Újra virágzik a Duna

    A tiszavirághoz hasonló dunavirág valószínűleg a vízszennyezés miatt pusztult ki hazánk legnagyobb folyamából. Az elmúlt években viszont újra megjelent, és Tahitótfalunál tömegesen rajzik.

    Fotó: Bajomi Bálint

    A kérészek rendjébe tartozó közismert fajt, a tiszavirágot júniusban és júliusban lehet néhány napon keresztül nagy mennyiségben megfigyelni a Tisza hazai szakaszán. Ugyanebbe a rendszertani csoportba tartozik egy közeli rokon, de méretre jóval kisebb faj, a dunavirág (Ephoron virgo), amely többek között a Dunában és a Rábában őshonos - írja a Turizmus Online.

    A kora esti órákban lehet megfigyelni

    A Dunából valószínűleg a vízszennyezések miatt tűnt el évtizedekre, azonban a hazai és külföldi Duna-menti kormányok és városi önkormányzatok tevékenysége eredményeként az utóbbi néhány évben jelentős mértékben javult a folyó vizének minősége, aminek közegészségügyi és természetvédelmi jelentősége is van.

    Tavaly volt újra látható, hogy a dunavirág tömegesen rajzott a hazai Duna-szakasz számos helyszínén. Kriska György, az MTA Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE TTK Biológiai Intézetének adjunktusa munkatársaival Tahitótfalu mellett idén augusztus 19. óta szinte minden este ismét megfigyelte a tömegrajzást. Azért ebben az időpontban, mert a dunavirág rajzása a Duna egy adott szakaszán két héten keresztül, nagyjából augusztus 19-től szeptember elejéig tart, és a kora esti óráktól, alkonyattól kezdve figyelhető meg – mondta el Kriska György a Turizmus Online-nak. Ezek alapján pedig okkal remélhetjük, hogy a dunavirág sikeresen megtelepedett a magyarországi Duna-szakaszokon.

    A rokon faj, a tiszavirág rajzása egyébként június közepétől július közepéig tart a Tiszán felfelé haladva; egy adott helyen csupán néhány napig rajzanak a kérészek, és nagyjából 18 és 20 óra között, tehát még világosban repülnek.

    Fotó: Bajomi Bálint

    A lámpafény keríti a rajokat csapdába

    A Tahi és Tahitótfalu közötti Tildy Zoltán híd lámpái rajzás idején tömegével vonzzák magukhoz a kérészeket, amelyek sárgásfehér színű csóvákat alkotnak a lámpák körül. Ezáltal ún. ökológiai csapdába kerülnek az állatok, és sajnos milliószámra pusztulnak el a nőstény egyedek, petecsomóikkal együtt. A dunavirág hazánkban a törvény által védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft, így több tízmilliárdos természetvédelmi kár keletkezik a lámpák miatt.

    Ezért is nagyon fontosak az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének és az ELTE Környezetoptikai Laboratóriumának az együttműködésével megvalósuló természetvédelmi célú kutatások, amelyek a dunavirág ökológiai csapdájának tudományos feltárásán túl a természetkárosítás problémájára is megoldást adhatnak.

    Kriska György kijelentette, hogy „jelen ismereteink szerint e végzetes hatású ökológiai csapda ellen nem tudunk olyan ellenszert javasolni, amely a mesterséges fényforrások hatását teljes mértékben kiküszöbölve biztosítaná a rovarok zavartalan repülését, ugyanakkor kézilámpás vizsgálataink eredményeire alapozva javaslatot teszünk egy olyan megoldásra, amely a dunavirág utódgenerációjának megmenekülését szolgálhatja.

    Fotó: Potyó Imre

    Ennek egyik eleme egy olyan fénysorompó kialakítását jelentené az optikailag veszélyes objektumok (pl. kivilágított hidak és horgonyzó hajók) előtt, amely a kivilágított hidakhoz hasonlóan megakadályozná a kérésznőstények továbbhaladását, ugyanakkor az ezeknél feltorlódott kérésztömeg végül nem száraz felületre, hanem a folyóvízbe hullana az utódgeneráció kifejlődését biztosító kérészpetékkel együtt. A másik eleme a javaslatnak az, hogy a fényforrásokat kell úgy megváltoztatni polárszűrőkkel, hogy ne vonzzák a kérészeket."

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!