Nyáron túl meleg volt felmászni a várromokhoz, vagy már rég bejárta azokat a meseszép helyszíneket, amiket még nyár elején ajánlottunk a Balaton körül? Ne aggódjon, a Balaton környéke annyi látnivalót kínál, hogy kis túlzással akár hetente írhatnánk róla cikket. És várrom is akad még bőven. Érdemes még egy utolsó pillantást vetni a Balatonra, mielőtt beköszönt a tél.

Déli-part

Nem kellenek nagy hegyek ahhoz, hogy vár legyen rajtuk. Gyalogtúrázóknak és bringásoknak egyaránt ajánlott, izgalmas útvonal a Kereki-várhoz vezető túra, mely Somogy megye legjobb állapotban megmaradt várromjához vezet. A piros színnel jelzett turistaösvény a balatonföldvári vasútállomástól indul és Kereki közepén ér véget, összesen 20 kilométert járva be. Az országutat elhagyva jellegzetes somogyi tájon, szép erdők fái közt halad délnek az út, és hamarosan látható válik Fejérkő vára, vagy egyszerűbben a kereki vár. A vár múltja nem ismert teljesen, valószínűleg a 14-15. században épült. A törökökkel vívott harcok idején ugyan felrobbantották a várat, de mindezek ellenére elég sok minden látszik belőle: boltíves részletek, ajtónyílások, tíz méter magas falak is láthatók!

Somogyban Zamárdinál is akad egy kellemes túraösvény, Zamárdi vasútállomástól ugyanis már turistaút vezet a település névadójának tartott Szamárkőhöz. Innen a sárga jelzésű úton haladjon tovább a csodálatos panorámát kínáló kilátóhoz, majd a Kő-hegyen található magányos sziklacsoporthoz, amely az ősi időkben áldozóhely volt – mi is írtunk róla, amikor vallások nyomában jártunk a Dunántúlon. Innét erdős tájékon folytathatja útját a Vaskereszthez, majd a sárga jelzést tovább követve a Kopaszdombon keresztül vezet vissza az út Zamárdiba. Mielőtt visszaérne a vasútállomáshoz, érdemes megállni az 1847-ben épült tájháznál, mely a Balaton vidékének jellegzetes népi építészeti jegyeit viseli magán.

Északi-part

Ha olyan szögből szeretne szelfizni a Tapolcai-medencével és a tanúhegyekkel, ami keveseknek adatik meg, akkor irány Hegyesd. Tapolcától Veszprém felé indulva a főúton csupán néhány kilométer után kell balra letérni az apró faluhoz. A felette magasodó szabályos kúp szintén egy kialudt vulkán nagyjából hétmillió évvel ezelőttről, melynek tetején egy várromot talál, aki bírja a vadregényes megpróbáltatásokat. A faluból ugyanis a sárga jelzést kell követni felfelé, de sasszem kell ahhoz, hogy a sűrű növényzetben, a csipkebokrok között megtaláljuk a felfelé vezető szerpentines ösvényt.

A várat már 1282-ben említik a veszprémi káptalan iratai, utóbb a Széchenyiek, Gyulaffyak és Rozgonyiak is birtokolták. A török elleni harcokban fontos szerepe volt, ezért többször is gazdát cserélt a hódítók és a hazaiak között. Legutoljára 1562-ben foglalták vissza a magyarok, ekkor felrobbantották, nehogy újra török kézre kerüljön. Ezután már senki nem építette újjá.

A Balaton-felvidéki Nemzeti park idén 20 éves, amiről már tavasszal is megemlékeztek túrákkal. Emiatt ugyanis a park Keszthelyi-hegységben hirdetett túráinak többsége 20 kilométer körüli távot jár be. A hosszú távú, nagy szintkülönbséget átfogó túrákat a terület természetvédelmi őre vezeti. A szeptember 30-ára tervezett túra igazi kuriózum. A Szentgyörgyhegy-Haláp duplavulkános bazalttúrája (egyenként 5-5 kilométer távval) éjszakai borúttal egészül ki. A két vulkán egymástól teljesen eltérő látnivalót kínál: előbbi főként szépen kifejlődött bazaltorgonáival nyűgözi le a látogatókat, a Haláp pedig 3-4 millió éves kráterének belsejével. Végezetül érdemes csatlakozni Zalahaláp lakóihoz, akik a vulkáni talajon termett kincseket kóstolgatják majd. A ráadás programról itt olvashat bővebben.

Magyarország első tanösvényét Tihanyban alakították ki, és Lóczy Lajosról nevezték el. Összesen 18 kilométer hosszú, de szerencsére ízlés szerint lehet be- vagy lecsatlakozni róla attól függően, ki mennyit bír. Kellemes közepes megmérettetés a 13 kilométeres, 250 méter szintkülönbséget bejáró túra, melynek jelzése végig a piros sáv. A tanösvény jól ki van táblázva, elsősorban a környék vulkáni működésének emlékeiről és geológiai érdekességekről olvashatunk a táblákon. Kiindulópontja a tihanyi hajóállomás, érkezés az Apáti-templomromhoz. Ősszel a cserszömörce festi hangulatos pirosra a tájat. Ez a túra minden korosztálynak, egész évben ajánlható, hiszen egyáltalán nem nehéz az útvonala, ráadásul számos látnivalóval találkozhatunk út közben (pl. Sobri Jóska barlangja, gejzírmező, ősmandulás). A túra útvonala védett, több szakaszon fokozottan védett területen halad! Ha élőben nem látna ürgéket, a nyár elején kihelyezett kivetítőkön biztosan láthatja majd az állatkákat.

A tanösvényen történeti érdekességeket is találhat a látogató, például a barátlakásokat vagy az Óvár tetején fennmaradt vaskori földsáncmaradványt, ahonnan nem mellesleg még a kilátás is páratlan – de nem csak ott, hanem a régi római út mentén emelt Tihanyi Őrtorony kilátóból is.

Ha bázisa amúgy is Tihany környékén van, innét csak egy ugrás Pécsely, ahol egyrészt megnézheti a Zádor-várat, vagy szeptember 30-án részt vehet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által szervezett újabb túrán a térségben. A Berkenye-túra elnevezésű ingyenes kiránduláson jó idő esetén magát a berkenye gyümölcsöt is megkóstolhatja. A 6 kilométeres, négyórásra tervezett túra Szentantalfa temetőjének parkolójából indul reggel 9:30-kor. A közepes nehézségű túrán a vezető a helyi természeti értékekről, növény- és állatfajokról is szót ejt majd. További információkat itt talál.

A Zádor-vár vagy más néven Himfy-vár az aprócska Pécsely település fölött, 363 méter magasságban adja meg magát a természeti erőinek, mivel nincs, aki gondozza. Azért megéri felkapaszkodni a 14. században gótikus stílusban épült romokhoz a meredek hegyoldalon, melyhez Pécsely északi részéről turistaút indul. A több méternyi leomlott falmaradvány közepette azért még kivehető a vár eredeti formája, és a valaha volt kápolnában fából ácsolt kilátó is várja, hogy a felkapaszkodó kiránduló megcsodálja belőle a tavat.