A fagylalt és a jégkrém egyértelműen a nyár slágere. S bár egész évben élhetünk ezekkel a finomságokkal, kánikulában tudjuk értékelni a leginkább. Utazás alkalmával nem szoktunk neki ellenállni, sőt szinte kötelező kelléke minden nyaralásnak. De mennyi fér bele a normál étrendbe, mennyire engedjük gyermekeink kérlelésének, hogy ez legyen akár ebéd vagy vacsora helyett is?
Kevés ember van, akit nem hoz lázba valamilyen szinten a fagylalt. Egy jól megválasztott ízkombináció a nyaralás fénypontja lehet, amiért érdemes többet is gyalogolni, míg megleljük az adott hely legjobb fagyizóját. Ámbár lehet, hogy nem a legcsilivilibb hely lesz a befutó, hisz érhet minket csalódás a világ legjobbjának kikiáltott helyeken is.
Ahogyan az élet többi területén, a minőséget ez alkalommal is érdemes a mennyiség elé helyezni, és inkább ritkábban, de jól választani fagylaltozót. Az persze, hogy kinek mi számít jónak, igen szubjektív, hiszen az ízlésen nem érdemes vitatkozni. De van néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni, hogy mindenki a neki legjobb fagylalttal ajándékozhassa meg magát.
Építsük be az étrendbe!
Mivel a fagylalt lényegében édesség, ezért az étrendünkben is egyfajta kuriózum szerepet szánjunk csak neki! Persze nyaraláskor kicsit lazíthatunk a megszokásainkon, így a heti 1-2 édességadag kiterjeszthető valamivel többre is, feltéve, ha cserébe többet úszunk, túrázunk, vagy éppen sportolunk, aszerint, ki hol és hogyan tölti a vakációt.
A lényeg, hogy a fagylaltot építsük be az étrendünkbe, vagyis ne pluszban együk egy kifejezetten tartalmas ebédet, vacsorát követően, hanem az étrend részeként, akár egy uzsonna helyett, de persze ne mindennap! Ha tudjuk, hogy aznap fagylaltozni is fogunk, akkor már ne rendeljünk például desszertet az ebéd mellé! Idővel ugyanis az itt-ott elfogyasztott 2-3 gombóc energiatartalma, no és az egyéb nyalánkságoké, a nyár végére már számottevő lehet, már, ami a felesleges kilókat illeti - pláne egy hosszabb nyaralás során és az idei kánikula mellett.
Fotó: undefined
Gyümölcsössel többre megyünk
Ha már édesség, legyen a szemünk előtt, hogy ne csak az íze legyen jó, de minél gyümölcsösebb is legyen, ezáltal valamennyi (bár nyilván nem számottevő mennyiségű) vitamint, ásványi anyagot is kapunk a cukor mellé. Jó, ha szemmel láthatóan is felfedezzük benne az ízéért felelős és a nevét adó gyümölcsöket, és nem csak a díszítés részeként!
A tejjel, tejszínnel készült fagylalt a fehérje- és kalciumtartalma miatt lehet hasznos, ámbár tudjuk, hogy nem az a cél, hogy a napi szükségletünket fagylalttal fedezzük, sőt. Azok, akik tejet és tejtermékeket nem vagy csak korlátozottan ihatnak, választhatják a vizes alapú jégkrémeket, amelyek bár nem ugyanazt az ízeket kapják, de így nem maradnak le a hűsítő élményről sem.
Szerencsére a mai csokoládéfagylaltok már jóval „csokoládésabbak" a gyermekkorunk ízeinél, de itt is érdemes a minőségre szavazni és az étcsokoládésat favorizálni a tejcsokis-nugátos fajták helyett.
Voltaképpen elmondható akár az is (bár ez nem szabály, csak tapasztalat), hogy minél egységesebb, egyöntetűbb ízesítésű a fagylalt, annál biztosabb, hogy az alapanyag beltartalmi értéke is jobb, mivel kevésbé a különféle színezékek, ízesítő anyagok (mint például a negédes szirupok, keksz- és cukorkadarabkák) dominálnak benne, hanem például az eper, citrom, sárgadinnye...
Papírpohár kontra tölcsér
A választás joga a kezünkben van, szó szerint is. Diétánk, alakunk vagy a fagylaltevésre szánt időnk, aktuális helyzetünk (sétálunk vagy leülünk) szerint dönthetünk a sima tölcséres, az édes tölcséres és a leginkább a gluténérzékenyeknek kedvező papírpoharas változat, vagy ha beülős helyre megyünk, akkor az üvegkehely mellett. A gyerekek különösen nagy fagylaltkedvelők, már csak amiatt is, mert nem kell rágni. De mivel ők még kezdetben ügyetlenebbek vagy figyelmetlenebbek, emiatt a gyorsan olvadó finomságból több jut a földre vagy a ruhájukra, mint a szájukba, ezért nekik is jó megoldás lehet a papírpohár, amiből akár kanalazni is lehet a fagylaltot.
Házilag is elkészíthető
Abban az esetben, ha úti célunkon van konyhánk és abban egy mélyhűtővel ellátott hűtő is a rendelkezésünkre áll, akkor akár magunk is előállíthatjuk a család kedvencét. Ehhez ma már pár száz forintét kapunk megfelelő formát, amivel akár házi fagylaltot, vagyis inkább jégkrémet készíthetünk, de legalábbis valami hasonlót. Ezzel egyrészt spórolhatunk is, másrészt pontosan ismerni fogjuk az összetételét, ami manapság nagy kincs, különösen, ha a családtagok közül valaki vagy akár többen is valamilyen speciális étrendet követnek.
Natúr vagy a krémesebb állagú görög joghurt, tejszín, friss (vagy éppen mélyfagyasztott, bár ezt inkább hagyjuk meg télre), mosott, meghámozott és felaprított gyümölcs, kevés cukor vagy méz (esetleg ez el is hagyható, ha a gyümölcs elég érett), és egy turmixgép vagy botmixer szükséges hozzá (a konyha felszereltségétől függően, de ha villával jól kikeverjük a krémet, az is elég lehet). Néhány perc és máris kész a megfelelő, lefagyasztásra váró massza.
A lustábbak kedvéért egy egyszerűbb ötlet: ha a család már megevett néhány pálcikás jégkrémet, akkor a megmaradt, megmosott pálcikákat szúrjuk egy-egy apróbb kiszerelésű gyümölcsjoghurt tetejébe és fagyasszuk le az így kapott „jégkrémutánzatot"! Nyilván ez esetben a cukortartalom nagyobb, a gyümölcsarány kisebb lesz, de valamit valamiért. A következő alkalommal pedig már a kiürült joghurtos dobozokban az előbb említett házi készítésű fagylalt/jégkrém is elkészíthető. Ezzel még a környezetvédelem érdekében is tettünk egy kisebb lépést, hiszen kevesebb a hulladék.
Cikkünk szerzője Schmidt Judit, dietetikus.