Várak, koporsók és kilátók: a Dunakanyar legizgalmasabb látnivalói

    Bármerre indulunk, a Dunakanyarban izgalmas múzeumokat, vadregényes tájakat és elképesztő panorámát találunk. Besétálhatunk egy 18. századi parasztházba, megnézhetjük, hol raboskodott a történelmi Drakula, és azt is, hogy honnan lopták el a Szent Koronát. Kisvasúton vagy túraútvonalakon fedezhetjük fel a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet; megtudhatjuk, milyen eszközökben készült a pálinka a zugfőzdékben; és, hogy néz ki a valóságban a pajkaszegi kocsma.

    Előző cikkünkben már bemutattuk Esztergom látnivalóit, a komáromi Monostori Erődöt és a márianosztrai Börtönmúzeumot, de tartsanak velünk az alábbi bekezdésekben is, amelyekben folytatjuk a Dunakanyar izgalmas felfedezését.

    A paloták és tornyok városa

    Visegrád különleges adottságai miatt mindig népszerű település volt, már a bronzkorban is lakták. A rómaiak Nagy Konstantin császár idején emeltek itt erődöt – az első, magyarok által emelt vár a tatárjárás idején pusztult el. A mai várrendszert IV. Béla és felesége, Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években. Visegrád az egyik legfontosabb stratégiai hely volt az országban: nemcsak a dunai hajóforgalmat, hanem a Budát és Esztergomot összekötő középkori országutat is innen lehetett ellenőrizni – és ha kellett, lezárni. A Fellegvárat egykor egészen a Dunáig tartó völgyzárófal kötötte össze az Alsóvárral.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    A Duna-partról indulunk, ezért a Királyi Palota romjait járjuk be először. Károly Róbert volt az, aki úgy döntött, hogy Visegrádra helyezi át a királyság székhelyét, ezért kiadta a parancsot az építkezésre és a lovagi tornák helyszínének kialakítására. Ő maga a Fellegvárba költözött a Zách Felícián által vezetett, meghiúsult merénylet után. A palota - akárcsak a város - Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás ideje alatt élte fénykorát. Az uralkodók gyönyörű késő gótikus és reneszánsz palotát alakítottak ki itt, ami egy idő után már inkább nyaralópalotaként szolgált, és az ország gazdagságát hivatott reprezentálni a külföldi látogatók és követek előtt. Olyan, korukat meghaladó extrákkal szerelték fel a palotát, mint a vezetékes forrásvíz vagy a hideg és meleg folyóvíz.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    Nézzék meg közelebbről is a híres Herkules-kút alakjait, ahol látni fogják, hogy a hidrákkal nem egy kidolgozott testű félisten, hanem egy kisfiú küzd – amelynek alakja Corvin Jánosra utal. Ha végigsétálnak a termeken, mindenképp nézzenek be a Zsigmond korabeli lakószobába, amely a királyi család kíséretének szálláshelye lehetett. A Várak, királyok, lovagok című kiállítás a lovagok életéről, hétköznapjairól szól, de a középkori magyar várak és a haditechnika fejlődését is bemutatja az államalapítás korától a török kor kezdetéig. Számos virtuális rekonstrukciót, makettet, fegyvermásolatot és régészeti leletet láthatnak majd itt.

    Nyitvatartás: március 1-től október 31-ig keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között, november 1. és február 28. között, szintén keddtől vasárnapig 10-től 16 óráig.
    Belépő: felnőtt 1300, kedvezményes jegy 650 forint.

    A hely, ahonnan ellopták a koronát

    A 328 méter magas hegyen álló Fellegvárba gyalog is fel lehet sétálni – ha kirándulós napjuk és sok idejük van, mindenképp ajánljuk, hogy iktassák be ezt a kis túrát. Ha a Fő utcából nyíló, Kálvária-lépcsőtől induló turistaútvonalat követik, akkor mintegy 50 perces kényelmes sétával érnek fel. A vár udvarán solymászokkal találkozhatnak, akikkel már csak azért is érdemes beszélgetni, mert sok izgalmas történetük van a várról és a madarakról. A vállukon ülő sólymok például már teljesen hozzászoktak a fényképezőgépek vakuihoz.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    A vár történetéből ezúttal csak annyit emelnénk ki, hogy itt volt 1335-ben a híres visegrádi királytalálkozó, amelyre Károly Róbert Luxemburgi János cseh királyt és Nagy Kázmér lengyel királyt hívta meg, és amelynek eredményeképpen a három ország között szövetség és kereskedelmi együttműködés jöhetett létre. De nemcsak erről az eseményről híres ez a vár. Hanem például arról, hogy több alkalommal is az Öregtornyában őrizték a Szent Koronát és a koronázási ékszereket, amiket 1440-ben Erzsébet királyné parancsára az egyik udvarhölgy el is lopott a kincseskamrából. És bár a vár történeti kiállításai egyelőre nem tartanak lépést a legújabb technikával, a gyerekek mindenképp élvezni fogják a bejárását, és a kilátás is gyönyörű innen fentről.

    Nyitvatartás: október 27-től december 1-ig 9 és 16 óra között, a további időszakok nyitvatartásáról itt olvashat.
    Belépő: teljes árú 1700, kedvezményes 850 forint.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    A hely, ahol Drakulát bezárva tartották

    A Salamon-torony a várrendszerhez tartozó Alsóvár lakótornya. A 34 méter magas, ötemeletes, hatszög alaprajzú épület egyszerre volt erődítmény és uralkodói lakhely. A 13. században épült – vagyis az, hogy Salamon király itt raboskodott volna, mindössze legenda. Salamon ugyanis két évszázaddal korábban került a visegrádi börtönbe. Ugyanakkor Mátyás király már valóban a toronyban tartotta fogva Vlad Tepes vajdát, a történelmi Drakulát, miután kiderült, hogy a török szultánnak is felajánlotta a szolgálatait. A Salamon-torony jelenleg zárva tart, de májustól újra látogatható.

    Már a zugfőzésnek is van múzeuma

    Tudta, hogy mennyi mindennel sikerült már az embernek pálinkát főzni? A Zugfőzde Pálinkamúzeum az illegális pálinkafőzés időszakának állít emléket, és nem is akárhogyan. Az apró múzeum felső szintjén egy ajándékbolt található, alul pedig egy kilenc állomásos kiállítás. Itt megismerhetjük a zugfőzéshez vezető jogtörténeti hátteret és egyben azokat az eszközöket is, amelyekre a gyűjtők tettek szert az ország különböző részein. Van itt ételhordó edény és csőszivattyú, permetező és rézspirállal ellátott fémedény kombinációjából készült pálinkafőző, de az igazán találékony feketefőzők még a fatüzelésű kályhának és a gulyáságyúnak is hasznát vették régen. A vitrinek felszereltségét látva gyorsan kiderül, hogy bizony még nagyon sok látogató tudna ezekről mesélni.

    Tessék csak, lapozzanak beljebb is a galériában, és merüljenek el az üstök, csőszivattyúk és rézspirálok világában!Forrás: Polyák Attila / Travelo

    Természetesen senkit nem buzdítanak arra, hogy otthon is kipróbálja a múzeumban látott sajátos technológiákat, ezért az alsó szinten egy installációval hívják fel a figyelmet az illegális főzés veszélyeire. Nyomják majd meg bátran a nagy piros gombot! Nem is spoilerezünk, hogy mi történik majd.

    Ha pedig kedvet kaptak egy kis – legálisan főzött – pálinkához, készíthetnek saját címkét az itt megvásárolt palackokra. A szomszéd épületben pálinkafőzde üzemel, ahol közel húszféle gyümölcsből készül pálinka. A Zugfőzde tulajdonosai főzdelátogatásokat és pálinkatúrákat is szerveznek, amelyekre érdemes előre bejelentkezni.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    Nyitvatartás: keddtől szombatig 14 és 18 óra között.
    Belépő: felnőtteknek 600, diákoknak és nyugdíjasoknak 500 forint. Az egyórás Pálinkatúrára, amit a pálinkamester vezet, és amely négyféle pálinka kóstolását tartalmazza, itt tudnak bejelentkezni.

    Koporsók a pincében

    Nem feltétlen családi program, sőt, a kisebb gyerekeknek kifejezett ijesztő lehet a koporsók és a múmiák látványa, de ha tehetik, nézzék meg Vác egyik legújabb nevezetességét, a Memento mori (Emlékezz a halálra) kiállítást. A kiállítás története 1994-ig nyúlik vissza, amikor a váci Domonkos-rendi Fehérek templomának helyreállítási munkálatai közben egy 150 évvel ezelőtt elfalazott kriptát találtak, benne 262 jó állapotú koporsóval. A 18-19. században betemetett holttestek a különleges klímának köszönhetően spontán mumifikálódtak, de megmaradtak a temetési kellékek és viseletek is.

    Van még fotó, kattintson bátran!Forrás: Polyák Attila / Travelo

    A kiállítás felső szintjén a koporsókból előkerült tárgyak mellett a tulajdonosuk nevét és korát is kiírták, amelyek látványa egészen sajátos, intim hangulatot ad a helynek. A pincében már színesre festett, felnőtt és gyermekkoporsók láthatók, a rajtuk található halálszimbólumok a korabeli ember vallási világképére és a halálhoz való viszonyára utalnak. A terem hátsó részében három múmia fekszik egy üvegkoporsóban, de csak akkor menjenek el a helyiség végéig, ha az ehhez hasonló múzeumi látványt máskor sem érzik felkavarónak.

    Nyitvatartás: november 1-től március 31-ig keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között, egyébként keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
    Belépő: teljes árú 1200, kedvezményes 600 forint.

    És egy hely, ahol nemcsak az időben utazunk

    A Szentendrei Szabadtéri Múzeum, azaz a Skanzen Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma, ahol az eredeti házak pontos másolatai 100-200 évvel repítenek vissza a vidéki falvak, mezővárosok világába. Nyolc tájegység jellegzetes házait, pajtáit, utcaképét láthatjuk testközelből, az észak-magyarországi falvaktól kezdve a Bakonyon át a Balaton-felvidékig, és már épül az erdélyi épületegyüttes is.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    A házakba besétálva megismerhetjük a korabeli lakáskultúrát, az életkörülményeket, de az egyéni sorsokat is. Nehéz elképzelni 21. századi városlakóként, hogy milyen lehetett az élet egy kis házban, ahol egy egész család osztozott a szobán, és még külön ágya sem volt mindenkinek. Minden ház és udvar egy külön világ. Van, ahol a korabeli mesterségeket bemutató „házigazdákkal" beszélgethetnek, máshol a Skanzenben termő gyümölcsökből készült szörpöt kóstoltatnak a látogatókkal, de megtudhatják azt is, hogyan működött egy vízimalom, vagy hogyan készül az erdőhorváti kerek perec.

    A Skanzen hatalmas területen, mintegy 60 hektáron fekszik. Ha esetleg nem tudunk egy egész napot itt tölteni vagy nincs kedvünk több kilométert sétálni, akkor érdemes 600 forintért biciklit kölcsönözni, vagy a hétvégén közlekedő, 1930-as éveket idéző kisvonattal bejárni a helyet. A Skanzen télen zárva tart, de idén még november 11-ig látogatható.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között, október 30. és november 4. között 9-től 16 óráig, november 10-én és 11-én 9 és 18 óra között.
    Belépő: felnőtt 2000, ifjúsági és nyugdíjas 1000 forint. A parkolás egy napra 900 forint.

    Travelo tipp:
    Töltse le a Skanzen-alkalmazást, ami hasznos túravezető lehet a 60 hektáros terület több száz épülete között, és számos érdekes információt lehet lehívni az egyes helyszínekről. Androidra itt, IOS platformra pedig itt lehet letölteni.

    A kisvasúttól Teca kocsmájáig

    Bár az eddigi programok nagy része – a séta a visegrádi Fellegvárba vagy a Skanzenben való barangolás – is felér egy kirándulással, érdemes a túrabakancsot is bekészíteni, ha a Dunakanyarba indulunk. Ha csak egy kilátóra van időnk, legyen ez a Prédikálószék, ami nem véletlenül az egyik legnépszerűbb magaslat az országban. A Visegrádi-hegység 639 méteres csúcsára épült emelvényről Nagymarost, Visegrádot, a Dunakanyart és a Börzsönyt is látjuk.

    Gyerekekkel kötelező egy oda-vissza út a Kismarosról induló Királyréti erdei vasúttal, aminek utóbbi végállomása a börzsönyi túrák egyik kiindulóhelye. A kisvonat hazánk legrégebbi erdei vasútjainak egyike, az egykor több mint 200 kilométer hosszú börzsönyi kisvasúthálózatnak még ma is működő vonala. A félórás út során a vonat a Morgó-patak völgyében, Szokolya falun át halad a Királyrétig, ahol erdei játszótér, 2 kilométer hosszú tanösvény és hajtánypálya is van néhány száz méterre a végállomástól. Indulás előtt mindig ellenőrizzék az erdei vasút menetrendjét, november 5-től például már csak hétvégén közlekednek a vonatok!

    Vonat gőzmozdonnyal KismarosonForrás: Chikán Gábor / Wikipedia

    A mi kis falunk televíziós sorozat rajongóinak pedig Pajkaszeget, vagyis a festői Pilisszentléleket is illik felkeresni. Teca kocsmája, vagy a plébánia-fitneszteremnek otthont adó épület mellett akadnak „igazi" látványosságok is, mint például a pálos kolostor romjai, a tájház, a Szalma-híd vagy az egykor rablók búvóhelyeként szolgáló barlangok a falu közelében.

    Kíváncsiak a Dunakanyar domborulataira is? Nézzék csak: 

    Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.

    Tudsz egy jobb helyet, mint amit mi ajánlottunk? Vagy még több inspirációra vágysz? Mutass egy jó helyet, találj egy még jobbat itt: hellomagyarország.hu (x).

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!