Jobban fogja élvezni a nyaralást, ha halat is eszik!

    Hazánk részben a tengertől való távolsága miatt, másrészt kulturális okokból sem dönt rekordokat a különböző halfogyasztási statisztikákban. Édesvízi halaink éppenséggel akadnának, így nem feltétlenül a friss hal hiánya okolható a halban szegény táplálkozási szokásunkért. A jó hír, hogy ha külföldre megyünk nyaralni, sokkal könnyebb megszeretni a vízben úszó élőlényeket, így aztán érdemes ezt a lendületet átültetni az itthoni gyakorlatba is.

    Halat? Csak azt ne!

    Már csak a saját baráti körömben is jelentős azok száma, akik valamilyen, többnyire ízlésbeli okból nem szeretik a halakat. Mármint megenni. Hiszen akad, aki búvárkodása óta vált halbaráttá és azzal (is) védi a vízi élőlényeket, hogy nem eszi meg őket. Mások inkább a jellegzetes halszag, a pikkelyek, esetleg a szálkák miatt válnak elutasítóvá a halas ételekkel szemben. Elég egy gyerekkori rossz emlék egy félrement szálka miatt, máris megpecsételődhet az ember étkezési kultúrájának a sorsa.

    A legjobb, ha van horgász a családban, főleg, ha gyerekekkel is meg akarjuk szerettetni a halatForrás: Shutterstock

    Magam is átéltem egy ilyen élményt: az a fránya keszegszálka érzésem és igen távoli emlékeim szerint is minimum keresztbe állt a torkomban. Végül sikerült komolyabb testi és lelki megrázkódtatások nélkül megúsznom az incidenst az akkori szokásoknak megfelelően klasszikusnak számító kenyérgombóc és némi meggylé segítségével. Hozzáteszem, gyerekfejjel komolyan féltem attól, hogy ténylegesen kilyukad a torkom/nyakam, ami persze azért nem megy ilyen könnyen, és a szubjektív érzet, illetve anatómiai viszonyok nem voltak arányban egymással. Ennyin is múlhat a halszeretet. Szerencsére azért eszem halat most is - bár bevallom, nem eleget. Ezért itt az ideje, hogy a kedves olvasókkal együtt közösen elhatározzuk: több halat fogunk enni, mert az jó nekünk!

    Előbb azonban íme egy kis segítség a szag, íz, szálka miatt aggódók számára.

    Szálkamentes halak: afrikai törpeharcsa, tonhal, harcsa, kecsege, süllő/fogas

    Semlegesebb ízű halak: pisztráng, pangasius (cápaharcsa), tilápia, busa, afrikai törpeharcsa

    A hal egyedi, mégis aránylag semleges ízéhez sokféle hozzávaló passzolForrás: Shutterstock

    Halat, s vadat, s miért is?

    Számtalan okot fel tudnék sorolni, hogy az évi közel 3-4 kg-os átlagos halfogyasztásunkat miképpen lehetne megemelni. Mert bár valami csekély növekedést talán tapasztalhatunk (a halak egyre nagyobb trendisége is közrejátszik ebben), mégis van hova fejlődnünk.

    Íme a legfontosabb indokok a halfogyasztásra:

    1. A vitaminok közül jelentősebb mennyiségben a B-vitaminok, illetve az A- és D-vitamin, az ásványi anyagokból pedig jellemzően a foszfor, kalcium, vas és jód található meg bennük.

    2. A halhús fehérjetartalma igen könnyen emészthető, és nagy víztartalma révén elkészítési ideje is sokkal rövidebb, mint az egyéb húsoké. Persze frissen fogott hal esetén az előkészítés nem feltétlenül két perc, de szerencsére nem kell mindent magunk intéznünk: már feltalálták a mélyhűtőt, és a halak bizony jól fagyaszthatók.

    3. A rendszeres halfogyasztás a (főleg tengeri) halakban található omega-3 zsírsavak révén kedvezően befolyásolja a szervezet gyulladásos folyamatait, csökkenti a vér LDL-koleszterin- és trigliceridszintjét, ezzel az egyes szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is.

    4. A halak kedvező zsírsavösszetétele a szívünk és ereink védelme mellett hozzájárul az agy magzati és csecsemőkori megfelelő fejlődéséhez (utóbbi esetben az anyatej révén), és a későbbi működéséhez is. Éppen ezért már a kismamáknak is javasolt kiemelt gondot fordítania a rendszeres halevésre, hogy születendő gyermekük éleslátóbb és okosabb is legyen.

    5. Ha ez még nem lenne elég: a rendszeres halfogyasztás hozzájárulhat a prosztatarák és az emésztőszerv-rendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez, illetve lassíthatja a már meglévő betegségek progresszióját, segítheti a cukorbetegség megelőzését; és bónuszként hozzájárulhat a depresszió megelőzéséhez is (elsősorban az omega-3 zsírsavak által).

    A tengerparton nyaralva könnyű rákapni a jóra - az emlékek felidézésében is segít, ha itthon is fogyasztjukForrás: Shutterstock

    Mennyi az elég?

    A kutatások szerint a fent részletezett pozitív hatásokat akkor zsebelhetjük be, ha – legalább – kétszer fogyasztunk halas ételt, halkészítményt hetente (már a heti egyért is jár a dicséret, valahol el kell kezdeni). Az egyszeri adag felnőtteknek 120 gramm fejenként (átlagos alkat és fizikai aktivitás mellett), ami valójában 140-150 gramm, tekintve, hogy jelentős víztartalmuk miatt a halak sütés, főzés, párolás közben veszítenek a tömegükből (a konzerv nyilván nem). A halkészítményeket azért hoztam be a képbe, mivel a heti kettőből az egyik alkalom lehet konzervhal vagy pástétom, halkrém is.

    Az elkészítésnél figyeljünk arra, hogy a bő olajban sütés rossz pontot ér a táplálkozás nevezetű (társas)játékban, és büntetésként extra adag zsírpontokat kapunk, ami a bikinialak elérését messzebbre tolja a játékmezőn.

    Jó alkalom a külföldi nyaralás

    Ellenben egy külföldi, tengerparti nyaralás a kikapcsolódás mellett már csak azért is jó élmény lehet, mivel ilyenkor valóban frissen fogott, vagy legalábbis rövid idővel a kifogást követően elkészített halételekkel, egyben új halfajtákkal, ízpárosítással vagy fűszerezéssel ismerkedhetünk meg. Ezzel is szakítva a hazai rántott, sült és agyonsózott változatok monotonitásával (tisztelet a kivételeknek, akik itthon is megadják a módját az ínyenc halevészetnek). Ráadásul ilyenkor ráérünk az egészben sült hal macerás elfogyasztásával is bíbelődni, legfeljebb csak néhány arra tévedő éhes macskával kell majd megküzdenünk az utolsó falatokért (igaz történet Horvátországból).

    Angliában járva például könnyű megszeretni a fish&chips helyiek körében oly népszerű kombinációjátForrás: Shutterstock

    Mire figyeljünk?

    Kerüljük – főleg, ha várandósként kelünk útnak – a nyers, a nem megfelelően hőkezelt, illetve a nagy testű tengeri halak fogyasztását! Bár itthon nem fenyeget minket a cápa, királymakréla, kardhal, cserepeshal fogyasztásának veszélye, külföldön azért nagyobb erre az esélyünk. Ezek a halfajták ugyanis nagy méretük miatt nagyobb koncentrációban tartalmazhatnak nehézfémeket, amelyekre nem igazán van szükségünk se nyáron, se télen. Az utolsó néhány végszó azonban mégiscsak az, hogy utazzunk, és közben kapjunk rá a halakra!

    Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.

     

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!