A kód: Bethlen 1613

    Ki volt valójában Bethlen Gábor? Miért nem szerette számos kortársa azt a fejedelmet, akinek nevéhez ma Erdély aranykorának kezdetét kötik? Ezekre a kérdésekre keresi a választ multimédiás alkalmazások és korabeli tárgyak segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) szerdától látható, A kód: Bethlen 1613 című kiállítása.

    Négyszáz éve lépett trónra az a férfi, akinek neve összeforrt Erdély aranykorával, de Bethlen Gáborhoz még ma is nehéz semlegesen viszonyulni - mondta el a kiállítás keddi sajtóbemutatóján Csorba László, az MNM főigazgatója.

    A kód: Bethlen 1613. - kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban Facebook

     Oborni Teréz, a Magyar Tudományos Akadémia BTK Történettudományi Intézetének kutatója hozzátette: kurátortársaival politikusként és magánemberként, a fiatalabb korosztályok számára is érdekesen kívánták bemutatni Bethlen Gábor alakját, többek között érintőképernyők vagy a fejedelem elképzelt Facebook és Instagram oldalának segítségével.

    Erdély Bethlen Gábor idején vált az európai politika valódi szereplőjévé, a kortársak szerint a tizenhét éven át uralkodott fejedelem volt az, aki "az magyar nemzetet elhíresítette vala".

    A 17. század elejéről már számos személyes hangú beszámoló fennmaradt, amely gyakran segít feltárni a kor vezető politikusainak személyiségét - jegyezte meg a történész. Az MNM kiállítása is számos, Bethlenről megfogalmazott kortársi véleményt vonultat fel falszövegek formájában, de a fejedelem életének több apró momentumát is felidézi.

    A tárlaton látható tüskés trónszék például nemcsak azt a szimbolikus üzenetet hordozza, hogy diplomáciailag milyen nehéz volt a Porta és a Habsburgok között egyensúlyozni, hanem utal egy Kemény János által feljegyzett jelenetre is. Egy szolgája, hogy Bethlen vizsláját elszoktassa gazdája székétől, abba tűket szúrt, ezekbe azonban a fejedelem ült bele, aki a kellemetlen meglepetés ellenére meg tudott bocsátani - idézte fel Oborni Teréz.

    Kiss Erika, az MNM főmuzeológusa elmondta: Bethlen Gáborról nem maradt fenn kortárs egészalakos portré, a kiállítás szervezői ezért egy fiatal művészt, Székely Beátát kérték meg, hogy alkossa meg a festményt, amellyel szemben a fejedelem ellenfeleinek portréi kaptak helyet.

    A belső terem a "homo intimust" mutatja be gyakran gyötrődő, dilemmákkal küzdő, mégis határozott emberként. A látogató itt többek között a Secretumok szekrényében találkozhat az uralkodó személyes tárgyaival, és visszaemlékezések segítségével megismerheti Bethlen Gábor, valamint feleségei viszonyát. A kor megértéséhez egy félórás, ismeretterjesztő és tévéfilmekből összevágott videó járulhat hozzá, míg Bethlen mának szóló "üzenetét" - végrendeletének egy részletét - okostelefonon olvashatják a 2014. február 2-ig nyitva tartó kiállítás látogatói.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!