egyaránt érintő átfogó restaurációt és felújítást követően a belső tér vezetett csoportokban újra látogatható lesz - írja az MTI.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!