Tiszavirágok milliói lepték el a Tiszát

    Három éven át vártak türelmesen erre a napra a kérészek, hogy egy romantikus együttlét után búcsút is intsenek a világnak. Szegedtől délre rajzanak esténként, hamarosan a Tisza felső szakaszain is számíthatunk tiszavirágzásra.

    A Tiszán és mellékfolyóin élő – a vízminőségre igen érzékeny - kérészek tömeges rajzása több napnyi meleg időt követően a napokban kezdődött el a folyó legalsó szakaszán.

    Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja az MTI-nek elmondta, hogy a 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza alsó szakaszain rajzanak először, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe. Később a Tisza felső szakaszain is előfordulnak.

    A rovarokat már a járatok szájánál békák várják Galéria: TiszavirágFotó: vandras / Indafotó

    A kérészek násztáncát követő párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

    A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de a ragadozó halak sem akarnak kimaradni a lakomából, és lesben állnak a madarak is. Kérészekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is.

    A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. A néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik párjukat, a levegőben párosodnak, majd rövidesen elpusztulnak. A nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut. A víz felszínét tiszavirág-tetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval.

    A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek Galéria: TiszavirágFotó: vandras / Indafotó

    A rovarok fokozottan védettek, ám kedvelt csalinak számítanak, így a vízirendőrök kiemelten ellenőrzik ilyenkor a Tiszán horgászókat.

    Gézárt Attila, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szegedi Vízirendészeti Rendőrőrsének parancsnoka az MTI-nek elmondta: a tiszavirág természetvédelmi értéke 10 ezer forint egyedenként, az élő és az elhullott egyedek gyűjtése egyaránt tilos. Bűncselekménynek számít, ha valaki a rovarok telepét felássa, illetve ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt össze. Büntetőjogi kategória az is, ha a rajzásba az elkövető kisgéphajóval szándékosan belehajt, és ezáltal megzavarja, elpusztítja a kérészeket.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!