Mesél a kastély - mesél a város

    Gyula telis-tele van mesékkel. A 14. század első fele óta gyűjti történeteit a történelmi fürdőváros, amiket ma izgalmas és látványos módon mond el az arra utazóknak.

    Gyuláról – a kolbász mellett – általában mindenkinek a méltán híres, az országban egyedülállóan strand-, élmény- és gyógyfürdő kategóriában is ötcsillagos minősítéssel rendelkező Gyulai Várfürdő jut eszébe. Az Almásy-kastély 8,5 hektáros, természetvédelmi területté nyilvánított parkjában található fürdő vize 1968 óta hivatalosan is gyógyvíz, 1971-ben a fürdő gyógyfürdő, környéke pedig 1984-ben gyógyhely minősítést kapott.

    A 10 gyógymedencébe kerülő, 72 °C-os, 2005 méter mélységből feltörő gyógyvíz gyógyírként szolgál mozgásszervi károsodások, reumás panaszok, helyi idegbántalmak és gyulladásos nőgyógyászati betegségek esetén, sikerrel alkalmazható balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelések során is.

    Galéria: Mesél a kastély – mesél a városForrás: Travelo

     

    Az AquaPalota családi élményfürdővel kibővített Gyulai Várfürdő a Dél-Alföld legújabb, legmodernebb, európai színvonalú strand-, gyógy- és élményfürdője, amely minden évszakban, minden korosztály számára tökéletes szórakozást nyújt.

    De nem véletlenül hívják történelminek ezt a fürdővárost – sok száz éves múltjának gyönyörűen megőrzött emlékei igazi időutazássá teszik az itt töltött napokat.

    1332-ben a település már Gyula néven szerepelt a krónikában, de a jelenlegi város kezdetei ennél korábbra nyúlnak vissza. Városodása az Anjou királyok idejében indult el, a vár építése 1405-ben kezdődött. Fejlődése a tizennyolcadik század második felében gyorsult fel. A település mai arculatának jellegzetes jegyei a 19. században és a 20. század első felében alakultak ki.

    A Károly Róberttől kapott több kiváltság mellett a Maróti János macsói bán építtette vár alapozta meg Gyula sok évszázados megmaradását. Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavára volt Mátyás király tulajdona, aki aztán egyetlen fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A falak láthatták Dózsa seregeit, pár évtizeddel később pedig már az oszmán birodalom rettenetes haderejének kellett ellenállnia.

    Fel tudja idézni az egri hősök neveit és ismeri a 16. századi szigetvári történéseket is? És a gyulai vitézekét? Pedig ugyanúgy megérdemelnék!

    Már 3000 lakosú megyeszékhely volt a település, amikor vára a Magyar Királyság három legjelentősebb erődítményeinek egyike lett, az egri és a szigetvári mellett. Idén 450 éve, hogy Kerecsényi László várkapitányságával a nagyjából huszonötszörös túlerő ellenére több mint két hónapig, egészen pontosan 63 napig tartott ki az erődítmény, ami rekordhosszúságúnak számít a török elleni harcokban. S bár a vár a törökök kezére került, azok az esős, őszi időszak beköszöntével nem tudtak továbbmenni. Kerecsényi és végvári vitézei kétszer olyan hosszú ideig álltak ellen a töröknek, mint Zrínyi serege.

    Milyen szerencsés Szigetvár, hogy Zrínyi megénekelte hőseit! Hálás lehet Eger, hogy csillagainak emléke fényesen világít máig Gárdonyi Gézának köszönhetően! De Gyuláról nem igazán regélt eddig senki. A mai gyulaiak azonban már tudatosan állítanak méltó emléket Kerecsényi Lászlónak és kétezer katonájának. A vár 24 kiállítóterében meséli el közel hét évszázad történetét.

    A török kor lezárulásáig a vár volt Gyula szimbolikus épülete, azt követően szerepét a vele szemben álló kastély vette át. S bár az erődítmény is megélte a magyar történelem sok izgalmas pillanatát, a kastély kultúrtörténetünk legjelentősebb helyszínévé vált.

    Forrás: Travelo

     

    A felújított és idén tavasszal átadott Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont el is mesél minden izgalmas részletet. A közel 2,5 milliárd forintból megújult épület 18. század elején kezdődött történetét a Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban című állandó kiállítás idézi fel.

    Az épületben helyet kapott tárlat arról mesél, amit eddig Európa és hazánk jeles főúri épületeinek bejárásával sem tudhattunk meg: mi működtette a kastélyok hétköznapjait, hogy nézett ki a színfalak mögötti világ az arisztokrácia otthonaiban? Hazánkban egyedülálló módon, a 21. századi interaktív technika segítségével, izgalmasan és kreatívan mutatja be a korabeli mindennapokat, a személyzet tagjainak feladatait és még számos érdekességet.

    De az épület rejt még titkokat, melyeket a felújítás után már boldogan kikotyog; az itt tett három királylátogatásról, tíz, a kastélyban lefegyverzett aradi vértanúról, Albrecht Dürer gyulai kapcsolatairól, az Erkel családról.

    Tud olyan történeti-, kultúrtörténeti kiállítást, ahol több időt töltene el a gyermeke, mint Ön? A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont ilyen; egyedülálló tárlata meglepetéseket és főleg rengeteg új információt ad mindenkinek úgy, hogy közben megadja a felfedezés örökké izgalmas élményét is. Ebben segít a tárlat közel negyven digitális, interaktív eszköze és megszámlálhatatlan látványos installációja. Valóban az érzékszervekre hat: nem csak látva, hallva és tapintva gyűjtheti a látogató az ismereteket, de a Nemzeti illat nevű parfüm megszagolásával arról is képet alkothat, milyen változatos formában voltak jelen a 19. század közepén a hétköznapokban a reformkori törekvések.

    A kastély munkatársai másként is segítenek az akár több órányi „mesehallgatásban": a nyári időszakban minden nap (hétfőn is) várják a látogatókat, a hét második felében (csütörtök és vasárnap között) pedig – az országban megint csak egyedülálló módon – délelőtt tíztől este tíz óráig látogatható az épület.

    Ne mondjon le Gyula más jeles épületeinek meséiről sem!

    A település Németváros részében áll egy egykori iskola és tanítói lakás – Erkel Ferenc szülőháza. Nagyapja Pozsonyból költözött Gyulára Wenckheim gróf kérésére, s a család hamarosan a város kulturális életének meghatározó szereplője lett. Rendszeresen közreműködtek a kastély koncertjein, a legidősebb Erkel pedig – a kastély kulturális ceremóniamestereként – Ferenc császárt és lányát, Mária Lujzát (Napóleon későbbi feleségét) kalauzolta végig az épületben és a várban.

    Az Erkel Ferenc Emlékház nemzeti himnuszunk szerzőjének állít emléket, de a korabeli tanításról, iskolai életről és Európa nemzeteinek himnuszairól is mesél.

    A belvárosban találja a messze híres Százéves Cukrászdát, ami valójában nem is száz, hanem lassan 180 éves. Az 1801. évi tűzvész után létesült épület 1839-ig gyógyszertár volt, a cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester.

    Galéria: Mesél a kastély – mesél a városForrás: Travelo

     

    A Százévest Petőfi Sándor is látta, és nem csak amiatt, mert kortársak voltak; a Százéves szomszédságában álló Ladics-házban a költő valóban megfordult. A ház a 19. század elején épült barokk stílusban, eredetileg jegyzői lakásként. Dr. Ladics György ifjú házasként költözött ide feleségével Szarvasról, s leszármazottai egészen az 1980-as évekig éltek itt. A tradíciókat igen tisztelő családban öt generáción át öröklődtek az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek, s a szellemi életükről is árulkodó tárgyi emlékek – a család kihalásával a sok évtizednyi hagyatékot a város örökölte. Az épület különlegességét az is adja, hogy nem különböző otthonokból gyűjtötték össze berendezési tárgyait, a család gyűjtötte azokat. S míg a paraszti életet több múzeum és skanzen is felidézi, a dualizmus kori és a két világháború közötti vidéki polgárság életét szinte kizárólag a gyulai Ladics-házból ismerhetjük meg.

    Keresse szeptember 1-től érvényes CSOMAGAJÁNLATAINKAT, melyek tartalmazzák a belépőt a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontba vagy akár a Gyulai Várfürdőbe is! A csomagok Visit Gyula Card-ot is tartalmaznak, mellyel számos plusz élményhez juthatnak kedvezményesen vagy ingyenesen!

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!