Bán Aladár észt gyűjteménye a Néprajzi Múzeumban

    Száz év után először tárják a nyilvánosság elé a Bán Aladár-gyűjtemény válogatott anyagát, amely az észt szigetvilág: Saaremaa, Hiiumaa, Muhumaa tárgyi néprajzát mutatja be. A Néprajzi Múzeumban szombattól látható tárlat mellett fotókiállítás is nyílik A vízimadarak népe címmel Lennart Meri észt folklorista vándorútjairól.

    A múzeum Bán Aladár (1871-1960) műfordító és folklorista 1900-as évek eleji észtországi gyűjtésének válogatott anyagát mutatja be - mondta el az MTI-nek Kerezsi Ágnes, a kiállítás kurátora.

    A kutató 1910 után fordult az észt néprajz felé. Vikár Béla Kalevala-fordításának hatására belevágott az észt népi eposz, a Kalevipoeg magyarra való átültetésébe, és többször is járt Észtországban.

    A Svédország alatt fekvő, három legnagyobb balti-tengeri szigeten, az evangélikusok lakta Saaremaán, Hiiumaán és Muhumaán, valamint a délkeleti határszélen élő, pravoszláv hitű szetuknál gyűjtött 1911. június végétől augusztus végéig 548 tárgyat, köztük viseletet, textíliát, használati eszközöket a Néprajzi Múzeumnak. Észtországnak erről az elzárt, archaikus vidékéről származik az anyag kétharmada, a múzeum hat termét tölti meg a gyűjteményből összeállított anyag - hangsúlyozta a kurátor.

    A vízimadarak népe című tárlat a Magyarországi Észt Intézet fotókiállítása, amely Lennart Meri (1929-2006) volt észt köztársasági elnök, filmes néprajzkutató finnugor népeket felkereső vándorútjainak összegzése. A 12 tabló a folklorista 1969 és 1988 között készült képeivel egy-egy népcsoportot mutat be, köztük a szibériai hantikat, manysikat, nganaszanokat, a Volga-menti mari és erza lakosú falvakat és magyarországi fotókat. A kutató képeinek témája az életforma, a háztípusok, a portrék, a szertartások, a különböző foglalkozások, mint például a halászat vagy a lékes halászat. Forrásértékű fotókról van szó - hívta fel a figyelmet a kurátor.

    Az utolsó teremben kitett nagy méretű fotókon azt mutatják be, hogyan élnek tovább új formában a népművészeti hagyományok. A korszerű személyautóra muhumaai mintás matrica került, így járták vele körbe az országot. Tallinn 2011-ben Európa kulturális fővárosa volt. A város vezetősége és a közlekedési vállalat az Észt Nemzeti Múzeum digitalizált szőnyeggyűjteményéből rakott mintákat tíz autóbuszra, a hátsó ajtón pedig olvasható volt a minta eredete - jegyezte meg Kerezsi Ágnes.

    A kiállítás péntek esti megnyitójára Priit Pallum, Észtország budapesti nagykövete muhumaai népviseletben vonul be - árulta el a kurátor.

    A március 31-éig nyitva tartó kiállításon Lennart Meri néprajzi filmjeiből lesznek vetítések, bemutatják a róla készült dokumentumfilmet, és tárlatvezetéseket is tartanak.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!