Coppola borát szürcsölni egy budapesti luxushotel báltermében

    Tudta, hogy Kalifornia egy magyar emigránsnak köszönheti, hogy borai világhírűek? És azt, hogy hol lehet a borkóstolót bálnalessel összekötni? Vagy, hogy hányféle illata, és íze lehet egy vörösbornak a citromhéjjal megszórt kakaótól a fekete borson át az érett meggyig? A most hétvégén tartott VinCE Budapesten ezekre is fény derült.

    Szeretem a bort, a magyarokat még valamennyire ismerem is. Külföldi tételeket viszont csak akkor kóstolok, ha elutazom az adott helyre – legtöbbször találomra választok egy jónak tűnő bort étkezések mellé vagy esti lazításhoz. (Ilyen roppant tudományos mintavétel alapján tudom például, hogy Barcelonában nehéz rossz vörösbort vagy cavát inni: ha csak fele olyan jó italokat töltenének az ember poharába teljesen random kiválasztás alapján itthon, mint ott, már boldog lennék). Tehát mondhatjuk, eddig nem nagyon merültem el a világ borkínálatában. Ezt a hiányosságomat igyekeztem legalább minimálisan pótolni péntek délután a VinCE Budapesten.

    Nem tipikus gasztrofesztivál – szerencsére

    Közép-Európa egyik legnívósabb borbuliját a szuperelegáns Corinthia Hotel Budapestben tartják március 6-8. között. A külföldi és hazai pincészetek képviselőitől a szakújságírókon és étteremtulajdonosokon át a laikus rajongókig mindenki itt van, akit egy kicsit is érdekelnek a borok. Olyannyira, hogy a tizenkétezer forintos napi jegyár ellenére mindhárom napon teltházas a rendezvény. Kürtőskalács-tökipompos-egyforma fehér sátrak típusú borfesztiválokon szocializálódva borzasztóan örültem, hogy a VinCE végre egy teljesen európai, elegáns rendezvény, nyoma sincs a hazai nyomasztó gasztrofesztivál fílingnek. Egyedül a földszinten nyakában dobbal tébláboló illetőt, valamint az itt-ott random kiállított szponzorautókat éreztem tájidegennek.

    Sétáló kóstoló
    Galéria: VinCE Budapest 2015
    Fotó: Travelo

    A rendezvény legnagyobb részét a sétáló borkóstoló teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a bejáratnál megvásárolt kóstolópohárral bárhová odamehetünk, abból és annyit kóstolhatunk, amennyi jól esik. Ilyenkor általában lehetőség van elbeszélgetni a borászokkal, vagy legalábbis a borászatok képviselőivel. A kétszázhatvan standon százhatvan kiállító ezer bora mellett sonkát, olasz tésztákat, pestót, szarvaskolbászt és töpörtyűt, érlelt sajtokat kínálnak, ha már sok volt a borból és a pezsgőből.

    Provence-tól Kaliforniáig

    A sétáló kóstoló mellett mesterkurzusokra és előadásokra is be lehet fizetni – én ezek közül kettőt teszteltem: a francia borvidékeket, és a kaliforniai borokat bemutató másfél-másfél órás szeánszot. Nagyon érdekes volt mennyire másként álltak már magához a kóstoltatás műfajához is a franciák és az amerikaiak. Előbbi előadást egy kicsit szétszórtnak éreztem, az előadók egymást váltva dicsérték a saját boraikat, aztán megkóstolhattunk tíz tételt – a borok kitöltésének sorrendje véletlenül sem követte az előre kinyomtatott papír sorrendjét – és ennyi.

    Vörösborok a francia kóstolón
    Galéria: VinCE Budapest 2015
    Fotó: Travelo

    A borászatok képviselői lelkesek voltak, a borok nem voltak rosszak, valami mégis hiányzott. A legjobban egyébként a Domaine Christelle Betton Caprice Crozes-Hermitage, és az Oinos Minervois Les Vialas ízlett. Előbbi egy syrah, melynek illatában a bevezetőben emlegetett reszelt citromot és kakaót éreztem, utóbbi egy syrah-carignan párosítás, ami testes, szűretlen meggylére emlékeztető ízei miatt tetszett.

    Kedvencem a francia kóstolóról
    Galéria: VinCE Budapest 2015
    Fotó: Travelo

    Hogy mi volt az a valami, amit hiányoltam? Az amerikaiaknál megkaptam: egy komplett showt nyomtak a kaliforniai borok kóstolója mellé, videókkal, történeti áttekintéssel, úti tippekkel. Míg a franciáknál azt éreztem, hogy jelentőségük teljes tudatában hátradőltek, addig az amerikaiak azon voltak, hogy megszerettessék boraikat, illetve a helyet is, ahonnan származnak az adott italok. És ez nagyon tetszett.

    Gondolta volna?

    Több érdekességet is megtudtunk a kaliforniai kóstolón, felsoroljuk, ami önöknek is újdonság lehet:

    1857-ben az első kereskedelmi pincészetet egy magyar férfi, a Kossuth Lajossal és Wesselényi Miklóssal is barátságot ápoló Haraszthy Ágoston alapította meg a Sonoma-völgyben. A pincészetnek a Buena Vista nevet adta, mely mai napig aktív.

    A világ legnagyobb borászata Kaliforniában található, ez a családi üzemeltetésű E.&J. Gallo Winery.

    1976-ban Párizsban vak kóstolót tartottak kaliforniai és francia borokkal. A szakértők sok esetben a kaliforniaiakat sokkal jobbnak érezték, mint a franciákat. Miután a Time magazin cikket közölt a kóstolás eredményeiről, a kaliforniai borokat már nem lehetett figyelmen kívül hagyni.

    2005-ben 21 millió vendég érkezett Kaliforniába, csak a borkóstolás miatt.

    Amerikában, így Kaliforniában is nagyon drága dolognak számít a bor, ha egy Napa-völgyből származó palackot 20 dollár (kb. 5600 forint) alatt tudunk venni, akkor már nagyon jó vásárt csináltunk.

    Francis Ford Coppola nemcsak zseniális rendező, de borásznak is kiváló. Sokan gondolnák, hogy ez csak egy egyszerű hobbi, de ha hinni lehet a családot ismerőknek, ennél sokkal többet jelent Coppoláéknak a családi borászat. Törekvéseiket pedig a szakma is elismeri, rendszeresen kiválóra értékelik tételeiket.

    Én Coppoláéktól a Director's Cut sorozat 2012-es Cabernet Sauvignonját kóstoltam, nem lett életem bora, de azért finom volt. Testes, karakteres, fűszeres, sötét bogyós gyümölcsös ízű, emellett pörkölt tölgyfahordóból származó aromák is jellemzik. A címke pedig telitalálat, mondjuk meg is lennék lepve, ha a Coppola család bármi olyasmivel rukkolna elő, ami ne lenne tökéletesen megkomponált. (Tökéletes stílusérzékük másik ékes példája olaszországi szállodájuk, melyről itt írtunk korábban.)

    Kaliforniai borok show-ja
    Galéria: VinCE Budapest 2015
    Fotó: Travelo

    A kóstolt fehérborok közül az előadást celebráló Claudia Schug családjának pincészete, a Schug Carneros Estate 2012-es Chardonnay-ja ízlett, kiegyensúlyozott, vaníliás, vajas íz- és illatjegyek jellemzik. Aki pedig igazán különleges ízélményre vágyik, a Turning Leaf 2013-as Zinfandelét kóstolja meg. A szakavaztott borszakértőknek valószínűleg feláll majd a szőr a hátán, de sajnos így tudom csak leírni: a bor nagyon gyümölcsös, egyszerre édes és savanykás, jó értelemben véve olyan, mint egy torokcukorka. Nem lesz a kedvencem, de az egyik legkülönlegesebb, amit valaha kóstoltam.

    Coppola bora

    Galéria: VinCE Budapest 2015

    Fotó: Travelo

    Összességében egyébként nem is az egyes borok voltak a legérdekesebbek, hanem az, hogy milyen változatos ízkombinációk lehetnek jelen ugyanabban a térségben, ugyanabban a borfajtában. Ezt megtapasztalni tökéletes egy ilyen fesztivál.

    Merre kiránduljunk, ha már elmentünk Kaliforniába borozni?

    Aki igazi cowboyos hangulatra vágyik, annak Paso Roblest ajánlották, aki pedig a tökéletes kikapcsolódás helyszínét keresi, a hippi helyként aposztrolfált vörösfenyő erdőket érdemes felkeresnie Mendocino County-ban. A szintén bortermelő vidék Monterey városának neve pedig Steinbeck könyveiből lehet ismerős az irodalom rajongóinak: itt dolgozott konzervgyári munkásként maga az író is a Cannery Row nevű, halkonzerveket gyártó üzemsoron. És itt játszódik a Kedves csirkefogók és a Kék Öböl (angol eredetiben pont Cannery Row) című könyve is.

    A régi városrészben még felfedezhetünk valamit abból az időből, mikor Monterey egy nyüzső, halászatból élő dél-kaliforniai városka volt, de ma már látványosan a turizmus a húzóágazat. A Monterey Aquarium az egyik leghíresebb az Egyesült Államok vízi élővilágot bemutató gigantikus intézményi közül. A régi kikötő ma már éttermekkel és szuvenírboltokkal van tele, de mikor hajnalban hajóra szállunk, hogy bálnák után induljunk az öbölben, egy rövid időre megérezzük, milyen lehetett a régi Monterey. A Travelo októberben járt ott, és több hosszúszárnyú bálnával is találkozunk a háromórás hajózás során, de egész évben tartózkodnak különböző bálnafajok és delfinek az öbölben.

    Ennyi nem elég Kaliforniából? A Travelo korábban bejárta már Los Angelest, San Franciscót, a Yosemite Nemzeti Parkot, de egy sóstónál és különleges bazaltorgonáknál is kirándultunk. Érdemes utánunk csinálni!

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!