Kisvonat jár a felújított Stonehenge-hez

    Még a téli napforduló előtt nyitja meg kapuit az angliai Stonehenge új látogatóközpontja és múzeuma, amely mintegy két kilométerre lesz a kőtömböktől. A látogatókat apró - dzsip vontatta - vonat fogja elszállítani a Stonehenge-hez.

    Az új épületet és a kőtömböket övező táj átalakítását úgy tervezték, hogy az "visszaadja a megalitikus építményegyüttes méltóságát", megnyitva az utat a várt évi egymillió látogató előtt. A 27 millió fontból (9,5 milliárd forint) megvalósult felújítás keretében új épületet emeltek két és fél kilométerre a kövektől. A központban a neolit korról láthatnak kiállítást a látogatók, akik ezután egy ősi - körmeneteknél használt - sétányon végiggyalogolva, vagy dzsip húzta vonattal közelíthetik meg Stonehenge-et- írja az MTI.

    A projekt keretében füvesítették az építményegyüttest övező terület egy részét és júniustól végleg lezárták a kőtömbök mellett évtizedekig futó forgalmas autóút egy szakaszát. Simon Thurley, az English Heritage örökségvédelmi szervezet munkatársa szerint a látogatók az elmúlt években kialakult "zűrzavartól és szeméttől megszabadítva" gyönyörködhetnek a kőtömbökben.

    A Stonehenge-et három szakaszban építették az i.e. 3000 és i.e. 1600 között, továbbra is tisztázatlan célból. Egy közelmúltbeli vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a kőépítmény területe előkelő családok hatalmas temetkezési helyeként szolgálhatott nagyjából az i.e. 3000-től kezdődően. A régészek több tucat személy elhamvasztott csontjaira bukkantak és megállapították, hogy a földi maradványok egy részének helyét eredetileg lazurit jelezte.

    Stonehenge I-et körülbelül 500 évig használták, azután elhagyták, területét benőtte a bozót. A második szakaszban emelt, a dél-angliai Wiltshire-ben ma is álló Stonehenge eredeti rendeltetési céljára vonatkozó elméletek közt szerepel, hogy a rejtélyes őskori kőtömbök egykor druida szentélyként szolgáltak, vagy obszervatóriumként használták csillagászati tanulmányokhoz, illetve gyógyító helyként építették Britannia korai lakói, akik hordákban járták a vidéket. A létesítményt a harmadik szakaszban tovább bővítették.

    Állítólag megfejtették a Stonehenge titkát
    A körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló őskori építmény keletkezéséről számos legenda keringett. Tippelték már ősi druida szentélynek, gigantikus naptárnak, egy mára eltűnt civilizáció templomának, a vadabb összeesküvés-elméletek pedig természetesen a földönkívüliek keze nyomát vélték felfedezni benne. A brit régészek eredményei cáfolják az összes korábbi elméletet. Tavaly az Index is írt arról, hogy öt brit egyetem 10 éves kutatás után arra jutott, hogy egy olyan emlékmű, mely az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi. Erre utal többek között az is, hogy Stonehenge kövei különféle, egymástól több száz kilométeres távolságra levő helyekről származnak. Nemrég pedig arról lehetett olvasni, hogy a Stonehenge egy, a jégkorszakban alakult magaslatra épült, ahol az olvadó jég úgy vájta ki a területen a hasadékokat, hogy azok télen a napnyugta, nyáron a napfelkelte felé irányultak. Vagyis Stonehenge építői 4500 évvel ezelőtt csak kihasználták a természetes adottságokat.

    Jelek utalnak arra, hogy a terület hatalmas tömegeket vonzott a nyári és téli napfordulók idején. Ez a hagyomány még ma is él. Most szombaton, az északi félteke legrövidebb napján több száz önjelölt druida, pogány és a new age-mozgalom élvhajhászai gyűlnek össze a kőtömböknél a téli napforduló alkalmából.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!