Télen többet járunk Ausztriába

    Ausztriában Murau és Villach környéke, Szlovákiában Donovaly, Romániában a Madarasi Hargita, Ukrajnában Bukovel a legnépszerűbb síközpont a magyar turisták körében - derül ki az MTI által készített körképből.

    Ausztriában elsősorban Stájerország és Karintia síközpontjai vonzzák a magyar turistákat. Az osztrák idegenforgalmi hivatal budapesti kirendeltségének tájékoztatása szerint a 2011-12-es téli szezonban 267 ezer magyar vendég összesen egymillió-tizenhatezer vendégéjszakát töltött Ausztriában.

    A stájerországi Murau-Kreischberg régió volt a legnépszerűbb a magyar síelők körében, itt 80 ezer magyar vendégéjszakát regisztráltak. Nem sokkal maradtak el ettől Karintiában a Villach-Faaker See-Ossiacher See síközpontjai sem, ahol 74 ezer vendégéjszakát töltöttek magyarok. A harmadik és a negyedik helyen a stájerországi Lachtal (43 ezer vendégéjszaka) és a karintiai Hermagor-Pressegger See régió (28 ezer vendégéjszaka) áll.

    A vendégéjszakák számát tekintve Ausztria idegenforgalmának majdnem pontosan a felét teszi ki a téli turizmus. A magyarok ezzel szemben gyakrabban keresik fel Ausztriát télen, mint nyáron: esetükben 65-35 százalék az arány, a téli turizmus javára. Az idei, 2012-13-as téli szezonban is kedvezően alakul és akár új rekordot is dönthet a magyar vendégek száma. Erre utal, hogy egyedül novemberben 200 ezer magyar vendég jelentkezett be kereskedelmi szálláshelyekre.

    A szlovákiai síparadicsomok közül a magyar turisták körében már hosszú ideje Donovaly és környéke a legkedveltebb. A Magas-Tátra és a környező hegységek - ahol a sípályák túlnyomó többsége található - az egész éves látogatottság szempontjából az egyik legjelentősebb turisztikai célpontot jelentik Szlovákiában.

    Peter Chudy, a magas-tátrai idegenforgalmi szövetség igazgatója szerint a Magas-Tátra látogatottsága az utóbbi években átlagosan évi 450 ezer fő körül mozog. A turisták fele nyáron érkezik, egyharmaduk a négyhónapos - decembertől március végéig tartó - téli főszezonban, a látogatók fennmaradó része pedig az elő- és utószezonban érkezik.

    A Magas-Tátrába érkező turisták 60 százalékát hazai látogatók teszik ki. A külföldről érkező vendégek legnagyobb része Csehországból, Lengyelországból, Németországból, Dél-Koreából, Magyarországról, valamint a volt szovjet tagköztársaságokból érkezik.

    Peter Chudy szerint a magyar turisták Magas-Tátra iránti érdeklődése 2003-tól folyamatosan csökkent, a helyzet 2011-re stabilizálódott, majd a látogatók száma lassú növekedésnek indult, és számuk az elmúlt két évben 10-11 ezer körül mozgott.

    Romániában a Hargita Turisztikai Egyesület számításai szerint a székelyföldi Madarasi Hargita síközpont vonzza a legtöbb magyarországi turistát. Magyari Tekla, a síközpont szóvivője az MTI-nek elmondta, a sítelep vendégeinek hét közben mintegy fele magyarországi, de ez az arány hétvégenként - a helyi síelők megjelenése miatt - 10-15 százalékra csökken. A szóvivő szerint több magyarországi iskola rendez évről évre sítábort diákjai számára a Madarasi Hargitán.

    A Bihar és Fehér megye határán levő Vertop sípályáin épp a hétvégeken nő a magyarországi turisták száma - tájékoztatta az MTI-t Vasile Birta, az egyik helyi szálloda tulajdonosa. Az Aranyos folyó forrásvidékén levő sítelep ugyanis alig 180 kilométerre fekszik Debrecentől.

    A román szaktárca kimutatása szerint a 2012-2013-as síszezon elején az országban összesen 126 kilométer, hatósági engedéllyel működő sípálya létezett. A legtöbb sízőt a Brassó közeli és a Prahova völgyi sítelepek vonzzák, de egyre látogatottabbak a Petrozsény körüli és a Nagybánya körüli sítelepek is.

    Ukrajnában a magyar síelők körében az Ivano-Frankivszk megye területén épült Bukovel síközpont a legnépszerűbb. A magyar határtól 230 kilométerre fekvő üdülőhely Ukrajna legnagyobb és legfelkapottabb, és egyben legdrágább síparadicsoma, ahol az összesen 50 kilométernyi sípálya decembertől májusig használható.

    A magyar határhoz legközelebb, attól 100 kilométerre a Kraszija síparadicsom található, amely Ukrajna egyik legfejlettebb, de kevéssé ismert síterepe.

    Bukovelnek és a közeli, Kárpátalja területén található, a magyar turisták által szintén kedvelt Dragobrat és Fülöpfalva (Pilipec) sítelepeknek Bíró András személyében magyar anyanyelvű helyi idegen- és túravezetője, utazásszervezője is van. Elmondása szerint az ukrán idegenforgalmi irodák arra számítanak, hogy a nehézkes határátkelés és rossz útviszonyok ellenére egyre több turista keresi majd fel Magyarországról az Ukrán-Kárpátok sípályáit.

    A szomszédos országokban az elmúlt években - a fejlettségi különbségeknek megfelelően - más-más fejlesztések valósultak meg a síturizmusban.

    Szlovákiában a síturizmus fejlesztését érintő legnagyobb beruházásokra az utóbbi években magántőkéből került sor. Peter Chudy szerint a Magas-Tátrában két jelentős befektetés valósult meg tavaly, az egyik a Tátralomnichoz közeli Buková Hora sípálya kiépítése, valamint a tátralomnici, kabinonként 8 személyes felvonó megépítése és beüzemelése volt.

    Az economica.net portál közlése szerint a román szaktárca az utóbbi két évben a Sízés Romániában programon keresztül kilenc síprojektet támogatott uniós forrásokból összesen 61 millió euró értékben. További kilenc sípálya-fejlesztési szerződést kötött összesen 216 millió euró értékben, amelyek a következő két évben fognak megvalósulni.

    Ukrajnában a síturizmus, amely elsősorban a Kárpátokhoz kötődik, csak az utóbbi években vált az idegenforgalom számottevő részévé. Ezt a fejlődést jelzi, hogy az utóbbi két évben 100 millió eurót fektettek csak Bukovel fejlesztésébe.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!