Száz éve nem látott állatok érkeztek a városligeti állatkertbe

    Ismét látható a rozsomák a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A torkosborznak is nevezett faj emberemlékezet óta hiányzott a kert állatai közül.

    Ezt az állatfajt emberemlékezet óta nem láthatta a budapesti közönség, habár vannak adatok arról, hogy a múltban, például 1912-ben már volt ilyen állat a főváros állatkertjében. Az új rozsomákok ketten vannak, bár egy időben még nem lehet látni őket, mert az összeszoktatásukat csak ez után fogják megkezdeni.

    A nőstény állat a finnországi Ähtäri állatkertjében született tavaly februárban, ahol a Tuija nevet kapta. A név elterjedt Finnországban, jelentése az örökzöld növényre, a tujára utal. A 2012-ben született hímet a Moszkvai Állatkertből kapta Budapest, a karanténozás ideje alatt az itteni gondozók Igornak kezdték becézni, a név rajta ragadt. Igor és Tuija októberben kerültek a magyar fővárosba, érkezésük után még egy ideig a karantén lakói voltak. A Nagyszikla oldalában, a tigrisekkel szemben kialakított helyükre december elején költöztették át őket, és miután megismerkedtek a belső férőhelyükkel, a kifutóra is kimehettek egyelőre csak külön-külön.

    Az állatkert közleménye szerint az új rozsomákok megfigyeléséhez kell némi szerencse. Tuija ugyanis most még szívesebben tartózkodik a belső férőhelyen. Igor sokkal inkább rávehető, hogy a kifutón megmutassa magát a közönségnek, de azért nála is előfordul, hogy a kifutó egy kevésbé jól látható szegletébe húzódik vissza. Ezért azt Állatkert jelen pillanatban még nem tudja megígérni, hogy bárki bármikor láthat rozsomákot, de egy kis türelemmel és szerencsével azért meg lehet figyelni legalább az egyiküket. Legjobb eséllyel akkor, amikor nap közben Igor a kinti területre kap enni.

    Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert

     A rozsomák a menyétfélék közé tartozik, a jól ismert nyestnél vagy görénynél sokkal nagyobbra nő. A nőstények 6-12, a hímek 11-18 kg-ot is nyomhatnak. Az állat ránézésre is erőteljes testfelépítésű, megjelenésében van valami medveszerű is. A rozsomák őshazája Eurázsia és Észak-Amerika, ám azoknak kizárólag az északi területein fordul elő. Európában főként Skandináviában, illetve Oroszország európai részének északi vidékein él vadon. A tajga örökzöld erdőségeiben és a fátlan tundrán egyaránt otthon érzi magát.

    Táplálkozását tekintve elsősorban dögevő, különösen a rénszarvasok és a jávorszarvasok tetemeit kedveli, de partközeli élőhelyeken akár a partra sodródott fóka- vagy bálnatetemekbe is belekóstolhat. Alkalmanként kisemlősökre vagy madarakra vadászik, de juhokat vagy szarvasokat is zsákmányul ejthet. Étlapján apró bogyós gyümölcsök, diók, gombák is szerepelnek. A rozsomák szaporodásbiológiai jellegzetessége, hogy a megtermékenyített petesejt az anyaméhben rendszerint késleltetve, egy embrionális nyugalmi állapotot követően ágyazódik be. Így a párzás ideje csak mérsékelten befolyásolja az utód születési idejét, amelyre a legnagyobb túlélési lehetőséggel kecsegtető időszakban, február, március és április hónapokban kerül sor.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!