Európai katakombák

Fotó: Richard Ross / Europress / Getty Images
1/8
Az emberek általában nem szeretik látni, hogy az eszényet mit művel velük a haláluk után. A Palermoban (Olaszország) található, a kapucinus szerzetesek által létrehozott katakombákban viszont szembesülhetünk azzal, hogy mivé lesz a test az elmúlás időszakában. Az 1599-ben a nyilvánosság elé került alagútrendszerben mumifikálódott testek díszitik a falakat , de sokakat asztalokhoz ültettek, vagy üvegkoporsóba tettek. Az alagútrendszer egyikFotó: Richard Ross / Europress / Getty Images
Fotó: Gandolfo Cannatella / Shutterstock.com
2/8
A látogatókat egy korlát választja el a mumifikálódott emberi maradványoktólFotó: Gandolfo Cannatella / Shutterstock.com
Fotó: Gandolfo Cannatella / Shutterstock.com
3/8
A kapucinus szerzetesek mintegy kiállítási tárgyakkal bántak a halottakkal.Fotó: Gandolfo Cannatella / Shutterstock.com
Fotó: English School / Europress / Getty
4/8
A holttestek tartósítására szolgáló eljárás, melynek legismertebb alkalmazási helye az ókori Egyiptom, ahol a XVIII-XXI. dinasztiák korában teljesedett ki mint a balzsamozás szokása. Az Óbirodalom idején csak a fáraónak volt joga a balzsamozás rítusára, később aztán a tisztségviselők, majd azután a parasztok és kézművesek is részesülhettek ebben a kegyben. A mumifikált holttestek a múmiák (a perzsa mum=viasz szóból) a halott lelkének nyújtottak menedéket, mert ez ugyan az egyiptomiak hite szerint a halál után először az égbe szállt, de később időnként visszatért a testbe. Eleinte a múmiakészítők beérték annyival, hogy a halott öltözékét szorosra tekert és időnként gipsszel átitatott múmiapólyával helyettesítették. Kr. e. 3000 után alakult ki aFotó: English School / Europress / Getty
Fotó: Shutterstock
5/8
Párizs letűnt korában a halottak a város közepén elhelyezett temetőben hantolták el, de a sírkert idővel megtelt és egy 1780-ban bekövetkezett esőzés során egy elsüllyedt hajó utasainak földi maradványait sodorta a víz egyenesen a város központjába. Az akkori városvezetés tarthatatlannak találta az így kialakult helyzetet és még a 13 századból hátrahagyott, a város alatt található mészkőbánya-rendszert kibővíttetve hozta létre azt a katakombarendszert, ami manapság turistalátványosságként funkcionál és csaknem 320 kilométeres hosszúságával akár egy egésznapos túrát is tud nyújtani az így szórakozni kívánóknak. A bejáratnál ez a felirat áll: Állj, ez a halál birodalma!Fotó: Shutterstock
Fotó: Monica Donovan / Europress / Getty
6/8
A párizsi katakombákban nem ritkák az olyan oszlopok, amiket koponyákkal raktak körbe, hogy így díszítsék fel.Fotó: Monica Donovan / Europress / Getty
Fotó: Danita Delimont / Europress / Getty
7/8
Mária Terérzia magyar-cseh királynő 1780. november 29-én hunyt el. Testét ebben a dupla koporsóban helyzeték örök nyugalomra a bécsi Császári Kriptában.Fotó: Danita Delimont / Europress / Getty
Fotó: Danita Delimont / Europress / Getty
8/8
A bécsi Császári Kriptában is találhatunk hantolatlan földi maradványokat. A koponya és a keresztbe tett csontok a halált szimbolizálják. Az így kialakult szimbólumot manapság is használják különböző temetők bejáratánál, de a legismertebb felhasználása a mérgező anyagokat rejtő tárolókon elhelyezett figyelmeztető ábra.Fotó: Danita Delimont / Europress / Getty