Középkori bográcsos főzőshow is lesz a visegrádi Palotajátékokon

    A 32. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok keretében két napra, július 9-10-én megnyitják a visegrádi királyi palota reneszánsz konyháját, ahol a fesztivál idején a középkori étkezési kultúrát bemutató főzőműsorokat tartanak.

    Július második hétvégéjén harminckettedik alkalommal rendezik meg az 1335-ös hármas királytalálkozónak emléket állító Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat július 8-10. között. A háromnapos történelmi hagyományőrző és kulturális fesztivál elsősorban a magyar és közép-európai történelemben kiemelkedő 14-15. századot mutatja be egyedülállóan hiteles és hangulatos történelmi környezetben.

    Fotó: cluepr.hu

    A rendezvény törzsprogramját képező lovagi tornák, bajvívó és solymászbemutatók, régizenei koncertek és kézműves vásár mellett számos újdonság is várja az érdeklődőket. Az idei műsor egyik legérdekesebb kiegészítő programjának ígérkezik a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának reneszánsz konyhai bemutatója, amely a kísérleti régészet eszköztárának felhasználásával a középkorban élt emberek étkezési kultúráját mutatja be.

    A hajdanán Mátyás király konyhájául szolgáló helyiségben tartott középkori „főzőshow" keretében szakavatott régészek készítik majd el az ételeket korabeli konyhai eszközök segítségével, hiteles forrásból származó, több száz éves receptúrák felhasználásával.

    Ennek megfelelően a sütés-főzés nyitott tűzhelyen, vasháromlábon, nyárson, szabad tűz felett bográcsban, parázson és kemencében történik.

    Milyen volt a középkori konyha?

    A XV. században még nem alakult ki a ma ismert előétel- főétel- desszert felosztás, általában kétszer étkeztek naponta, késő délelőtt és délután. Ezeken az étkezéseken azonban több fogást is fogyasztottak, nem számított ritkaságnak a 6-8 ételből álló menüsor sem. A Mátyás-kori lakomákon a különféle pácolt húsokon kívül megtalálható volt a ma ismert pitének megfeleltethető étel, valamint a sült húsok (vadak, szárnyasok, halak) széles választéka. Ezeket az idénynek megfelelő alapanyagokból készítették, de tartósabb árukat, aszalt és füstölt élelmiszereket is használtak.

    A középkorban erőteljesebben fűszereztek a ma megszokottnál, kedvelték a zöldfűszereket, és az egzotikumokat is. A legdrágább fűszerként számon tartott sáfrányt előszeretettel használták ízesítésre, illetve az ételek színének fokozására. A sáfrányon kívül nagy népszerűségnek örvendett a szerecsendió, a bors és a gyömbér, amely jelentős szerepet töltött be a középkori fűszerkereskedelemben.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!