Ha Mikulás, akkor csokoládé?

    Már szinte november elején megjelennek a boltok polcain a Mikulás-csokoládék, megkezdve az adventi időszak nassolási hullámát. Nemcsak gyerekek kapják persze, hiszen a kollégáknak, barátoknak, sporttársaknak, tanároknak-tanítványoknak átadott vagy itt-ott elrejtett apróbb-nagyobb figurákkal kifejezhetjük hálánkat, elismerésünket, akár rajongásunkat is. De ha az íz és az egészségügyi hatás is számít, melyiket válasszuk inkább?

    Bevallom őszintén, hogy én a legtöbbet továbbajándékozom, megenni csak nagyon ritkán szoktam, mivel ezek a figurák többnyire nem a legjobb minőségű, legfinomabb csokoládéból készülnek és amúgy sem vagyok (szerencsére) édesszájú, és mellé van önkontrollom is (emiatt kapom is az ívet a hedonista barátoktól, ismerősöktől), így ez nem jelent lemondást, más pedig örül neki (persze idén lehet, hogy ezek után nem is kapok többet...).

    Vajon mi rejlik az ártatlan mosoly mögött?Forrás: Flickr.com / Lee Carson

    A megmaradt csokifigurákat pedig később egy muffin vagy keksz sütésekor tudom újrahasznosítani, netán az adventi forró csokoládé készítésekor.

    Csokoládéevolúció

    Az utóbbi évek szerencsés változása azonban, hogy a gyengébb minőségű, transz-zsírsavakban bővelkedő, csokoládénak nem is igen nevezhető, kakaós bevonó masszából készült (amelyben a kakaóvajat olcsóbb növényi zsiradékkal helyettesítik) Mikulás-figurák már egyre inkább lekerülnek a boltok polcairól, ill. az összetételük javult. Az ok nem más, mint hogy rendeleti úton szabályozva lett a kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek transzzsírsav-tartalma.

    Mi a baj a transzzsírsavakkal?


    Az élelmiszerek feldolgozása során a folyékony növényi olajok részleges hidrogénezésével előállított félkemény vagy szilárd növényi zsírok (mára inkább csak az ipari margarinok, amiket a kenyérre kenünk, azok nem) transz-zsírsavakat tartalmaznak. A transz-zsírsavak rendszeres és nagy mértékű fogyasztása viszont fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, többek között az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát, elősegíti az egyes gyulladások, az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, a szívritmuszavarok, a cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kialakulásának is (forrás: OGYÉI).

    Megéri tudatosnak lenni és inkább olvasgatni bevásárláskor, és ha a „teljesen vagy részlegesen hidrogénezett növényi olajat tartalmaz" szöveggel találkozunk, inkább másik terméket választani nem csak a Mikulás-csoki, de a boltban kapható kekszek, ostyák, pralinék, nugátok és egyebek tekintetében is.

    Melyik a legjobb Mikulás-csoki?


    Nem olyan nehéz kitalálni a választ, ha csak egy kicsit is képben vagyunk a csokoládéfajtákkal és egészségügyi hatásaikkal. Ha lehet, akkor étcsokoládéból készült figurát válasszunk és inkább kevesebbet, de jobb minőségűt vegyünk, ami nem csak az árban, de gyakran a márkában is tetten érhető. Ha nem ragaszkodunk a Mikulás formához, sokkal egyszerűbb a helyzetünk, hiszen nagy (60-70%-os vagy efeletti) kakaótartalmú gyári vagy saját készítésű bonbont, csokoládét is ajándékozhatunk a „jó gyerekeknek". Persze, a saját gyártmányú csoki időigényes, de legalább tudjuk, mit tartalmaz és a megajándékozott számára is nagyobb az értéke, mint egy hipermarketes terméknek.

    Egy kézműves termék valószínűleg jobb minőségből készül, mint a hipermarketek tucatdarabjaiForrás: Flickr.com / Judy van der Velden

    Ha idén már nem is fér bele, de jövőre akár be is iratkozhatunk egy bonbonkészítő tanfolyamra, de otthon sem ördöngösség kikeverni a sajátot kakaópor, tejpor, tejszín, vaj/margarin, cukor és egyéb ízesítők (fűszerek, darált olajos magvak, aszalt gyümölcsök) segítségével.

    Alternatívák

    A gyerekek csizmájába rejtett Mikulás-csomagot a csoki helyett, vagy ha hagyományőrzők vagyunk, akkor mellett érdemesebb inkább magvakkal (dió, mogyoró, gesztenye), aszalt és friss gyümölcsökkel megtölteni, vagy éppenséggel süthetünk ezekből mézzel édesített kekszet is. Hozzáteszem, nincs baj a csokival, ha jobb fajta (minél nagyobb a kakaótartalma, lehetőleg 60-70% feletti) és nem visszük túlzásba.
    Mennyi fér bele? Ez nagyban függ az alkatunktól, aktivitásunktól is, de általánosságban – megfelelő étrend mellett – hetente több alkalommal megehetünk napi 1-2 kockával, vagy heti 1-2 alkalommal egy-egy kisebb szelettel (25-30 gramm). Ha lecsúszott mégis egy táblányi csoki, akkor aznap egy főétkezést (ebédet vagy vacsorát) hagyjunk ki legalább, mert kb. azzal egyenértékű az energiatartalma (ízesítéstől függően). Vagy mozogjunk ugyanennyivel többet: a téli túrákkal, síeléssel, korcsolyázással, szánkózással, hógolyózással ellensúlyozható a plusz energia-felvétel, ha nem is itthon (az előrejelzések egyelőre nem jósolnak fehér karácsonyt), akkor a téli külföldi utazásaink során.

    Esznek-e a finn gyerekek is Mikulás-csokit?


    A végére pedig egy kis kitekintés. A finn gyerekek Mikulása érdekes módon karácsonykor jön - nyilván ezért is ér ilyenkor Budapesten időzni -, ő a híres Joulupukki (a neve nem is Miklós-napra, hanem karácsonyra utal), mivel náluk december 6. az a függetlenség napja, s bár a csokimikulás náluk sem ismeretlen fogalom, ők nem a hónap elején kapják meg azt, inkább karácsonyfadíszként vagy ünnepi dekorként találkoznak vele. Ráadásul a piros ruhás, hó szakállú Mikulás fazon sem tőlük, hanem a koffeindús, cukrozott szénsavas üdítőital reklámjából terjedt el.

    Úgyis mindig az a vége, hogy valaki megesziForrás: Flickr.com / Like the Grand Canyon

    De az olasz gyerekek sem esznek kifejezetten Mikulás-csokit, őket ugyanis január hatodikán (Vízkeresztkor, ami olaszul Epifaniát jelent) lepi meg Befana, a jó boszorkány, aki ugyanúgy édességeket hoz a gyerekeknek, mint nálunk a Télapó/Mikulás. Úgy látszik, a gyerekek „lekenyerezése" már csak ilyen általános szokás.

    Schmidt Judit dietetikus

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!