Nézze meg Táncsics börtönét!

    A Szabadság téri amerikai követség melletti szecessziót villát cserélte el a magyar állam a Táncsics-börtönért és két másik épületért. A Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épület hétfőn délután hatig még ingyenesen látogatható. Ha siet, még odaér - ha nem, nézze meg képeinket!

    A nagyközönség is megtekinthette október 5-én és 6-án a budai Várban található egykori Táncsics-börtönt, amelyet a magyar állam júniusban kapott vissza az Egyesült Államoktól. A látogatók vezetéssel járhatják be az egykori börtöncellákat és a lőportornyot, gyönyörködhetnek az egyedülálló dunai panorámában. 1849 első hónapjaiban számos hadbírósági tárgyalás és több kivégzés helyszíne is volt az épület, így az akkori áldozatokra is emlékezik az utókor október 6-án.

    A Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épület a budai Vár egyik legfontosabb építészeti öröksége, egyben magyar történelmi emlékhely: itteni börtönéből szabadították ki a márciusi ifjak 1848. március 15-én Táncsics Mihály írót, politikust, aki aztán 1860-tól 1867-ig újra itt raboskodott. Az épület homlokzatán elhelyezett emléktáblák tanúsága szerint raboskodott itt Kossuth Lajos (1837-1840 között és 1847-1848-ban), Wesselényi Miklós báró (1839-ben), Batthyány Lajos gróf, Czuczor Gergely és Károlyi István gróf (1849-ben) és Jókai Mór (1862-ben).

    A budai Várban található épületet a magyar állam júniusban kapta vissza az Egyesült Államoktól
    Galéria: Táncsics börtöne a budai Várban
    Fotó: Illyés Tibor / MTI

     A telken a középkorban a Régi királyi ház, lényegében a király magánlakosztálya állt, s itt működött a pénzverde is. Ezután a pálosoké, majd a Cillei-családé volt, majd püspöki palota lett. Buda 1686-os visszafoglalása után, 1720-ban a romba dőlt területen vastag falú lőporraktár épült, e köré emelték 1810 és 1833 között a késő barokk épületet. Az ingatlan elsősorban nem laktanyaként, hanem börtönként funkcionált, a Habsburg-uralom idején ide zárták be az elnyomás ellen tiltakozókat. A vaskos falú volt lőportornyot szokták Táncsics-börtönnek nevezni, bár az író nem ott, hanem a főépület egyik utcára néző szobájában raboskodott. Az épületen 1887-ben kisebb udvari bővítést végeztek, ekkor már a katonai Térparancsnokság birtokában volt.

    A műemléképület udvarát, a Vár legkeletibb kiszögellését a pazar kilátást nyújtó Erdélyi-bástya öleli körül. Közelében volt az első budavári királyi központ IV. Béla király idejében, és valaha állt itt egy középkori lakótorony is, amelynek alapjai az egykori pénzverővel együtt még a föld alatt rejlenek, ezek feltárását a tervek szerint rövidesen megkezdi a Budapesti Történeti Múzeum. A Vár legújabb, 25 éves koncepciójában egy kilátótornyot terveztek ide.

    A mintegy 1000-1200 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanban a 20. század első felében a Pénzügyminisztérium bélyegjövedék és jogilleték hivatala működött. 1948-tól háborús jóvátételként az Egyesült Államok nagykövetségének tulajdona lett, de a Függetlenség napján, július 4-én tartott kerti ünnepségen kívül alig használták. A lakóház egy szakasz, a nagykövetséget őrző tengerészgyalogos szálláshelyéül szolgált, az emeleten konditermet rendeztek be. Az ingatlan negyedét kitevő volt börtönépület 1985-ben újra a magyar állam tulajdona lett, de használatba venni nem lehetett, mert megközelíteni csak az amerikai tulajdonú épületen keresztül lehetett volna, ezért évi egy dolláros jelképes összegért 33 évre bérbe adták az Egyesült Államoknak.

    BHatalmas boltívek Galéria: Táncsics börtöne a budai VárbanFotó: Illyés Tibor / MTI

     Az ingatlan teljes magyar tulajdonba vételéről 2001 óta folytak tárgyalások, s George W. Bush amerikai elnök 2006. június 21-22-i budapesti látogatásán elvi egyezség született az ingatlancsere formájában történő visszaszolgáltatásról. A megállapodást Göncz Kinga külügyminiszter és April Foley amerikai nagykövet 2007. szeptember 10-én írta alá. Ez rögzítette, hogy az amerikai fél a Táncsics-börtönt is magában foglaló ingatlant két másik épülettel (Béla király út 1-3., Széchenyi rakpart 12.) együtt visszaadja a magyar államnak, cserébe Magyarország csaknem két és fél milliárd forint értékben átadja és felújítja az amerikai nagykövetség melletti két épületet (Szabadság tér 10. és 11.). Az Országgyűlés 2007. november 19-én fogadta el az ingatlancseréről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt.

    A Nagy Gábor Tamás, Budavár fideszes polgármestere által felkért nemzetközi szaktekintélyekből álló grémium 2008 márciusában nemzeti emlékhely kialakítását, 2009-ben a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSA), mint a szólásszabadsággal kapcsolatos és azt ellenző dokumentumok gyűjtője egy leendő Szólásszabadság Háza megvalósítását javasolta az épületben, az ingatlan hasznosításáról egyelőre nem született döntés.

    Fantasztikus a panoráma
    Galéria: Táncsics börtöne a budai Várban
    Fotó: Gyöngy Katalin / Travelo

     A magyar állam által vállalt és csereként szolgáló, a Szabadság téri nagykövetség szomszédságában álló bécsi szecessziós stílusú épületkomplexum átépítése a hosszadalmas beszerzési eljárások, az első kivitelező csődje és az amerikai biztonsági követelmények többszöri változása miatt elhúzódott. A rekonstrukció a 2010-es kormányváltás után felgyorsult, a helyszíni munkálatok 2012 májusában megkezdődtek. 2013. május 30-án Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet vette át a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően felújított épületegyüttest, amelynek használatba vételét követően, 2014. június 20-án újra magyar tulajdonba került két másik ingatlan mellett a történelmi jelentőségű egykori budavári Táncsics-börtön.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!